Múlt-kor.hu

Utazás a jövőbe – Jules Verne valóra vált víziói

Utazás a jövőbe – Jules Verne valóra vált víziói

2018. május 11. 13:29 Lados Tamás Múlt-kor

„Van nekem egy hatalmas erejű, engedelmes, gyors, kezes, mindenre felhasználható szolgám: hajómon ő a legnagyobb úr. Ez végez mindent. Ez világít, ez fűt, ez a gépek, a műszerek lelke. Ez az engedelmes szolga: a villamosság.” Nemo kapitány szavai Jules Verne 1870-es regényében épp oly fantasztikusnak tűnhettek a korabeli olvasó számára, mint amikor napjaink embere az öntudatra ébredt robotok vagy éppen a csillagközi utazás lehetőségéről hall. A természettudományok és a technológiai újdonságok iránt szenvedélyesen rajongó író könyveiben hemzsegnek az olyan találmányok, amelyek később, a XX. században már az emberiség mindennapi életének szerves részeivé váltak.

A XIX. század második felében élő emberek joggal érezhették úgy, hogy a világ valósággal elrohan mellettük. A korszak mára legendássá vált feltalálói évről évre fantasztikusabbnál fantasztikusabb találmányokkal álltak elő. Ekkor jelentek meg az első, már négyütemű motorral hajtott járművek prototípusai, az égen feltűntek az első kormányozható léghajók. A távíró, a telefon, majd a rádió elterjedése, illetve a hang-, és mozgóképrögzítő technológiák felbukkanása a kommunikáció legjelentősebb forradalmát hozta el a nyomtatás feltalálása óta. Hasonlóan forradalmi változást eredményezett az építészetben a vasbeton, a hadviselésben a dinamit és a korai gyorstüzelésű fegyverek felbukkanása.

Ebben a korban élt és alkotott a világirodalom mindmáig egyik legolvasottabb írója, Jules Verne, akinek regényein Magyarországon is nemzedékek nőttek fel. Verne 1828-ban a franciaországi Nantes városában született, és gyermekkora óta szenvedélyesen rajongott a távoli tájak, az utazás és a felfedezések iránt.
Már fiatalon ugyancsak nagy érdeklődést mutatott az irodalom iránt is, de édesapja először hallani sem akart arról, hogy fia a művészek bizonytalan életútját válassza. Így került a 19 éves Verne 1847-ben Párizsba, hogy apja nyomdokaiba lépve jogi tanulmányokat folytasson. Bár 1851-ben diplomát szerzett, ügyvédként egyetlen napot sem praktizált. A francia főváros kulturális és közösségi élete az irodalmi pálya irányába fordította, és már 1849-től jó barátja, ifj. Alexandre Dumas támogatásával színdarabokat is írt, igaz, ekkor még nem aratott nagy sikereket.

Az egzotikus világok mellett Verne másik nagy szenvedélyévé hamarosan a természettudományok váltak. 1851-ben ismerkedett meg Pierre-Michel-François Chevalier újságszerkesztővel, akinek lapjában tudományos népszerűsítő cikkeket kezdett publikálni. Regényes formába öntött munkáit aprólékos kutatómunkára alapozta, így számos tudományos témájú könyvet és folyóiratcikket olvasott. Szélesebb ismeretségi körébe tartozott továbbá a korabeli francia tudományos élet több jeles képviselője is, így például Elisee Reclus geográfus, a fényképezés úttörőjének számító Nadar, Charles Deville vulkanológus vagy éppen az angol csillagász, John Herschel.

Így Verne széles körűen tájékozott volt korának tudományos eredményeit illetően, sőt minden bizonnyal arról is tudott, hogy a kutatók mire számítanak a jövőre nézve. A nagy tudással felvértezett – és kétségtelenül jó fantáziával megáldott – író könyveit most, a XXI. században olvasva pedig könnyen olyan érzésünk támadhat, mintha Verne valóban képes lett volna előre látni azt, hogy milyen irányba halad az emberiség fejlődése.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2018. tavasz számában olvasható.

Utazás a jövőbe – Jules Verne valóra vált víziói

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2018. tavasz: Sorsgyötörte magyar anyák

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra