Múlt-kor.hu

Nyolc lehetséges személy, aki a rejtélyes zodiákus gyilkosságok mögött állhat

Nyolc lehetséges személy, aki a rejtélyes zodiákus gyilkosságok mögött állhat

Az 1960-70-es években tevékenykedő zodiákus gyilkos ha nem is az Egyesült Államok történetének legvéresebb kezű sorozatgyilkosa, de kétségtelenül az egyik legismertebb és legrejtélyesebb. A Kalifornia államban 1968-69 között bizonyosan végzett öt emberrel és további kettőt megsebesített, de a rendőrségnek és a sajtónak küldött levelei szerint összesen 37 személynek vette el az életét. A zodiákus gyilkos kiléte mindmáig ismeretlen, nem meglepő hát, hogy számos elmélet született már arról, hogy ki is lehet ő pontosan.

A Zodiac karórás férfi

A zodiákus gyilkosságok talán legismertebb gyanúsítottja Arthur Leigh Allen lehet, lévén ő áll a középpontban az esetről könyvet író Robert Graysmith munkájában, illetve az ez alapján készült 2007-es filmben is. Allent a rendőrség több alkalommal is kihallgatta, miután egy ismerőse értesítette a hatóságokat arról, hogy Allen egy alkalommal arról beszélt neki, hogy embereket akar ölni és egy zseblámpát erősített a fegyveréhez.

A nyomozás során számos olyan jel látott napvilágot, ami erősen gyanússá tették Allen személyét. Így például egy Zodiac márkájú karórát viselt és az általa birtokolt fegyver típusa megegyezett azzal a fegyverrel, amelyet a zodiákus gyilkos használt az egyik merénylet elkövetése során. Autójában véres késeket találtak, amelyekről azt állította, hogy csirkék levágásához használta őket. Mindezek mellett kétkezes volt, ami egyesek szerint képessé tette őt arra, hogy álcázza a kézírását a sajtónak küldött levelekben. Allen továbbá meglehetősen zűrös múlttal rendelkezett, lévén kirúgták a haditengerészettől, valamint később tanári állásából is elbocsáották, miután szexuális zaklatással vádolták őt.

Arthur Leigh Allen

Az 1969. július 4-én történt zodiákus gyilkosság érintettjei úgy nyilatkoztak, hogy látták már korábban Allent. A lövöldözést túlélő Michael Mageau konkrétan a fegyveressel azonosította Allent, míg az incidens során életét vesztő Darlene Ferrin nővére, Linda Allent azzal a férfival azonosította, aki korábban többször is követte testvérét.

Bármennyire is jó gyanúsítottnak tűnik is Allen személye, a rendelkezésünkre álló igazán objektív bizonyítékok alapján mégsem ő volt a zodiákus gyilkos. Kinézete nem hasonlít a gyilkos más szemtanúk által megadott személyleírásával és sem ujj-, sem tenyérlenyomata nem egyezik meg azokkal, amelyeket a zodiákus gyilkos levelein találtak. Az egyik levél borítékán talált nyálból kinyert DNS ugyancsak különbözik Allenétől. Végezetül pedig a kézírásuk sem egyezik meg. Perdöntő bizonyíték hiányában így a rendőrség hazaengedte Allent.

Az agysérült zaklató

Lawrence Kane ugyanabban a szállodában dolgozott, ahol 1970-ben eltűnt Donna Lass, akit több kutató ugyancsak a zodiákus gyilkos egyik áldozatának tekint. Kane Allenhez hasonlóan szolgált a haditengerészetnél, ahol megtanult rejtjelezni, ami tehát elvben képessé tette őt arra, hogy megalkossa a zodiákus gyilkos által írt rejtjeles leveleket is. 1962-ben egy autóbaleset során agysérülést szenvedett, amely egyesek szerint megnehezítette számára, hogy uralkodjon ösztönein.

Lawrence Kane

Egy, a zodiákus gyilkos rejtjeles leveleit tanulmányozó nyugalmazott nyomozó az 1980-as években azt állította, hogy az egyik titkos levélben feltűnik Kane neve, míg a már említett Linda azonosította Kanet egy férfival, aki korábban egy étteremben zaklatta testvérét. Egy rendőr pedig – aki valószínűleg rövid ideig tényleg látta a zodiákus gyilkost Paul Stine lelövését követően – úgy nyilatkozott, hogy Kane fényképe „jobban hasonlít a gyilkosra, mint bárki másé, akit eddig látott.” Kathleen Johns, aki 1970-ben megszökött egy őt autóval elrabló férfi elől (akit szintén sokan a zodiákus gyilkosnak tartanak), úgy nyilatkozott, hogy Kane azonos az ő elrablójával.

A rendőrség mindezek hatására ki is hallgatta Kanet az 1990-es évek elején, de a nyomozás ezúttal sem bizonyult perdöntőnek. A Kane által adott írásminta nem egyezett meg a zodiákus levelein látható kézírással, Linda önellentmondásokba keveredő vallomása pedig korántsem volt elégséges bizonyíték a vádemeléshez.

A hirtelen köddé vált könyvtáros

1966. október 31-én reggel holtan találták a 18 éves Cheri Jo Batest a Kalifornia állambeli Riverside egyetemének könyvtára mellett. A környékbeliek úgy emlékeztek, hogy előző este, fél 11 körül mintha sikításokat hallottak volna. A lányt brutálisan agyonverték és megkéselték. A gyilkosságot követően egy hónappal a helyi újság és a rendőrség is kapott egy-egy levelet, amelyben a névtelen szerző magára vállalta a gyilkosságot és úgy fogalmaz, hogy Bates „nem az első és nem is az utolsó volt”.

Ross Sullivan

Hónapokkal később újabb, ezúttal kézzel írott levelek érkeztek a sajtóhoz, a rendőrséghez és a meggyilkolt lány apjához, amelyek szerint „Bates-nek meg kellett halnia lesz még több is.” A sajtónak és a rendőrségnek küldött példányokon egy kis „Z” betű volt látható. Bár a zodiákus gyilkos később egyértelműen magára vállalta a gyilkosságot, sokan úgy vélik, hogy csak egy másik gyilkos helyett akarta learatni a babérokat.

A gyilkosság helyszínéül szolgáló könyvtár alkalmazottai jelentették, hogy az eset után nem sokkal az egyik munkatársuk, egy bizonyos Ross Sullivan váratlanul eltűnt. Mint kiderült Kalifornia északi részére költözött, ahol több alkalommal is kórházban kezelték skizofrénia és bipoláris zavar miatt. Sullivan emellett hasonló frizurát és szemüveget viselt mint amilyen a zodiákus gyilkosról készült fantomrajzon látható, valamint birtokában volt egy olyan katonai bakancs, amilyen lábnyomokat találtak az első zodiákus gyilkosság helyszínén is.

Mi hozhat izgalomba egy mozigépészt?

Richard Marshall rádiókezelőként és mozigépészként dolgozott Riverside városában, nem messze attól a helytől, ahol Paul Stine-t agyonlőtte a zodiákus gyilkos. A nyomozás során kiderült, hogy Marshall tulajdonában volt egy olyan írógép, illetve egy olyan távíró, amelyet a gyilkos is használt. Emellett egy pincelakásban élt és egyik kedvence a Vörös fantom című régi film volt – ez pedig két olyan elem, amelyek a zodiákus gyilkos leveleiben is megjelennek. Ismerősei továbbá arról számoltak be, hogy Marshall a gyilkosságot megelőzően arról beszélt többeknek, hogy talált valamit „ami sokkal izgalmasabb még a szexnél is.”

Richard Marshall

Marshall egy 1989-es TV beszélgetés során elismerte, hogy számos hasonlóság áll fenn közte és a gyilkos között, de tagadta, hogy ő lett volna a zodiákus. Az üggyel évtizedeken keresztül foglalkozó sheriff, Ken Narlow szintén úgy vélekedett, hogy bár első ránézésre jó jelöltnek tűnhet, összességében viszont nagyon kevés bizonyíték szól Marshall ellen.

Az ellenkultúra hangja

Richard Gaikowski egy kis, ellenkultúrát képviselő politikai újságot szerkesztett San Franciscóban. Egy korábbi munkatársa vádolta őt be a rendőrség előtt, azt állítva, hogy Gaikowski a zodiákus gyilkos és hogy őt is rá akarta venni az erőszakos cselekedetekben való részvételre. A „Goldcatcher” álnéven író vádló egy felvételt is nyilvánosságra hozott, amelyen Gaikowski hangja hallható. Egy rendőrségi diszpécser pedig, aki maga is beszélt a zodiákus gyilkossal, azt állította, hogy megegyezik a hangjuk.

Richard Gaikowski

A képet ugyanakkor jelentősen árnyalja, hogy Goldcatcher korának ismert összeesküvés-elmélet hívője és terjesztője volt, aminek köszönhetően hitelessége is erősen kétségbe vonható. Gaikowski emellett alibivel is rendelkezik, lévén a gyilkosságok idején nem tartózkodott Kaliforniában.

A gyilkos apa

Gary Stewart 2014-ben megjelent könyvében azt állította, hogy a zodiákus gyilkos nem más mint a vér szerinti apja, Earl van Best aki éveket töltött börtönben Stewart édesanyjának megerőszakolása miatt. Stewart munkájában rámutat, hogy apja kinézete hasonlít a zodiákus gyilkosról készült fantomképre, illetve az egyik rejtjeles levélben felismerni vélte apja teljes nevének kezdőbetűit. Ugyancsak érvként sorakoztatta fel, hogy a Best házassági anyakönyvi kivonatán látható kézírás megegyezik a zodiákus leveleinek kézírásával.

Earl van Best

Bár Stewart könyve hatalmas publicitást kapott, a szakértők viszonylag gyorsan lesöpörték az asztalról a feltételezést. A titkosírás megfejtésénél alkalmazott módszere ugyanis meglehetősen kérdéses volt, míg az említett kézírás a házassági anyakönyvi kivonaton valójában nem Besté, hanem a szertartást vezető lelkészé volt. A fantomképhez való hasonlósága sem perdöntő, lévén az azon látható sörtehajviselet és szemüveg korántsem volt ritka a korabeli Egyesült Államokban.

A jelmezes mostohaapa

Stewarthoz hasonló elmélettel állt elő egy bizonyos Dennis Kaufman, aki szintén nagy médiafigyelmet szerzett azzal, hogy néhai mostohaapját, Jack Tarrance-t nevezte meg a zodiákus gyilkosként. A fantomrajzhoz való hasonlóság mellett ő azzal érvelt, hogy Tarrance tulajdonában voltak fényképek, amelyeken a zodiákus áldozatai láthatók, valamint egy olyan bizarr, csuklyás jelmez, amelyben szemtanúk látták a zodiákus gyilkost a Beryessa tó mellett történt késelések során. Egy írásszakértő továbbá úgy nyilatkozott, hogy Tarrance kézírása megegyezik a zodiákus gyilkos leveleiben látottakkal.

Jack Tarrance

A rendőrség mindazonáltal komolytalannak minősítette Kaufman „bizonyítékait.” Az egyik fényképen például egy teljesen elmosódott foltról állította, hogy az valójában az egyik áldozat, míg a bemutatott csuklyás kosztüm sokkal durvább anyagból készült  mint amilyet a szemtanúk leírtak.

A „szökött” rab Montanából

A Beryessa tó melletti késelést túlélő Bryan Hartnell beszámolt arról, hogy a zodiákus gyilkos azt állította magáról, hogy nemrég szökött meg egy Montana állambeli börtönből. Erre alapozva született meg az elmélet miszerint a zodiákus gyilkos azonos azzal a Donald Lee Bujok nevű férfival, akit 1968-ban engedtek ki a Deer Lodge településen működő fegyházból.

Donald Lee Bujok

Bujok rabtársai arról számoltak be, hogy rendszeresen beszélt emberek megöléséről annak érdekében, hogy azok szolgái legyenek majd a túlvilágon – amely gondolat a zodiákus gyilkos egyik levelében is felbukkant.

Bujok és a gyilkos azonosítása ellen szól azonban, hogy az ujjlenyomata nem egyezik meg a zodiákus gyilkoséval, valamint a börtönből való szabadon engedése alig három nappal korábban történt minthogy az első bizonyosan a zodiákus által elkövetett gyilkosságokra sor került volna, míg a feltételezett korábbi gyilkosságok (így például a Bates-gyilkosság) idején még rács mögött volt.

Nyolc lehetséges személy, aki a rejtélyes zodiákus gyilkosságok mögött állhat

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2017. ősz: Kalandos középkor

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr
Impresszum

Főszerkesztő: Bartal Csaba
Felelős szerkesztő: Kulcsár Ádám
Munkatársak: Ács Tibor Adrián, Czókos Gergő, Hajdu Tibor, Tóth Judit

Kapcsolat

info@mult-kor.hu

 

Váltás az asztali verzióra