Múlt-kor.hu

10 tény a prostitúcióról

10 tény a prostitúcióról

2015. május 27. 15:22

Rómában a szőke parókát viselő prostituáltak az állami nyilvánosházak mellett a fürdőkben, az arénákban és késdobálókban is felbukkantak. A bordélyokat a kifüggesztett falloszábrázolásról messziről fel lehetett ismerni.

1. A prostitúcióról fennmaradt első ismert, i. e. 2400 körül keletkezett források az ókori Mezopotámiából, a suméroktól származnak, de Hammurapi törvénykönyve is megemlékezett a mesterségről. 

2. Bár az ókorban a prostituáltak kezdetben vallásos szertartás keretében közösültek pénzért férfiakkal, a gyakorlat az idők során - különösen Athénban és Rómában - elvesztette szakrális jellegét.

3. Az ókori Föníciában különös szokás terjedt el: a házigazda a vendég iránti tiszteletét oly módon érzékeltette, hogy felkínálta neki a lányát vagy a feleségét.

4. Athénban az i. e. 6. században Szolón törvényben szabályozta a prostitúciót. Létrehozta az első bordélyt, amelynek örömlányait az állam tartotta el, de fizetésükre is igényt tartott.

5. Rómában a szőke parókát viselő prostituáltak az állami nyilvánosházak mellett a fürdőkben, az arénákban és késdobálókban is felbukkantak. A bordélyokat a kifüggesztett falloszábrázolásról messziről fel lehetett ismerni.

6. IX. Lajos francia király 1254-ben teljes vagyonelkobzást rendelt el a prostituáltak körében, és kitiltotta őket az országból, ám két évvel később a széleskörű tiltakozások miatt visszavonta a rendeletet.

7. Mária Terézia 1751-ben törvényen kívül helyezte a prostitúciót és még a kocsmákból is kitiltotta a női felszolgálókat. A törvényt megszegők pénzbírsággal, bebörtönzéssel vagy kínzással bűnhődhettek.

8. Erzsébet orosz cárnő a 18. század közepén elrendelte a birodalom összes prostituáltjának letartóztatását, ám I. Pál cár még ennél is tovább ment: Szibériába száműzette a kéjhölgyeket.

9. Napóleon igyekezett ellenőrzött keretek közé szorítani a prostitúciót: elrendelte az örömlányok nyilvántartását, és kéthetenként orvosi ellenőrzést írt elő számukra.

10. A 19. századi Párizsban a prostituáltak nem szólíthattak le járókelőket a templomok 20 méteres körzetében, és múzeumba, valamint könyvtárba se járhattak. Az italmérések kéjhölgyeinek viszont tilos volt visszafojtani a sikoltozásukat, hogy az örömkiáltások hallatán minden vendég kedvet kapjon a mélyebb együttléthez.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

10 tény a prostitúcióról

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. ősz: Hiúságunk története

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra