Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Még 29 ezer évvel ezelőtt is unikornisok szaladgáltak Szibériában

2016. március 30. 13:34

Szibéria nyugati felét, a mai Kelet-Kazahsztánt az őskorban igen nagy méretű emlős állatok lepték el, amelyek koponyacsontjából egy-egy jókora szarv nőtt ki. A különleges kinövésük miatt a szakemberek között is gyakran unikornisoknak, vagyis egyszarvúaknak nevezett állatokról eddig úgy vélték, hogy 350 ezer évvel ezelőtt kihaltak, azonban egy új régészeti feltárás szerint még 29 ezer évvel ezelőtt, tehát a modern ember mellett is felbukkanhattak a végtelen rónaságon.

<

A különböző gyermekmesékből és egyéb mitikus középkori történetekből ismerős, kecses és légies, leginkább egy lóra hajazó unikornisokhoz nem sok köze van a robosztus lénynek (latin neve: Elasmotherium sibiricum). Henry Fairfield Osborn paleontológus 1923-as kutatásai szerint az ősi unikornis nagyobb volt minden eddig ismert orrszarvúfajnál, és ahogy a rekonstrukciós rajz alapján is látható, a rinocéroszfélék családjába tartozott egykoron, írja a Live Science. Azonban érdemes megemlíteni, hogy míg az orrszarvú szarva 80-90 centiméter körül mozog, a távoli őse több mint két méteres tülökkel büszkélkedhetett.

A most feltárt, részleges unikornis koponya igen jó állapotban őrződött meg, bár a fogai hiányosak. A csontok méretei alapján a példány nagyobb lehetett minden eddig, főként Kelet-Európában fellelt Elasmotherium sibiricum egyednél. Andrej Spanszkij, a Tomszki Állami Egyetem paleontológusa szerint minden bizonnyal egy kifejlett hímről van szó.

„A méretei alapján jóval nagyobb lehetett az állat, mint ahogy azt az eddigi szakirodalomban írták” – nyilatkozta a kutató. A vizsgálatok szerint a több mint két méteres marmagasságú és akár hat méter hosszúságú E. sibiricum egykoron a Don folyó, valamint Nyugat-Kazahsztán és Kelet-Oroszország közötti területen élt, pontosabban a nyugat-szibériai alföld délkeleti vidékein mozgott. Az unikornis fosszíliái mellett a régészek még két mamut felső állkapcsát, egy sztyeppei mamut alsó állkapcsát és egy bölényszarvat is felfedeztek a területen.

A most feltárt egyszarvú a radiokarbonos (szénizotópos) kormeghatározás alapján 29 ezer évvel ezelőtt hunyt el, ami jelentős ellentmondásban áll az eddigi vélekedéssel, miszerint az Elasmotherium sibiricum 350 ezer évvel ezelőtt kihalt. Ha az új időbecslés valóban helyes, akkor elmondhatjuk, hogy a modern ember kezdeti korszakában még élt az unikornis. Korábbi tanulmányok szerint őseink körülbelül 45 ezer évvel ezelőtt már jelen voltak Szibériában, ugyanis a bizonyítékok alapján ekkor már több mamutot is elejtettek.

Az öt-hat tonnát nyomó, növényevő E. sibiricum lábai jóval hosszabbak voltak, mint a mai rinocéroszoké, így minden bizonnyal lényegesen gyorsabban is mozogtak, mint távoli unokatestvéreik. A szakértők között még nincs egyetértés az ősi lények élőhelyeit illetőleg, egyesek szerint a mocsaras vidékeket kedvelték, míg mások úgy vélik, gyapjas testükkel a füves síkságokon érezték otthon magukat.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Még 29 ezer évvel ezelőtt is unikornisok szaladgáltak Szibériában

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra