Székelyföldön kezdődött a margitszigeti zenélő kút kétszáz éves története

2018. október 2. 11:52 MTI

Bodor Péter a marosszéki Erdőszentgyörgyön született 1778-ban egy református lelkész "elmebajos" leánya és egy süketnéma szolgalegény viszonyából. Asztalosinas lett, fafaragásainak hamarosan az egész falu a csodájára járt. A marosvásárhelyi református kollégiumban tanult, majd a bécsi politechnikumot is látogatta, ahol a géptanban képezte magát. 1815-ben visszatért Erdélybe, és mezőgazdasági gépeket, öntözőberendezéseket, vízi- és szélmalmokat, pompás hangú orgonákat készített. Marosvásárhelyen olyan hidat épített a Maroson, amelyhez csak faszeget használt, házának udvarán saját kezével gyártott szerkezetekkel benépesített vidámparkot nyitott. Virtusból bankóhamisító gépet is szerkesztett, amiért majdnem halálra ítélték, végül hosszú börtönbüntetést kapott.

1822-ben építette fel Marosvásárhely főterén muzsikáló kútját. A régi kőkút medencéjére kör alaprajzú, magasított fafelépítményt készített, ahová két íves lépcső vezetett fel, az emelvényre karcsú faoszlopokon nyugvó, félgömb alakú kupolával fedett pavilon került. A kupolában helyezte el az órát és a zenélő szerkezetet, amelyeket a facsövön érkező víz hajtóereje működtetett, a víz az alsó falazat oldalán elhelyezett kifolyókon távozott. Az idő múlására a kupola tetejére állított Neptun-szobor figyelmeztetett, amely a nap állását követve 24 óra alatt egyszer körbeforgott, szigonyával mutatva a pontos időt, a zenélő szerkezet pedig hatóránként eljátszott egy-egy dalt.

A szobrot 1836 decemberében egy hóvihar ledöntötte, és tönkrement a zenegép is. A börtönből megtörten szabadult Bodor az újjáépítést nem vállalta, kerülte az embereket, önbizalma odalett. Kibéden még épített orgonát, majd a szabadságharc idején gyutacsgyárat üzemeltetett, sőt egy újfajta gyutacsot is feltalált. 1849 augusztusában Kolozsvárott éppen ezt a találmányát akarta bemutatni, amikor meghalt. Kútja maradványait 1911-ben lebontották, helyén ma ortodox templom áll. Az 1930-as években Teleki Domonkos gróf sugalmazta a budapesti városvezetésnek a marosvásárhelyi kút másolatának felállítását, javaslatát anyagiakkal is megtámogatta. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa Páll Andor gépészmérnök és Jankó Gyula építész tervei alapján építtette meg 1935-1936-ban a Bodor-kút pontos mását a megmaradt dokumentumok felhasználásával, a kupolán álló Neptun-szobrot Ohmann Béla készítette. Az eredeti dallamot azonban nem sikerült fellelni, s az óránként megszólaló orgonát víz helyett villany működtette.

A hamar népszerűvé vált kút a második világháborúban súlyosan megsérült, csak 1954-ben állították helyre Pfannl Egon tervei alapján, „hangját” viszont csak az 1997. évi, T. Papp Melinda tervei szerint végzett újabb rekonstrukció során nyerte vissza. A középkori magyar dallamokat lanttal és dudával felidéző zenét Csányi Attila állította össze, minden órában más-más variáció hangzik fel. Emellett minden fél órakor négyharsonás szignál szólal meg, minden háromnegyed órakor rövid ismertető hangzik el a kútról. A kút földszintjén elhelyezett három tordasi vörös mészkő falikútból a nappali órákban - a téli hónapok kivételével - ivóvíz folyik. A legutóbbi felújítást 2014-ben végeztette el a műemléken a fővárosi önkormányzat.