Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

XII. Piusz pápa is félre akarta állítani Hitlert

2015. november 6. 18:00

Bár XII. Piusz pápával kapcsolatban jobbára az a nézet terjedt el a köztudatban, hogy túlságosan passzívan figyelte Hitler pusztító tevékenységét, egy brit történész állítása szerint valójában egy, a náci vezér ellen szőtt összeesküvés központi alakja volt, és hallgatása csak a jó ügyet szolgálta. 

<

XII. Piusz sokan vádolják azzal, hogy a második világháború alatt hallgatólagosan támogatta a Führer politikáját, és van, aki egyenesen „Hitler pápájának” nevezi, mivel vonakodott megfelelő eréllyel elítélni a náci háborús bűnöket. Egy nemrég megjelent könyvben a szerző, Mark Riebling viszont olyan állításokat fogalmazott meg, amelyek alapvetően változtathatják meg az egyházfőről kialakult negatív képet. A történész szerint Piusz hallgatása valójában egy jól megfontolt stratégia része volt: a német ellenállás támogatására irányuló tevékenységét volt hivatva elfedni.

Riebling Church of Spies (Kémek egyháza) című munkájában a pápa emberei által szervezett, magas rangú, Hitlerrel szemben álló német tisztek részvételével lefolytatott titkos találkozókról ír. Riebling szerint a pápa eleinte kemény kritikát gyakorolt Hitlerrel szemben, és később csak azért maradtak el a hasonló nyilatkozatai, mert így akarta elkerülni, hogy felhívja magára a katolikus egyházzal szemben álló nácik figyelmét, amivel aztán könnyen leleplezhette volna az általa támogatott titkos hálózatot. A Führernek a rá veszélyt jelentő személyekről összeállított rangsorában egyébként is előkelő helyet foglaltak el a katolikusok. Egy alkalommal kijelentette, hogy a legnagyobb veszélyt a „fekete varjak által a gyóntatószékben feltüzelt gyilkosok” jelentik. 

Piusz a háború alatt állítólag egy francia diplomatának egy alkalommal azt ecsetelgette, hogy nagyon jól tudhatja (mármint a diplomata), hogy melyik oldalon áll, csak ezt nyilvánosan nem mondhatja ki. A könyv szerint Piusz első számú közvetítőjét, a második világháború után a német politikában meghatározó szerepet játszó Josef Müllert még maga Heinrich Himmler, az SS vezetője is kihallgatta, de futni hagyta, miután meggyőződött róla, hogy mennyire buta (persze Müllert ezt nyilvánvalóan csak eljátszotta). A csoport tagjainak még kódneveket is adtak: Müller volt Herr X, míg a pápa A Főnök néven futott. Müller számos információt szolgáltatott Hitlerről, és segítette a német püspököket, hogy titokban kommunikáljanak a Szentszékkel.

Pius arra is felhasználta tekintélyét, hogy lépéseket tegyen a szövetségesek, főként a brit kormány felé. A velük folytatott tárgyalások teljes titokban zajlottak. Mint Riebling könyvében kifejti, senki sem volt alkalmasabb a pápánál arra, hogy egyesítse Hitler külső és belső ellenségeit. XII. Piusz elegendő befolyással rendelkezett ahhoz, hogy meggyőzze a szövetségeket, hogy a német ellenállás nemcsak egy mese, hanem egy ténylegesen létező mozgalom.

Bár kezdetben a külügyminiszter, Lord Halifax és Fracis D'Arcy Osborne vatikáni brit nagykövet is vonakodott, végül a pápának sikerült őket meggyőzni, hogy hajlandóak legyenek tárgyalni a németekkel (egy „tisztességes Németországgal”) abban az esetben, ha az ellenállás tagjai Hitlert félreállítják. Müller 1940-ben egy kis repülőgéppel titkos leveleket vitt Rómába, amelyek között az a dokumentum is szerepelt, amelyben a britek garantálták, hogy a Hitlertől megszabadított Németország méltányos bánásmódra számíthatna. A pápa azt remélte, hogy ez kellően határozott fellépésre ösztönzi majd a Führer körül csoportosuló árulókat: testőrségének vezetőjét, a katonai hírszerzés egyik magas rangú tisztjét, és a hadsereg más tisztjeit, de csalódnia kellett. A merényletek megtervezését nagyban megnehezítette, hogy a Führer éppen az ellene szövetkezők dolgának megnehezítése érdekében folyamatosan változtatta a menetrendjét. A német ellenállók száma ráadásul napról napra csökkent a gyors belgiumi, hollandiai, norvégiai és franciaországi sikerek láttán.

Mint tudjuk, a Führer megölésére szőtt tervek a háború alatt –  részben az összeesküvők nem eléggé higgadt magatartása, részben a szövetségesek támogatásának elmaradása, valamint Hitler elképesztő szerencséje miatt, amellyel a legjobban kitervelt merényletkísérleteket is képes volt megúszni – nem vezettek el a várt eredményre. Müller próbálkozásai 1943-ban értek véget, amikor a Gestapo lefülelt néhány titkos dokumentumot, amelyet a diplomatának kellett volna elszállítania. Müller a háború hátralévő részét a dachaui koncentrációs táborban töltötte, a Führer pedig – mint tudjuk – berlini bunkerében lett öngyilkos 1945 áprilisában.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

XII. Piusz pápa is félre akarta állítani Hitlert

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra