Múlt-kor.hu

Tíz találmány, amely a véletlennek köszönhető, a mikrohullámú sütőtől a Viagráig

Tíz találmány, amely a véletlennek köszönhető, a mikrohullámú sütőtől a Viagráig

2018. március 28. 14:18 Múlt-kor

A történelem feltalálóit általában nagy becsben tartjuk, nagyra értékelve találékonyságukat, kitartásukat, tudásukat, és részletekbe menő kutatásaikat. Sokszor előfordult már azonban, hogy egy nagy hatású találmány merő véletlen folytán jött létre, amikor a feltaláló számított rá a legkevésbé.

1. Burgonyaszirom (1853)

A történtek egyik leírása szerint George Crum, a New York-i Saratoga Springsben található Moon's Lake House Lodge nevű luxusszálló indián-afroamerikai séfje 1853-ban egy kellemetlen vendéggel találta magát szemben. Állítólag ez a személy a vasúti mágnás Cornelius Vanderbilt volt. De akárki is volt, az illető arra panaszkodott, hogy a ház specialitása, Crum sült burgonyája túl vastag és nedves darabokban volt, továbbá ízetlen volt, és jobbat követelt. Crum megpróbálkozott egy vékonyabbra szeletelt adaggal, de a vendég továbbra sem volt megelégedve. A séf ekkor úgy gondolta, megleckézteti: ostya vékonyságú szeletekre vágott egy krumplit, addig sütötte, míg olyan rideg nem lett, hogy a beleszúrt villától széttörött, és teleszórta sóval. De az ügyfél nemtetszése helyett rajongását fejezte ki, egymás után falta be őket, mondván isteniek, és újabb adaggal rendelt. A hír elterjedt, és Crum végül megalapította saját éttermét, ahol saját „Saratoga chipsét” reklámozta specialitásként.

2. Szacharin, mesterséges édesítő (1877)

Egy 1877-es estén Konsztantyin Fahlberg orosz kémikus annyira belemerült kutatásába, hogy elvesztette időérzékét, és kézmosás nélkül sietett végül haza vacsorázni a baltimore-i Johns Hopkins egyetemről. Az asztalnál kezébe vett egy zsemlét, beleharapott, majd sietve lerakta – valami nem volt rendben: a zsemle édes volt. Eszébe jutott, hogy a nap folyamán került a kezére egy kísérleti vegyületből. Ez még mindig rajta volt, és minden édesnek ízlett tőle. Felfedezése miatti izgatottságában otthagyta a vacsorát, és visszasietett a laboratóriumba, ahol a kőszénkátrány összetevőit vizsgálta korábban. Az asztalon lévő minden vegyületbe belekóstolt, az összes edénybe, amelyet a nap folyamán használt. Végül megtalálta az anyag forrását: egy túlfőzött főzőpoharat. Képzeljük csak el: ha Fahlberg hazaindulás előtt kezet mos, a világ nem ismerné ezt a kalóriamentes édesítőszert.

3. Coca-Cola (1886)

A fejfájások és a másnaposság ellenszerét kutatva az atlantai vegyész, a „dokinak” becézett John Pemberton bor és kokacserje-kivonat keverékéből kotyvasztott egy koktélszirupot, amit „Pemberton francia bor kokájának” nevezett el. 1885-ben, amikor tetőfokára hágott a szesztilalmi mozgalom az Egyesült Államokban, Atlanta városa betiltotta az alkohol árusítását, arra kényszerítve Pembertont, hogy egy tisztán kokacserje alapú szirupot készítsen, amelyet aztán vízzel lehet felönteni. A történet szerint egy nap egy nemtörődöm csapos egyszerű víz helyett jéghideg szódavízzel hígította fel, mások szerint maga Pemberton rendelte ezt el, és futárokkal vitetett kis mintákat Willy Venables szódakútjához a belvárosban, hogy ízteszteket lehessen végezni rajta. Akárhogyan is történt, a fogyasztóknak tetszett az új innivaló, és ezzel megszületett az azóta is töretlen népszerűségnek örvendő Coca-Cola.

4. Röntgensugár (1895)

1895-ben elsötétített laboratóriumában kísérletezett katódsugárcsövekkel Wilhelm Conrad Röntgen német fizikus, hogy megtudja, hogyan halad át gázokon az elektromos áram. Gondosan eltávolította a levegőt az egyik csőből, megtöltötte egy speciális gázzal, majd magasfeszültségű áramot vezetett bele. Röntgen meglepetésére a csőtől nem messze elhelyezkedő vászon elkezdett világítani. Ez azért volt furcsa, mert a cső körbe volt kerítve vastag, fekete kartonlapokkal. Az egyetlen magyarázat az volt, hogy a cső által létrehozott láthatatlan sugarak valahogy keresztülhatoltak a kartonpapíron. Feleségét, Berthát kísérleti alanyként alkalmazva rájött, hogy a sugarak a kezén is áthatolnak, láthatóvá téve a csontjait. Röntgen felfedezésének híre hamar elterjedt a világban, és ezeket a korábban ismeretlen sugarakat egy éven belül már csonttörések vizsgálatára használták.

5. Fagylalttölcsér (1904)

A 19. század végén, amikorra a fagylalt elérhetővé vált a szélesebb tömegek számára is, többnyire papír-, üveg- vagy fémtálakban szolgálták fel azt. Az árusok kimérték egy ilyen alkalmatosságba, a fogyasztók pedig fizettek, majd miután kinyalták belőle, visszaadták a tálat. Persze sokszor vitték el a tálakat, vagy ejtették el és törték össze azokat. Az 1904-es Világkiállításon, amely a missouri St. Louisban került megrendezésre, több mint ötven fagylaltárus volt, és egy tucatnál is több gofriárus. Meleg volt, és a fagylalt jól fogyott, a meleg gofri azonban kevésbé. Amikor Arnold Fornachou fagylaltárus papírtálkái elfogytak, a mellette lévő gofriárus, egy Ernest Hamwi nevű szír sietett a segítségére azzal, hogy tölcsérbe tekerte egyik gofriját, amibe bele lehetett helyezni a fagylaltot. Ez a gofri lett a világ első fagylalttölcsére.

6. Penicillin (1928)

1928. szeptember 3-án, egy nyaralást követően a londoni St. Mary's kórházban található laboratóriumának takarítása közben Alexander Fleming skót bakteriológus észrevett valami furcsát: egy nyaralás előtt mosatlanul otthagyott Petri-csészében elkezdett nőni egy kékeszöld penész. Már eldobni készült az edényt, amikor meglátta, hogy a penész úgy tűnt, feloldja a csészében eredetileg tárolt staphylococcus baktériumot, egy baktériummentes kört hozva létre maga körül. Valahogyan beleeshetett a Petri-csészébe egy penészspóra, amíg Fleming nem figyelt oda, a nyitott ablakon vagy ajtón keresztül, majd növekedésnek indulhatott. További tesztek után Fleming megállapította, hogy valami a penészben akadályozta a baktérium szaporodását. Ha nem sietett volna annyira a nyaralás előtt, és elmosta volna ezt az edényt is, talán nem ismernénk a ma egyik legelterjedtebben használt antibiotikumot.

7. Mikrohullámú sütő (1946)

Miközben mikrohullámokat tesztelt egy radarkészülék előtt 1946-ban, Percy Spencer mérnök és radarspecialista érezte, hogy a zsebében lévő csokoládészelet elkezdett olvadni. Gondolván, hogy a mikrohullámok lehetnek ennek az oka, egy csoport kollégájával elkezdtek más élelmiszereket is melegíteni velük, hogy megvizsgálják a hatást. Amikor Spencer a pattogtatni való kukoricával próbálkozott, azok szétpattogtak szerte a szobában. Ezután egy tojással próbálkozott. Egy kanna tetejébe lyukat vágott, belehelyezte a tojást, és a kanna felett irányította el a mikrohullámú sugarakat. A tojás olyan gyorsan megfőtt, hogy azonnal Percy egyik gyorsan a kannába kukkantó kollégája arcába robbant. Végre létrejött egy alternatíva a hagyományos gázos és elektromos sütők mellé. Az élelmet gyorsabban lehetett elkészíteni, mint valaha. Megérkezett a világ első mikrohullámú sütője.

8. Tépőzár (1955)

Idén hatvan éve, 1958-ban szabadalmaztatták a tépőzárat. De a világszerte az élet minden területén, a kábátok összezárásától a bútorok ülőpárnáinak helyükön tartásáig mindenre használt kampós-hurkos rendszert egy véletlen következtében fedezték fel. 1955-ben George de Mestral svájci villamosmérnök kutyasétáltatás után felfedezte, hogy a bojtorján bojtjai mind ruhájához, mind kutyája szőréhez odatapadtak. Miután mikroszkóp alatt is megvizsgálta őket, több ezer apró kampót talált a bojtokon, amelyek így könnyen bele tudtak kapaszkodni a mindennapi ruhák szövetének apró hurkaiba. Ez arra az elhatározásra sarkallta, hogy készít egy kétoldalú rögzítőrendszert, melynek „egyik oldala a bojtokéhoz hasonló merev kampókkal van ellátva, a másik pedig puha hurkokkal, mint a nadrágom szövete” – mondta. De Mestral több anyagot is kipróbált, hogy megtalálja a legalkalmasabbat, amelyik a legerősebben tapad össze. Arra jutott, hogy a nejlon tökéletes. Így született meg a tépőzár, azaz Velcro – amely az angol „velvet”, azaz bársony, és „crochet”, azaz horgolás szavak egybevonásából jött létre.

9. Tapadós cetlik (1968 és 1974)

1968-ban Spencer Silver kémikus, aki a minnesotai St. Paulban található Minnesotai Bányász- és Gyártótársaságnál dolgozott, egy erős ragasztóanyagot próbált feltalálni az űrkutatás és a repülés részére. Ehelyett csak egy gyengét sikerült, azonban ennek az apró akrilgömbjei csaknem elpusztíthatatlanok voltak, és többszöri használat után is jól tapadtak. Eleinte Silver ragadós felületként igyekezett reklámozni találmányát, amivel például üzenőfalakat lehetne bevonni, és arra papírokat ragasztani, majd könnyen eltávolítani anélkül, hogy rajzszögekkel károsítanák emberek a körmeiket. Az ötlet nem talált támogatókra. Évekkel később, 1974-ben egy Art Fry nevű kémikusnak kezdett elege lenni abból, hogy könyvjelzői kiesnek templomi énekkönyvéből a kórusban, amelyben énekelt, szintén St. Paulban. Eszébe jutott egy szeminárium, amin részt vett korábban az akkor már 3M nevet viselő Minnesotai Bányász- és Gyártótársaságnál. Miért ne lehetne Silver alacsony hatásfokú ragasztójából egyes papírcetlikre tenni? Fry elkezdte a sajátjával szomszédos laboratóriumban talált sárga papírdarabokat bevonni a ragasztóval. A termék eleinte sikertelen volt, de egy kampány után, amelyben ingyen osztogatott mintákat, az emberek kilencven százaléka rendelt újabb adagot. A sztenderd tapadós Post-It cetlik azóta is sárga színűek.

10. Viagra (1998)

A Pfizer gyógyszergyártó eredetileg vérnyomáscsökkentő, értágító és angina elleni gyógyszerként hajtott végre klinikai teszteket a Viagrával. Bár az eredmények nem voltak megfelelőek, az egyik próbán a férfi önkéntesek szégyenkezve jelentették az egyik mellékhatást – minden korábbinál „keményebb, szilárdabb és tartósabb” erekciókat, írta jelentésében Dr. Brian Klee, az akkori vezető orvosi igazgató.

„Senki közülünk a Pfizernél nem foglalkozott igazán a mellékhatással akkoriban” – mondta Ian Osterloh, a Pfizer egyik klinikai kutatója, de a cég nem tudta az angina elleni hatékony gyógyszerként piacra dobni. Úgy tűnt, hogy a merevedési zavarokat, mint ahogy az anginát is, az okozhatja, hogy a vér nem áramlik elég gyorsan a keskenyebb vérereken keresztül. „Találtunk valamit, ami kizárólag egészen különlegesként írható le” – mondta Chris Wayman, a Pfizer egyik vezető tudósa: a merevedési zavarok első szájon át beszedhető kezelési formáját. Egy teljes új piac nyílt meg a kis kék pirula számára – az UK92480 sorszámú készítményből lett hirtelen a Viagra, minden idők leggyorsabban fogyó gyógyszere.

Tíz találmány, amely a véletlennek köszönhető, a mikrohullámú sütőtől a Viagráig

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra