Zrínyitől Jászaiig – 50 elszánt nő a magyar történelemből
2018. június 7. 14:06 Múlt-kor
A történelemkönyvek lapjain még ma is viszonylag ritkán tűnnek fel korszakukat meghatározó asszonyok. Ezen hiányt igyekszik most orvosolni Fodor Marcsi és Neset Adrienn 50 elszánt magyar nő című könyvével, amelyben – ahogy a címből is kiderül – a magyarság történelmének ötven kiemelkedő női alakjának rövid és olvasmányos életrajzával ismerkedhetünk meg.
A kötetben az elmúlt évezred minden szakaszából feltűnnek történelmi szereplők, így olvashatunk Szent István édesanyja, Sarolt életéről vagy akár a világ legjobb női sakkozójává váló Polgár Judit karrierjéről is. A jól ismert nevek, így például Mária királynő, Zrínyi Ilona, Kossuth Zsuzsanna vagy éppen Jászai Mari mellett, számos olyan aszonnyal is megismerkedhetünk, akinek élettörténete és teljesítménye jobbára ismeretlen még a széles közvélemény előtt.
Így például külön fejezet szól Ráskay Leáról, aki az első név szerint ismert női kódexmásoló volt a magyar történelemben. A fiatal lány a Nyulak-szigetén (ma Margit-sziget) álló domonkos apácakolostorban élt a 16. század első felében, ahol valószínűleg a könyvtárosi teendőket látta el a kódexmásolás mellett. Az általa másolt kódexek – amelyeket jellegzetesen szép kézírása révén sikerült azonosítani – többségében jól ismert női szentek, például Árpád-házi Szent Margit vagy éppen Szűz Mária élettörténetével találkozhatunk.
Megismerkedhetünk Hugonnai Vilmával, aki a dualizmuskori Magyarországon nem elégedett meg a grófkisasszonyok kényelmes életével és elhatározta, hogy orvossá válik. Svájcba utazott, ahol a zürichi egyetemen – ápolónői fizetéséből fenntartva magát – sikeresen lediplomázott 1879-ben. Magyarországon azonban ekkor nők még nem járhattak egyetemre, ezért egészen 1897-ig kellett várnia arra, hogy idehaza is elismerjék külföldön szerzett oklevelét és az első női orvossá avassák.
Nem kevesebb akadályt kellett leküzdenie Ungár Margitnak sem, aki az első női ügyvéd volt Magyarországon. Bár az orvosi és bölcsészettudományi karok 1895 óta már nyitva álltak a nők előtt, a jogi és mérnöki karokra először csak 1918-ban jelentkezhettek – amely engedélyt aztán egy évvel később visszavonták. Ungár azonban bekerült a szerencsés évfolyamba, majd tanulmányai elvégzése és hosszú viták után végül jogi gyakorlatra is felvették. A korabeli sajtó rendre nagy lelkesedéssel számolt be sikeres ügyvédi szakvizsgájáról, majd a tárgyalótermekben tartott védőbeszédeiről. A Feministák Egyesületének tagjaként több parlamentnek szóló beadvány is fűződik a nevéhez, amelyek például a nők választójoga és házasságon kívül született gyermekek védelmében íródtak.
A további fejezetekben olvashatunk még az első magyar régésznő, Torma Zsófia páratlan felfedezéseiről, az első női pilóta, Steinschneider Lilli kalandjairól vagy éppen az amerikai munkatársai által csak „Napkirálynő” néven emlegetett Telkes Máriáról, aki a napenergia tárolásának úttörője volt. Megismerkedhetünk még a négyszeres műkorcsolyavilágbajnok Kronberger Lilivel, az első világháború lövészárkaiból tudósító Vészi Margittal vagy éppen a pipáján előszeretettel pöfékelő cigányprímás, Czinka Panna sikereivel is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
