Múlt-kor.hu

Newton „egy arrogáns szarházi” és talán minden idők legnagyobb zsenije volt

Newton „egy arrogáns szarházi” és talán minden idők legnagyobb zsenije volt

2019. január 4. 10:23 Múlt-kor

376 éve, 1643. január 4-én (az Angliában akkoriban még érvényben lévő Julianus-naptár szerint 1642. december 25-én) született Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, az emberiség történetének egyik legnagyobb géniusza.

Esko Valtaoja finn csillagász szerint a modern elméleti fizika alapjait lerakó Isaac Newton „úgy a kortársak, mint saját írásai alapján – nyíltan megmondva – egy arrogáns szarházi volt. Védelméül annyi hozható fel, hogy (...) talán ő volt minden idők legnagyobb zsenije, s azon emberek egyike, akik a leginkább meghatározó módon hatottak a történelem folyására.”

Newton – és így az emberiség – paradox módon sokat köszönhet a pestisnek, mivel a tudós legtermékenyebb évei pont arra az időszakra estek, amikor az 1665-os angliai pestisjárvány tombolása miatt visszavonult szülőfalujába. Nem véletlen, hogy a következő évet általában Newton „Annus Mirabilisaként” szokták emlegetni, mivel ekkoriban fogalmazódott meg benne többek között a gravitációs vonzás, a mozgástörvények, valamint a differenciálszámítás gondolata.

A máig népszerű történet szerint a gravitáció törvényének megalkotásához egy fáról a földre pottyanó alma adta az inspirációt. Az eseményt Newton asszisztense örökítette meg memoárjában s Voltaire is beszámolt a jelenetről: „Miért esik az alma mindig a földre, tette fel a kérdést magának. Miért nem oldalra vagy felfelé esik, hanem mindig a föld középpontja felé?” Newtont a gravitáció jelensége mellett az is foglalkoztatta, vajon a gravitáció egészen a Hold pályájáig érvényesül-e.

A polihisztor vizsgálta a fénytörés jelenségét, fényelméletet alkotott, s saját kezűleg megépített egy új teleszkópot, amely ma Newton-távcső néven ismert. Prizmákkal is kísérletezett, de hamar rájött, hogy ezekből nem ismerheti meg a szem anatómiáját, sem pedig azt, hogy a szem hogyan érzékeli a színeket. A tudós ekkor fogott egy fűzőtűt, amit a szeme és járomcsontja közé szúrt, majd addig nyomta belülről szemgolyóját, amíg fekete és fehér körök jelentek meg előtte.

Érdekesség, hogy az angol tudóst a Biblia és az okkultizmus ugyanúgy érdekelték, mint azok a felfedezések, amelyek híressé tették. Tudományosnak kevéssé nevezhető megállapításai közé tartozik például, hogy a világvégét 2060-ra jósolta. 1692-93-ban történt súlyos idegösszeomlását követően, élete hátralévő három és fél évtizedében már nem volt jelentős felfedezése, annak ellenére, hogy szellemi képességeivel még ezt követően sem volt probléma, amit az is mutat, hogy 1716-ban Gottfried Wilhelm Leibniz német polihisztor által felvetett problémára néhány pillanat alatt megtalálta a megoldást.

Már életében több vers született róla, I. Anna királynő pedig 1705-ben lovaggá ütötte. Newtonnak azonban felsőbbrendű intellektusáért hatalmas árat kellett fizetnie. Mint Aldous Huxley írta: „Ha kitenyésztenénk az Isaac Newtonok fajtáját, az nem jelentene haladást. Az ár ugyanis, amelyet Newtonnak felsőbbrendű intellektusáért kellett fizetni, túl nagy volt: képtelen volt barátságra, szerelemre, apaságra és sok más kívánatos dologra. Mint ember fiaskó volt; mint kolosszus: fenséges.

Newton „egy arrogáns szarházi” és talán minden idők legnagyobb zsenije volt

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra