Múlt-kor.hu

Száznál is több bejegyzett szabadalma volt a holográfiát kidolgozó Gábor Dénesnek

Száznál is több bejegyzett szabadalma volt a holográfiát kidolgozó Gábor Dénesnek

2019. június 5. 10:57 MTI

Gábor Dénes magyar származású Nobel-díjas fizikus, villamosmérnök 119 éve, 1900. június 5-én született. Maradandót alkotott a plazmafizika, a hírközlés- és információelmélet terén, a fizika és kibernetika összefüggéseinek vizsgálata során.

Budapesten jött a világra Günszberg Dénes néven, zsidó családban. Első találmányát tízéves korában nyújtotta be, tizenöt évesen már laboratóriumot rendezett be otthonukban. A budapesti Műegyetem gépészkarán tanult, de Berlinben szerzett villamosmérnöki diplomát, doktorátusát a nagysebességű katódsugár-oszcilloszkóp továbbfejlesztéséről írta.

Felejthetetlen maradt számára Einstein - Szilárd Leó által kezdeményezett - szemináriuma a statisztikus fizikáról (1921-1922). 1927-től a német Siemens és Halske cégnél fejlesztette ki első fontos találmányát, a higanygőz világítótestet, amelyet azóta utcai lámpák millióiban alkalmaznak.

1933-ban a nácizmus elől hazajött, és a Tungsramnál folytatta kutatásait, majd két tudós munkatársával, Orován Egonnal és Polányi Mihállyal Angliába emigrált. Később mindhárman az Angol Királyi Akadémia tagjai lettek, nemsokára a brit állampolgárságot is megkapta.

A holográfia - a görög holosz (teljes) és gráfia (írás) - gondolatát 1947-ben fogalmazta meg, de az ötlet tizenhét éves korától izgatta. A holográfia a fény hullámtermészetén alapuló képrögzítő eljárás, melynek segítségével a tárgyról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre.

A technológia alapjait a hagyományos, szórt fényforrásokat használva dolgozta ki, a gazdaságos megvalósítást azonban csak a fényhullámok intenzitását felerősítő lézer alkalmazása tette lehetővé 1961-ben.

A holográfia lényege, hogy - a fényképezéssel ellentétben - a kép nemcsak a fényhullámok intenzitását rögzíti, hanem - mivel a tárgyat koherens (interferenciaképes) fény világítja meg - a tárgyhullám és a referenciahullám találkozásakor fellépő interferencia képet is. Az előhívott hologramot csupán a referenciasugárral megvilágítva rekonstruálódik a tárgyhullám, azaz a háromdimenziós kép.

A holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Hozzájárult a szövegtárolás, a betű- és alakzatfelismerés, továbbá az asszociatív információtárolás fejlesztéséhez is. Maradandót alkotott a plazmafizika, a hírközlés- és információelmélet terén, a fizika és kibernetika összefüggéseinek vizsgálata során.

Száznál is több bejegyzett szabadalma, találmánya volt, többek között a Wilson-kamra, amely a részecskék sebességét méri, a holográfiai mikroszkóp, az univerzális analóg számítógép, továbbá a lapos, színes tv-képcsövek kifejlesztésének is úttörője volt.

Foglalkoztatta az emberiség jövője, felismerte az energiahordozó-tartalékok kimerüléséből, a szociális stabilitás hiányából fakadó problémákat is, de bízott megoldásukban.

Utolsó éveit ágyhoz kötve, némán töltötte, de szelleme friss maradt. 1979. február 9-én halt meg Londonban, emlékére a Royal Society Gábor Dénes-díjat alapított. A hologram számos területen alkalmazható, legismertebb alkalmazása a bankjegy- és okmánynyomtatásban terjedt el, új fejezetet nyitott a méréstechnika területén, az ultrahanggal előállított hologramot geológiai feltárásoknál használják.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem informatikai épületének aulájában látható Gábor Dénes hologram-szobra, az eredetit a BME Budafoki úti szoborparkjában állították fel. Nevét főiskola, gimnázium, számítástechnikai emlékverseny, díj, emlékpénz, számos szobor, emléktábla, terem és utca őrzi hazánkban, illetve Londonban. A 72071 Gábor kisbolygó is az ő nevét viseli.

Száznál is több bejegyzett szabadalma volt a holográfiát kidolgozó Gábor Dénesnek

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. nyár: Őrült uralkodók

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra