Múlt-kor.hu

Összekaptak az egyiptológusok Tutanhamon miatt

Összekaptak az egyiptológusok Tutanhamon miatt

2014. november 6. 08:20

A Tutanhamon múmiáján végzett virtuális boncolás eredménye finoman szólva is megosztja az egyiptológusokat. 

Dongaláb, nőies csípő, kapafog

Tutanhamon több mint háromezer éves luxori sírhelyének 1922-es feltárása óta a Királyok Völgye egyik fő látványosságának számít: elsősorban nem páratlan sírkincsei - közte híres aranymaszkja - miatt, amelyeket a legismertebb ókori műkincseknek tartanak, hanem mert a gyermekfáraó egész életét, származását, illetve halálát rejtély övezi.

A közvélemény és a tudóstársadalom immáron kilenc évtizede ugyanarra az egyszerűnek tűnő, ámde igen összetett kérdésre keresi a választ: ki volt az igazi Tutanhamon? Ehnaton fia, esetleg testvére? Miért temettek mellé fiatalkora ellenére annyi kincset? Hogyan halt meg? Természetes körülmények között, vagy ellenkezőleg: megölték? Milyen betegségek gyötörték élete folyamán?

A kérdés már csak azért sem egyszerű, mert amint egyre sikerül választ adni, azonnal egy újabb merül fel. A Tutanhamon életét övező sűrű köd 2005-ben kezdett felszakadozni, mikor Záhi Havvász egyiptomi régész közzétette a legújabb vizsgálatok eredményét. A 2005-ös komputertomográfiás vizsgálatok végkövetkeztetése szerint Tutanhamon halálát lábtörés utáni üszkösödés okozta, lábát pedig úgy törte el, hogy lezuhant valahonnan - ezzel magyarázható a sírjában fellelt összesen 130 sétapálca, illetve az a tény, hogy a reliefeken még a vadászjeleneteken is ülve ábrázolták. Havvászék vizsgálata megcáfolta azt is, hogy Tutanhamonnak gerincferdülése lett volna, továbbá megerősítették, hogy a fáraó fiatalon, körülbelül tizenkilenc évesen halt meg, élete során pedig jó egészségnek örvendett.

A Tutanhamon maradványain 2008 és 2010 között végzett DNS-vizsgálatok további részletekkel segítették a tisztánlátást. Egyiptomi szakemberek német antropológusokkal egyetemben arra a megállapításra jutottak, hogy a gyerekfáraó természetes körülmények között, malária, vagy egyéb betegségben hunyt el. Tutanhamonnak dongalába volt, ezenkívül farkastoroktól is szenvedett.

Az egészségi állapot megismerésén túl a szakemberek a fáraó családi kapcsolatainak feltárására is kísérletet tettek. Egyszer és mindenkorra bebizonyosodott, hogy az egyiptomi fáraó az egyistenhitet, Aton kultuszát bevezető Ehnaton gyermeke volt, s nem testvére, ahogy azt néhányan meggyőződéssel állítják. Mint arra Carsten Pusch, a Tübingeni Egyetem paleogenetikusa is rámutatott, "Tutanhamon nem volt egy büszke vagy éppen erős vezető, inkább egy törékeny, gyenge, rossz egészségi állapotú gyermek. Nem tudott egyedül járni, ezért vagy botra támaszkodva közlekedett, vagy mások segítettek neki járni az üszkösödés miatt".

Ezzel egy időben összesen 11 múmián végeztek genetikai kutatásokat. A kiterjedt DNS-vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy a Tutanhamont megelőző pár nemzedékben rendellenességek halmozódtak fel, továbbá számos betegséget - köztük a csontok és a porcok ritka gyulladását, az ún. Köhler-csontbetegséget - sikerült kimutatni a fáraó és négy családtagjának múmiáján.

Amerikai, francia és egyiptomi kutatók egymástól függetlenül, a National Geographic Societyvel együttműködésben, a legújabb orvosszakértői technikák segítségével próbálták rekonstruálni Tutanhamon arcát. Meglepő módon mindhárom tudósgárda szinte ugyanarra az eredményre jutott: egy olyan képmást készítettek, amely semmiben sem hasonlít a fáraó aranymaszkján látható arcra, ahogy a kairói Egyiptomi Múzeum számtalan fáraóábrázolására sem.

Ha még ez sem lett volna elég, a BBC új dokumentumfilmjében bemutatott kutatás még jobban megdöbbenthette azokat, akiknek a fejében továbbra is valamiféle idealizált kép élt a fáraóról. Az eredmény - kis túlzással - sokkoló volt: a kutatók több mint kétezer digitális felvétel segítségével végezték el Tutanhamon "virtuális boncolását", amely során fény derült arra, hogy a testvérházasságból született királynak "kapafogai" voltak, nőies csípőjével és dongalábával pedig kevés esélye lehetett arra, hogy szekérversenyen vegyen részt, mint azt korábban állították róla.

Csak a hírnevet keresik

Egy tavaly novemberben ismertetett vizsgálat szerint ugyanis Egyiptom legismertebb uralkodóját kocsihajtás közben baleset érte, szívét pedig egy szembejövő harci szekér roncsolta össze. Ez az elmélet azonban a mostani elemzések fényében nem állja meg a helyét, ugyanis Tutanhamon Asraf Szelim egyiptomi radiológus szerint nemhogy nem bírt volna megállni egy száguldó lovaskocsin, de még gyalog is csak erősen bicegve tudott járni, amire a mostani vizsgálatok mellett a sírjába elhelyezett mintegy 130 sétabot is utal. "További genetikai vizsgálatok szükségesek, mivel csak így kaphatunk teljes képet az egyiptomi uralkodó egészségi állapotáról" - szögezte le Albert Zink antropológusprofesszor, a bolzanói Múmiakutató Intézet igazgatója.

Szelim az időnként elő-előkerülő gyilkosságteória kapcsán elmondta: Tutanhamon meggyilkolásának elmélete az utóbbi időben valamelyest veszített népszerűségéből, koponyasérülése ugyanis bizonyíthatóan a fáraó halála után keletkezett, például a balzsamozási eljárás során, esetleg sírjának megtalálója, Howard Carter elővigyázatlansága miatt deformálódott el a lelet.

A kutatás eredményeit persze nem mindenki fogadta kitörő lelkesedéssel, egyiptomi egyiptológusok egy csoportja "az ősi civilizáció elleni rosszmájú rágalomhadjáratról" beszélnek. Az Al-Ahram Weeklynek nyilatkozó Havvász szerint az ilyen spekulációk tudományosan megalapozatlanok, puszta kitalációk, amikkel csak a hírnevet keresik. "Tudjuk, hogy Tutanhamon mellé 130 sétabotot temettek és hogy a vadászjeleneteken ülve ábrázolták, de ez még nem jelenti azt, hogy dongalába volt" - szögezte le a neves professzor.

Hasonlóan rossz véleménnyel van Zinkék kutatásáról Ahmed Szaleh egyiptológus. Ő a Weeklynek arról beszélt, hogy Tutanhamon anyja - minden bizonnyal Kia - nem Ehnaton testvére, sőt még csak rokoni kapcsolat sem volt közöttük. Saleh azt sem érti, hogy a kutatás miért állítja azt, hogy Tutanhamon családjában genetikai rendellenességek voltak, mivel a többi múmiát meg sem találták. "Csak Tutanhamoné, ikerlányaié és a KV 55-ös sír tulajdonosáé került elő" - hívta fel a figyelmet. A professzor továbbá kiemelte, hogy a korábbi vizsgálatok egyáltalán nem foglalkoztak a fáraó testi adottságaival, megjegyezve, hogy az Amarna-kori művészetnek éppen az a jellegzetessége, hogy a királyi családtagokat nyújtott koponyával és nőies csípővel ábrázolják, ez tehát egy családi vonás túlhangsúlyozása, s nem betegség jele.

Ahmed Szaid, a Kairói Egyetem régésze rámutatott: a 2005 és 2010 között végzett vizsgálatok eredményei között nem szerepeltek a BBC dokumentumfilmjében ismertetett új állítások. "A tudóscsapat csak a hírnevet kereste, eredményeik spekulációkon alapulnak, s nélkülöznek mindenfajta régészeti vagy történeti bizonyítékot" - fogalmazott.

Összekaptak az egyiptológusok Tutanhamon miatt

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. nyár: Őrült uralkodók

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra