10 tény Kun Béláról
2015. február 18. 09:29
1. A magyarországi Tanácsköztársaság vezetője, Kun Béla 1886. február 20-án született a Szilágy megyei Lelén (ma Románia), kitért izraelita szülők gyermekeként. Nevét 18 évesen magyarosította Kohnról Kunra.
2. A később jogot hallgató Kun Bélát a zilahi középiskolai éveiben Ady Endre korrepetálta.
3. Az első világháború idején Kun rövid kiképzés után hadapród őrmesterként a frontra került, majd 1916-ban orosz fogságba került, ahol meggyőződéses kommunista lett.
4. 1918. március 24-én vezetésével alakult meg az Oroszországi Kommunista Párt magyar csoportja, Budapestre Lenin utasítása nyomán érkezett.
5. 1919. március 21-én kiáltotta ki Garbai Sándor népbiztossal a parlament lépcsőjén a Tanácsköztársaságot. A 133 napig tartó proletárdiktatúra legbefolyásosabb alakja a külügyi népbiztos szerepét betöltő Kun Béla volt.
6. Miután a Tanácsköztársaság megbukott, Kun Béla repülőgéppel menekült el az országból; a népbiztosok és családtagjaik (Szamuely Tibor kivételével) Ausztriában kaptak menedékjogot.
7. Kun 1920 nyarán emigrált Szovjet-Oroszországba, s Frunze mellett harcolt. A helyi forradalmi tanács vezetőjeként 1920 novemberében mintegy 70 ezer áldozatot követelő terrort vezetett be a Krímben. A megtorlás olyan méretű volt, hogy Kun Bélát 1921 májusában visszahívták.
8. Kun Bélát 1937. június 29-én tartóztatták le trockista szervezkedés és kémkedés vádjával. Halála kapcsán két verzió létezik: a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma szerint 1939. november 30-án egy moszkvai börtönben hunyt el, a Voproszi Isztorii 1989-es cikke azonban úgy tudja, hogy 1938-ban kivégezték.
9. Felesége, Gál Irén kiskora óta zongorázott, s a kolozsvári konzervatóriumba iratkozott be, hogy zenetanárnő lehessen. A férjét a Szovjetunióba is követő nő 1959-ben tért haza családjával Magyarországra, ahol a rendszer kedvezményezettjeiként éltek.
10. Az 1955-ben rehabilitált Kun Béla nevét a Rákosi-korban nem írták le, mert "Sztálin legjobb tanítványa" saját magát tartotta a tanácskormány vezetőjének.