Múlt-kor.hu

Mégsem himlő jelei figyelhetők meg az 500 éves gyermekmúmia arcán

Mégsem himlő jelei figyelhetők meg az 500 éves gyermekmúmia arcán

Mégsem himlő jelei figyelhetők meg az 500 éves gyermekmúmia arcán

Egy fél évezreddel ezelőtt élt gyermek mumifikálódott holttestén a kanadai (Hamilton, Ontario) McMaster University tudósai által végzett DNS-vizsgálatból kiderült, hogy a gyermek a korábbi feltételezésekkel ellentétben nem himlő következtében hunyt el.

A kutatók korábban úgy gondolták, hogy a 16. században a nápolyi San Domenico Maggiore templomban eltemetett gyerek múmiáját tartották a legkorábbi leletnek, amelyen felfedezhetők a himlő jegyei. A DNS-vizsgálat alapján kiderült, hogy valójában a hepatitisz B vírus (HBV) egy ősi törzse fertőzte meg a gyermeket. A kutatók remélik, felfedezésük új információkkal szolgálhat a betegség eredetéről, amely a WHO adatai szerint évente 1,5 millió ember haláláért felelős.

A kanadai McMaster University kutatói az általuk használt fejlett szekvenálási technikáinak köszönhetően kiderítették, hogy a hepatitisz B-val fertőzött embereken megjelenő kiütések, a Gianotti-Crosti-szindróma jegyei figyelhetők meg a múmia arcán. Ez vezethette félre a kutatókat, akik korábban himlőt diagnosztizáltak a gyermek tetemén.

A PLOS Pathogens című szaklapban publikált tanulmány szerint a kutatók a csontokból és a bőrből vett kis szövetminták segítségével vizsgálták meg a DNS-töredékeket, hogy az így szerzett információdarabkákat összeillesztve egy, a korábbinál komplexebb képet kapjanak a gyermek genetikai felépítéséről.

Bár a vírusok gyakran nagyon gyorsan – olykor néhány nap alatt – komoly fejlődésen esnek át, a HBV ezen ősi törzse csak nagyon kis változáson ment keresztül az elmúlt évszázadokban, és nem sokban tér el a modern változattól. Becslések szerint 350 millió krónikus HBV-fertőzött él a világon, és a Föld népességének mintegy harmada megfertőződik élete egy pontján.

„Ezek az adatok megerősítik a molekuláris megközelítés jelentőségét a kulcsfontosságú kórokozók múltbeli jelenlétének azonosításában, lehetővé téve számunkra, hogy pontosabban meghatározzuk azt az időintervallumot, amikor megfertőzhették az embereket” – fejtette ki Hendrik Poinar, a McMaster Ancient DNA Centre evolúciós genetikusa. „Minél jobban megértjük a múltbeli járványokat, annál közelebb kerülhetünk annak megértéséhez, hogyan működnek és terjednek a modern kórokozók, ez az információ pedig segíthet őket ellenőrzés alá vonni” – tette hozzá a kutató.

Magazin

Mégsem himlő jelei figyelhetők meg az 500 éves gyermekmúmia arcán

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2017. tél: Hitler elfeledett szövetségesei

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr
Impresszum

Főszerkesztő: Bartal Csaba
Főszerkesztő-helyettes: Ács Tibor Adrián
Felelős szerkesztő: Kulcsár Ádám
Munkatársak: Báló Edina, Czókos Gergő, Hajdu T. Tibor, Lados Tamás

Kapcsolat

info@mult-kor.hu

 

Váltás az asztali verzióra