Ördögtől fogant magzat és láthatatlan sátáni jelek – öt kevésbé ismert boszorkányper
2017. február 21. 08:25
A démonológus király
Amikor VI. Jakab skót király (aki később I. Jakab néven angol király is lett) Koppenhágába hajózott, hogy elvegye Dániai Anna hercegnőt, egy hatalmas vihar arra kényszerítette, hogy Norvégiában partra szálljon, és néhány napig ott maradjon. A vihart boszorkányok aknamunkájának tartották, ami elegendő okot szolgáltatott arra az uralkodónak, hogy üldözni kezdje a sátáni praktikákat űzőket. A király megszállottságára jellemző, hogy Daemonologie címmel még egy könyvet is szentelt a témának, amelyben helyeselte a boszorkányüldözést. A skóciai North Berwick boszorkányperei 1590-ben kezdődtek, az első áldozat pedig egy bizonyos Gilly Duncan volt, aki a hosszan kínzások hatására végül bevallotta, hogy szövetkezett az ördöggel. Nem kerülhette el a máglyahalált. Összességében hetven embert vádoltak meg boszorkánysággal (köztük a skót nemesség több tagját), az áldozatok valós száma azonban nem ismert. Ezen események olyan nagy hatással voltak a kortársakra, hogy egyes vélekedések szerint Shakespeare a per bizonyos részleteit felhasználta a Macbeth-ben. Az első nagy skóciai persorozatot még számos követte, és az országban 1560 és 1707 között becslések szerint mintegy 3-4 ezren haltak meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
