Múlt-kor.hu

Öt kevéssé ismert náci háborús bűnös, aki Dél-Amerikában keresett menedéket

Öt kevéssé ismert náci háborús bűnös, aki Dél-Amerikában keresett menedéket

2018. január 2. 14:10

Adolf Eichmann és Josef Mengele világháború utáni meneküléséről és dél-amerikai életéről gyakran olvashatunk. Rajtuk kívül azonban még számos náci vezető igyekezett a tengerentúlra szökve új életet kezdeni 1945 után.

A mobil gázkamrák atyja, aki Pinochet tanácsadója lett

Walter Rauff SS ezredest leginkább arról ismerheti az utókor, hogy az ő nevéhez kapcsolódik az úgynevezett „mobil gázkamrák” létrehozása. Rauff úgy módosított teherautókat, hogy azok kipufogó gázát átvezette a légmentesen zárt raktérbe, ahová akár 60 embert is be tudott zsúfolni. Becslések szerint mintegy 100 ezer ember vesztette életét az ilyen teherautókban a második világháború évei alatt.

Rauff a háború idején Tunéziában, majd később a Gestapo kötelékében Olaszország területén szolgált, ahol 1945-ben amerikai fogságba esett. A hadifogolytáborból azonban hamarosan megszökött, és előbb kolostorokban bujkált, majd Szíriába menekült, végül pedig 1949-ben Chilében telepedett le.

Rauff egész életében sikeresen elkerülte az igazságszolgáltatást, sőt 1958 és 1962 között a nyugatnémet hírszerzés hivatalos informátoraként is szolgált, igaz jelentéseiről bebizonyosodott, hogy nem sok érdemi információt tartalmaznak. 1962-ben ugyan letartóztatták új hazájában, de a chilei legfelsőbb bíróság 1963-ban felmentette az egykori SS-tisztet és Németország, illetve Izrael ismételt kérései ellenére sem adták ki az őt ekkor már üldöző hatóságoknak. Rauff, aki valószínűleg a chilei diktátor, Augusto Pinochet tanácsadójaként is szolgált, végül 1984-ben, 77 éves korában halt meg.

Magazin

A Fehér halál

Az osztrák születésű Franz Stangl a náci eutanáziaprogram egyik vezető személyisége volt, amelynek során testi, illetve értelmi fogyatékos emberek ezreit végeztek ki a világháború évei alatt. A rendszeresen viselt fehér egyenruhájáról és a magánál hordott ostora miatt Fehér halál néven is emlegetett Stangl 1942-ben a sobibóri, majd 1943-ban a treblinkai koncentrációs tábor parancsnoka lett. Utóbbi helyen mintegy 900 ezer ember vesztette életét.

Hasonlóan Rauff esetéhez, Stangl is amerikai fogságba esett a háború végén és egészen 1947-ig egy ausztriai fogolytelepen raboskodott. Ekkor azonban megszökött és a náciszimpatizáns osztrák püspök, Alois Hudal segítségével Brazíliába menekült.

Stangl egészen 1967-ig a saját nevét használva élt Sao Pauloban, miközben a helyi Volkswagen gyárban dolgozott. Ekkor azonban az ismert nácivadász, Simon Wiesenthal a nyomára bukkant, aminek következtében a brazil hatóságok letartóztatták és kiadták Németországnak. Az egykori lágerparancsnokot életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték és végül a rácsok mögött halt meg 1971-ben, szívelégtelenség következtében.

A 300 ezer dollárt érő lágerparancsnok

Egy másik osztrák származású SS-tiszt, Josef Schwammberger a megszállt Lengyelország területén tevékenykedett a világháború éveiben. 1942 és 1944 között több munkatábor parancsnokaként szolgált és több tömeggyilkosság is kötődik a nevéhez. 1943-ban például 500 zsidó foglyot lövetett agyon a Przemysl mellett működő táborban, míg 1944-ben Mielec városát „tisztította meg a zsidóktól”. Schwammberger több áldozatával saját kezűleg végzett, így Przemyslben 35 embert személyesen lőtt tarkón.

1945-ben Ausztriában tartóztatták le, ahonnan azonban 1948-ban előbb Olaszországba, majd Argentínába szökött. Itt sokáig saját nevét használva élt és még állampolgárságot is kapott. Németország 1973-ban kezdte követelni a kiadatását, mire Schwammberger elrejtőzött. Az argentin hatóságok végül 1987-ben akadtak a nyomára egy nyomravezető segítségével (a német kormány 300 ezer dollár jutalmat ígért a szökött náci kézrekerítéséért).

Az 1990-ben kezdődő, majd két éven keresztül húzódó per végén Schwammbergert bűnösnek találták és életfogytiglani börtönre ítélték. 92 évesen halt meg 2004-ben.

Az SS-tiszt, akit egy tévériporter buktatott le

Erich Priebke leginkább arról ismert, hogy SS-tisztként részt vett 335 civil - köztük a magyar Kereszti Sándor - meggyilkolásában a római Fosse Ardeatine kőbányában. Az 1944-es mészárlás megtorlás volt 33 SS-katona haláláért, akikkel olasz partizánok végeztek. A háborúban brit fogságba esett Priebke 1946 szilveszter éjszakáján szökött meg börtönéből, miután, kihasználva az őrök részegségét, átvágta magát a szögesdrót kerítésen. Hudal püspök segítségével és egy hamisított Vöröskereszt-útlevéllel 1948-ban hagyta el Európát és Argentínában telepedett le, ahol egy helyi német iskolában kezdett dolgozni.

Priebke egészen 1994-ig élt szabadon, mígnem egy amerikai tévériporter, Sam Donaldson buktatta le. Donaldson és stábja 1994 áprilisában meglepte az iskolájából az autója felé igyekvő Priebkét, aki rövid hezitálás után válaszolt is a neki feltett kérdésekre és elismerte, hogy részt vett a római vérengzésben. Priebkét azt követően Argentína kiadta Olaszországnak, ahol életfogytiglani börtönre ítélték, amelyet házi őrizetben kellett töltenie. 2013-ban, 100 éves korában halt meg.

Az ügyvéd, aki kétszer szökött Argentínába

Az ügyvédből lett SS-tiszt, Gerhard Bohne Franz Stanglhoz hasonlóan a becslések szerint 200 ezer ember életét követelő eutanázia-program végrehajtásán dolgozott. Bohne karrierje azonban már a háború vége előtt véget ért, amikor kizárták őt a náci pártból, miután saját ügynökségét korrupcióval vádolta meg.

Bohne 1949-ben magát technikusnak álcázva szökött meg Argentínába. Meneküléséhez az argentin elnök, Juan Perón emberei is segítséget nyújtottak, pénz és a szükséges igazolványok biztosítása révén. Perón 1963-as bukását követően visszatért Németországba, ahol egy frankfurti bíróságon eljárás is indult ellene. Az óvadék ellenében szabadlábra helyezett Bohne ekkor visszaszökött Argentínába, de 1966-ban végül kiadták Németországnak. Szívproblémái miatt azonban úgy ítélték meg, hogy alkalmatlan arra, hogy bíróság elé álljon, így Bohne végül elkerülte a felelősségre vonást. 1981-ben halt meg, 79 éves korában.

Öt kevéssé ismert náci háborús bűnös, aki Dél-Amerikában keresett menedéket

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2018. nyár: Szerelmes uralkodók

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra