Múlt-kor.hu

Mona Lisa szeme nem követ téged

Mona Lisa szeme nem követ téged

2019. január 9. 17:02 Múlt-kor

Leonardo da Vinci Mona Lisája kivételes helyet foglal el a művészet világában, és nem csupán azért, mert vitathatatlanul a világ egyik (ha nem a) leghíresebb festménye. Nevét ugyanakkor egy különleges jelenségnek is kölcsönözte, amely nem csupán a múzeumok lelkes látogatói, hanem a szellemtörténetek rajongói számára is ismert lehet. Az ún. Mona Lisa-effektus lényege, hogy a szemlélőnek olyan benyomása van, mintha a falra rögzített portré szeme állandóan követné őt a teremben, bárhová is lép. Habár tudjuk, hogy a festményszemek nem mozognak, az érzés talán igaz.

„Valóban különös, hogy nem kell közvetlenül a kép előtt állnunk ahhoz, hogy olyan benyomásunk legyen, hogy figyel minket, még akkor is, ha a képen ábrázolt személy egyenesen előre néz” – mondta Sebastian Loth, a németországi Bielefeldi Egyetem kutatója. „Maga a benyomás akkor alakul ki, ha a képtől balra és jobbra is azonos távolságra távolodunk el. Ez a különös érzés, miszerint figyelnek minket, maga a Mona Lisa-effektus” – tette hozzá.

Ám Loth és kutatótársa, Gernot Horstman legújabb, az i-Perception folyóiratban megjelent tanulmánya szerint Mona Lisa valójában nem sasol minket.

A Mona Lisa-effektus egy több évszázados optikai csalódás, amely a fény és árnyék bonyolult kölcsönhatására épül, amely a perspektívánk megváltozásának köszönhető. Mivel a vásznak laposak, a festmény mélysége nem változhat, ám úgy tűnhet, mintha mégis meg tudna. Ez az oka annak, hogy néhány ember váltig állítja, hogy Mona Lisa tekintetében az egyik oldal felől nézve egyfajta szkepticizmus látható, míg a másik oldal felől visszatekintve elmélázó tekintet réved a múzeumlátogatóra.

A mostani kutatás szerint azonban a festményen – amely nevét adta a jelenségnek, valójában nem is figyelhető meg az effektus. „Maga a hatás tagadhatatlan és tudományosan is bizonyítható, ám a Mona Lisát ábrázoló képen mégsem jelenik meg” – magyarázta Loth.

Horstmann és Loth 24 féle módszerrel próbálták kideríteni, hogy a számítógép képernyőjére behozott Mona Lisa-arc valójában merre néz. „A percepcióinkat nagy mértékben befolyásolják hiedelmeink” – magyarázta Loth egy interjúban. Különféle dolgok, mint például Mona Lisa pillantásának megítélése alapból hordozza a tévedés lehetőségét, így a kutatócsoport nem tudott tesztalanyokat egyszerűen megkérdezni a véleményükről, benyomásaikról, hiszen mindenkinek van előfeltevése, ha tetszik, előítélete a világ egyik legismertebb képéről.

Meg kellett szabadítani a tesztalanyokat az előfeltevéseiktől. Mindezt úgy tették meg, hogy a legtöbb esetben nem az egész Mona Lisa-arcot látták a képernyőn, hanem csupán a szemét, hogy az arc többi része ne befolyásolhasson senkit. Meglehetősen egyszerű módszerrel, csupán összecsukható vonalzók különböző távolságokra történő lehelyezésével dolgoztak, amely révén 15 különböző szemszöget kaptak.

A kutatópáros több mint kétezer beérkező „véleményt” értékelt, amely után megállapította, hogy Mona Lisa sohasem néz egyenesen ránk, hanem egy kissé jobbra hord a tekintete. „A pillantásának szöge egészen pontosan 15,4 fokos, ha az átlagot vesszük” – magyarázta Horstmann. Hozzátette: „ily módon immár nyilvánvaló, hogy a Mona Lisa-effektus terminus technicus helytelen. Tulajdonképpen ez az egész magáról a szemlélődőről szól. Ez pedig tökéletesen szemlélteti azt az erős vágyat, miszerint az ember bizonyos fokig igényli, hogy a középpontban legyen, és még a festményen látható nőalak is őt figyelje, miközben elhalad előtte.

Mona Lisa szeme nem követ téged

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2018. tél: 7 végzetes pillanat

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra