10 tény furcsa és különös háborúkról

2021. december 4. 19:34 Múlt-kor

1. A „Jenkins füle” háborút 1739 és 1748 között vívta Nagy-Britannia és Spanyolország, mégpedig Közép-Amerika térségében. A casus bellit Robert Jenkins angol hajóskapitány füle szolgáltatta, amelyet a spanyol partiőrség egyik katonája levágott. Az anekdoták szerint amikor Jenkins a brit parlamentben bemutatta lenyisszantott hallószervét, a felháborodott képviselők egy emberként szavaztak a háborúra.

2. I. Iusztinianosz bizánci uralkodónak Kr. u. 532-ben a komplett császári gárdát be kellett vetnie a fellázadt „sporthuligánok” ellen. Miután a császár nem volt hajlandó a kocsiversenyekért rajongó konstantinápolyi „ultrák” bebörtönzött tagjait szabadon engedni, az elvakult szurkolók összetűzéseket provokáltak, majd politikai követelésekkel léptek fel. Az elégedetlenség lázadássá fajult, amelyet az uralkodónak 30 ezer ember halála árán sikerült csak megfékeznie.

3. 1325-ben pár modenai katona beosont Bologna városába és eltulajdonított egy vagyontárgyakkal telepakolt vödröt. Az esetet követően Bologna visszakövetelte a becses tárgyat, amelynek visszaszolgáltatását Modena megtagadta. A konfliktus a 2000 ember életét követelő zappolinói csatában csúcsosodott ki. Bologna városa azóta is várja a vödröt.

4. A Mexikó és Franciaország között 1838-ban zajlott háborút a krónikások csak cukrászdaháborúként emlegetik. A francia haditengerészet ugyanis azután jelent meg Mexikó partjainál, miután a közép-amerikai állam visszautasította egy francia cukrász kártérítési kérelmét, cukrászatát ugyanis Tacubaya városában (ma Mexikóváros egyik külvárosa) a helyiek egy katonai puccsot követő zűrzavarban kifosztották.

5. A „disznóháború” San Juan vitatott hovatartozású szigete miatt tört ki 1859-ben az USA és Nagy-Britannia között, miután egy amerikai farmer lelőtte egy brit állampolgár disznóját. A koca elpusztítása akkora botrányt kavart a helyiek között, hogy mindkét ország hadihajókat küldött a térségbe.

6. 1925 októberében megint egy állat, egy elszökött kutya okozott háborút Bulgária és Görögország között. Egy görög katona ugyanis a kereket oldott eb nyomába szegődve átlépte a határt, amelyet a bolgár határőrök olyannyira nem akceptáltak, hogy agyonlőtték a határsértő bakát. Az incidens egy tíz napos háborúba torkollott, amelyben közel 50-en vesztették életüket.

7. A világtörténelem eddigi leghosszabb háborúja 1986-ban fejeződött be. A konfliktus a Nagy-Britanniához tartozó Scilly-szigetek és Hollandia között még 1651-ben kezdődött, amikor egy holland admirális egy elmaradt kárpótlás miatt hadat üzent Scilly-nek. Az angol polgárháború zavaros éveiben azonban a feledés homályába veszett a hadüzenet, ezért csak több mint háromszáz év múltán került sor a békekötésre.

8. A világtörténelem legrövidebb háborúját Nagy-Britannia és a Zanzibár vívta 1896-ban. A briteknek mindössze 45 percükbe tellett, hogy lezárják a fegyveres konfliktust, miután hajóik tüzet nyitottak a zanzibári szultán palotájára. A helyiek miután látták a rombolást gyorsan megadták magukat.

9. Az 1969-es, El Salvador és Honduras között kirobbant háború, „futballháború” néven vonult be a történelembe. A két ország között a salvadoriak Hondurasba való tömeges bevándorlása miatt a hatvanas évek végére pattanásig nőtt a feszültség. Ezt végül az 1970-es labdarúgó-világbajnokságra való kijutást eldöntő, 3-2-es salvadori győzelemmel végződő selejtező mérkőzést követő indulatok  háborúvá formálták. Az öt napig tartó konfliktusban közel háromezren vesztették életüket.

10. Bár az amerikai polgárháború 1865-ben lezárult, a korábban az Unió oldalán harcoló texasi Van Zandt megye keményvonalasai úgy gondolták, hogy elszakadnak az USA-tól és 1867-ben hadat üzentek az Egyesült Államoknak. A kormányzat egy lovasegységet küldött a különcködők megregulázására, amelyet a lázadók szétvertek. A győzelmet vad iszogatásba torkolló dorbézolás követte, ezt kihasználva a jenkik visszatértek és letartóztatták az alkoholgőzös szeparatistákat.