Múlt-kor.hu

Magánéletének legválságosabb időszakában születtek Kaffka Margit legjelentősebb írásai

Magánéletének legválságosabb időszakában születtek Kaffka Margit legjelentősebb írásai

Magánéletének legválságosabb időszakában születtek Kaffka Margit legjelentősebb írásai

Kaffka Margit író, költő, műfordító 99 éve, 1918. december 1-jén halt meg. Verseit, amelyekben - szakítva a konvenciókkal - a hétköznapi lét apró mozzanatait, rezdüléseit szokatlan kifejezésekkel, a közvetlen társalgási nyelv eszközeivel jelenítette meg, több folyóirat, A Hét, a Jövendő és a Magyar Géniusz is közölte.

1880. június 10-én született Nagykárolyban. Apja korán meghalt, anyja a szatmári irgalmas nővérek zárdájába küldte lányát tanulni. Itt szerzett tanítónői oklevelet, és egy évig a miskolci irgalmas nővérek zárdájában tanított. 1902-ben polgári iskolai tanári oklevelet kapott az Erzsébet Nőiskolán, s a miskolci polgári leányiskola tanára lett. 1905-ben feleségül ment Frőlich Brúnó erdőmérnökhöz, akitől egy évvel később megszületett László nevű fia.

Az írással még tanítóképzős korában „eljegyezte magát”, a századforduló költészete, főként Kiss József, Heltai Jenő, Makai Emil művei hatottak rá. Verseit, amelyekben - szakítva a konvenciókkal - a hétköznapi lét apró mozzanatait, rezdüléseit szokatlan kifejezésekkel, a közvetlen társalgási nyelv eszközeivel jelenítette meg, több folyóirat, A Hét, a Jövendő és a Magyar Géniusz is közölte. Első verseskötete 1903-ban jelent meg Versek címmel, ekkoriban már prózai műveket, novellákat is írt.

1907-ben Budapestre költöztek, az írónő előbb az újpesti, majd az angyalföldi polgári leányiskolában tanított. Pesten bekerült az irodalmi körökbe, s hamarosan a legrangosabb folyóirat, a Nyugat is szerzői közé fogadta. Költői világa, gondolkodásmódja, irodalompolitikai nézetei Adyéhoz álltak közel, és e szellemi kapcsolódásból idővel mély barátság szövődött.

Házassága megromlott, 1910-ben elvált férjétől, és hogy a válás viharait feledje, Párizsba, majd Rómába utazott. Ebben a válságos időszakban született meg két legjelentősebb regénye, a Színek és évek, valamint a Mária évei. 1914 fontos esztendő életében: megismerkedett Balázs Béla öccsével, Bauer Ervin orvos-biológussal, akihez még ebben az évben feleségül ment. Ugyanekkor jelent meg az Állomások című regénye is, amelynek női főhősei már a férfiakéval egyenrangú, teljes alkotó életet élhetnek.

Az első világháború kitörése után végleg szakított a tanári pályával. A háború feldúlta és elborzasztotta, érzéseinek kezdetben pacifista, majd egyre forradalmibb verseiben adott hangot. 1915-ben férjét a temesvári kórházba rendelték szolgálatra, ettől kezdve Budapest és Temesvár között ingázott. Közben újabb regényt írt, Hangyaboly címmel, zárdában töltött gyermekéveit elevenítette fel. (A műből 1971-ben Fábri Zoltán rendezett nagysikerű filmet.)

Életének utolsó időszakában publicisztikai munkássága is kiteljesedett, írásainak zömét a Pesti Napló közölte. 1918-ban több kötete is megjelent, a Vörösmarty Akadémia is tagjai sorába fogadta, októberben lelkesen üdvözölte a polgári forradalmat.

November végén az egész Európán végigsöprő spanyolnáthában fiával együtt megbetegedett. Kórházba szállították, ahol 1918. december 1-jén meghalt, mindössze 38 éves volt, fia csak egy nappal élte túl.

Magánéletének legválságosabb időszakában születtek Kaffka Margit legjelentősebb írásai

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2017. tél: Hitler elfeledett szövetségesei

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr
Impresszum

Főszerkesztő: Bartal Csaba
Főszerkesztő-helyettes: Ács Tibor Adrián
Felelős szerkesztő: Kulcsár Ádám
Munkatársak: Báló Edina, Czókos Gergő, Hajdu T. Tibor, Lados Tamás

Kapcsolat

info@mult-kor.hu

 

Váltás az asztali verzióra