Múlt-kor.hu

Kis agymérete ellenére a modern emberrel együtt élhetett Afrikában Neo, a Homo naledi

Kis agymérete ellenére a modern emberrel együtt élhetett Afrikában Neo, a Homo naledi

A modern emberrel, valamint más hominidákkal is együtt élhetett Afrikában a 2015-ben azonosított emberféle, a kis agymérettel rendelkező Homo naledi 226-335 ezer évvel ezelőtt. A kutatók a nemrég felfedezett, Lesedi névre keresztelt üregben bukkantak rá egy, a fajhoz tartozó, kiváló állapotban fennmaradt csontvázra, Neóra.

Úttörő felfedezés

Amikor 2015-ben a kutatók bejelentették, hogy egy új emberféle, a Homo naledinek elnevezett hominida csontkövületeit fedezték fel egy barlangrendszer mélyének temetkezési kamrájában a Dél-afrikai Köztársaságban, hatalmas meglepetés és hitetlenkedés követte bejelentésüket. Mint a vizsgálatok során kiderült, a Homo nembe sorolt, kihalt, kistestű fajhoz tartozó egyedek agymérete a harmada volt a Homo sapiensének. A kutatókat többen is azzal vádolták a felfedezést követően, hogy túl rugalmasan kezelték a tényeket, és fenntartásokkal kezelték az általuk felvázolt eredményeket. 

A korábbi kutatást is vezető Lee Berger, a University of Witwatersrand paleontológusa kollégáival együtt nemrég újabb, a Homo nalediket érintő, figyelemreméltó leletekre bukkant. Az Emberiség Bölcsője nevű világörökségi helyszín Rising Star nevet viselő barlangrendszerében egy második kamrát is találtak, benne számos Homo naledi-fosszíliával, többek között a valaha volt egyik legjobb állapotban fennmaradt ősemberi csontvázzal, valamint legalább egy gyermek és egy másik felnőtt maradványaival. A kutatók hozzátették, a lelőhely datálása és a korábban talált Homo naledi-maradványok arra engednek következtetni, hogy a hominidához tartozó egyedek valamikor 236-335 ezer évvel ezelőtt éltek.

Neo szemből

Mint Berger elmondta, a legkorábbi, közel 200 ezer éves modern emberi maradványok Etiópiából, az Omo folyó mentén található Kibis városa közeléből kerültek elő. Bár Afrika egyenlítő alatti területein nem bukkantak ennél korábbi Homo sapiens-maradványokra, Berger és kollégái szerint lehetséges, hogy a Homo naledi kapcsolatba lépett a modern emberrel vagy annak őseivel.

„Nem mondhatjuk többé azt, hogy tudjuk, mely eszközöket mely fajok készítették, vagy akár azt, hogy a modern ember lépett fel úttörőként néhány, az afrikai régészeti eredményekhez köthető kritikus technológiai és magatartásbeli áttörés tekintetében. Ha van egy másik faj, amely Afrikában a modern emberrel együtt élt, nagyon valószínű, hogy mások is voltak. Csak meg kell találnunk őket” – mondta Berger.

Így nézhetett ki egy Homo naledi

A kutatók a Rising Star-barlangrendszer korát az üledék optikailag stimulált lumineszcenciája, radiometrikus (urán-tórium) kormeghatározás, valamint  a cseppkőkéreg pelomágneses elemzése kombinációjával határozták meg, hogy kiderüljön, a barlang üledékes rétegei hogyan kapcsolódnak az első Homo naledi-maradványok megtalálásának színhelye, az ún. Dinaledi-kamra geológiai idővonalához.

Primitív sajátságok, hatalmas lehetőségek

A kutatók a nemrég felfedezett, Lesedi (jelentése setswana nyelven: fény) névre keresztelt kamrában bukkantak rá a faj egy egyede, Neo kiváló állapotban fennmaradt maradványaira. A vizsgálatok során kiderült, hogy a Homo naledi több sajátosságában is hasonló jegyeket hordoz, mint a Homo nem legkorábbi tagjai közé tartozó, kétmillió évvel ezelőtt élt Homo rudolfensis és Homo habilis. A mintegy 150 centiméter magas hominida más jellemzőiben azonban a modern emberre is hasonlít: ilyenek a kezek, csuklók, lábak és alsó végtagok. A kutatók úgy vélik, a Homo naledik jó gyaloglók és hegymászók lehettek.

A 3,2 millió éves Lucy és a mintegy 250 ezer éves Neo csontváza

Érdekesség, hogy az eredményeket taglaló tanulmány társszerzőjének, John Hawksnak eszébe sem jutott bemenni a szűk üregekbe. Társa, Lee Berger viszont beszorult a Lesedi-kamra résébe, olyannyira, hogy végül a csuklójára tekert kötelekkel kellett kihúzni onnan. A barlangkamrák nehezen megközelíthető voltából, valamint a közöttük lévő mintegy 100 méteres távolságból a kutatók arra következtetnek, hogy a Homo naledik eltemették a halottakat, és feltehetően tüzet is tudtak arra használni, hogy megvilágítsák a sötét barlangokat. Igaz, egyelőre nem találtak közvetlenül ehhez az emberféléhez köthető eszközöket.

Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum kutatója megdöbbenve értesült a vizsgálatok eredményéről, amelyek szerint a Homo naledi mintegy 300 ezer évvel ezelőtt élt. Úgy véli, a datálás meglepően kései egy olyan faj tekintetében, amely olyan primitív, javarészt mintegy 2 millió éves ősemberi maradványokhoz köthető jegyeket hordozott, mint a kis agyméret, az ívelt ujjak vagy a váll, a törzs és a csípőízület jellegzetes formája. Stringer azonban hozzátette, a csukló, a kezek, a lábak valóban a nearndervölgyiek és az modern emberek morfológiai sajátosságaira utalnak, mint ahogy a viszonylag kis, egyszerű fogak is.

Úgy véli, a sok, jóval korábbi korból származó sajátosság megtartása a Homo Floresiensisekhez, vagyis a hobbitokhoz teszi hasonlóvá a Homo nalediket. A hobbitok mellett számos, a Homo nemhez tartozó faj élt már ekkor Európában és Ázsiában, ám a Flores szigetét benépesítő floresi ember elkülönülése magyarázhatja, hogyan különbözhetett ennyire a többi emberi fajtól.

Egy modern ember és a nagyjából ugyanakkor élt Neo koponyájának összehasonlítása

A Homo naledi azonban feltehetően nem különült el a többi fajtól, Stringer tehát felteszi a kérdést: hogyan élhetett egy ilyen különös, kis aggyal rendelkező faj Afrika déli részein látszólag fejlettebb emberek mellett? Megkérdőjelezi emellett azon elmélet hitelességét, amely szerint a Homo naledik eltemették halottaikat, szerinte ugyanis véletlen vagy természeti folyamatok is eredményezhették azt, hogy a maradványok nehezen megközelíthető üregekben fekszenek.

Stringer hozzátette, a felfedezés felhívja a figyelmet arra, hogy Afrika területének mintegy 95 százaléka feltáratlan a korai emberi maradványok szempontjából, és e tekintetben a kontinens elmúlt 500 ezer évének „történelme” akár olyan összetett is lehet, mint az eurázsiai a maga 5 emberfajával: a Homo erectusszal, a heidelbergi, neandervölgyi, gyenyiszovai és floresi emberrel. Mintegy 300 ezer évvel ezelőtt ugyanis feltehetően legalább három emberfaj is élt az afrikai kontinensen: a heidelbergi ember afrikai képviselőjének is tekintett Homo rhodesiensis, a korai Homo sapiens és a Homo naledi, és ki tudja, mi minden találhatnak még a kutatók – véli Stringer.

Magazin

Kis agymérete ellenére a modern emberrel együtt élhetett Afrikában Neo, a Homo naledi

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2017. nyár: Páratlan párok

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr
Impresszum

Főszerkesztő: Bartal Csaba
Felelős szerkesztő: Kulcsár Ádám
Munkatársak: Ács Tibor Adrián, Czókos Gergő, Hajdu Tibor, Tóth Judit

Kapcsolat

info@mult-kor.hu

 

Váltás az asztali verzióra