Múlt-kor.hu

Kiderült, ki volt Leonardo da Vinci édesanyja

Kiderült, ki volt Leonardo da Vinci édesanyja

Leonardo da Vinci édesanyjának kiléte évtizedeken át kérdéses volt, ám egy neves kutató nemrég kiderítette, ki volt a reneszánsz zseni egyik legközelebbi hozzátartozója. Martin Kemp Leonardo-szakértő eddig figyelmen kívül hagyott itáliai dokumentumok vizsgálatát követően arra a megállapításra jutott, hogy a művésznek egy 15 éves árva lány, Caterina di Meo Lippi adott életet 1452. április 15-én.

A meglévő iratokból tudjuk, hogy Leonardót elsősorban édesapja, a jegyzőként dolgozó Ser Piero nevelte, és a kutatók azzal is tisztában voltak, hogy a férfi Leonardo édesanyjával nem állt házastársi kapcsolatban. Az eddig ismert iratokban arra nézve is történtek utalások, hogy az anyát Caterinának hívták.

A nő kilétét illetően hosszú évtizedek óta folynak a találgatások. Freud úgy vélte, hogy Mona Lisa titokzatos mosolyában bizonyára a művész édesanyjának arckifejezése tükröződött vissza, és ennek köszönhető a pszichoanalitikus szerint, hogy Leonardónak sikerült a „határtalan gyengédség ígéretét” és a baljóslatú fenyegetést” is megragadni a festményen.

A közelmúltban zajló kutatások inkább a konkrét életrajzi adatokra összepontosítottak, és volt, aki úgy vélte, Leonardo édesanyja egy észak-afrikai vagy a mai Törökország területén élt rabszolga volt. A Caterina akkoriban valóban gyakori rabszolganévnek számított, egy kutatás során pedig kiderítették, hogy Leonardo ujjlenyomata közel-keleti származású emberekkel mutat közös jellemzőket.

Martin Kemp művészettörténész, az Oxfordi Egyetem professor emeritusa szerint Caterina valójában azonban egy helyi lány volt. A kutató szerint a nő élete meglehetősen szomorú történetre utal. A vinci és firenzei levéltárakban végzett kutatásai során Kemp kiderítette, hogy Caterina és testvére, Papo árvasorsra jutottak, és nagymamájukkal egy Vinci melletti szegényes parasztházban éltek. Eközben Ser Piero jogászkarrierje éppen kezdett beindulni Firenzében, és ekkoriban már minden bizonnyal házas is volt. Ám Ser Piero egy szülővárosában, Vinciben tett látogatásakor, 1451 júliusában bizonyosan találkozott Caterinával, akit teherbe ejtett. Ezt követően a férfi családja feltehetően hozománnyal látta el a lányt, hogy hozzá tudjon menni valaki máshoz.

Kemp a történetet főként ingatlanadó-nyilvántartások alapján rakta össze, és kiderítette, hogy az apa egy kisebb jogügyletet is lebonyolított Caterina férje részére, ami ismét csak összeköti a szülőket. A kutató új, egy firenzei gazdasági szakemberrel, Giuseppe Pallantival közösen írt Mona Lisa: The People and the Painting című munkájában vázolta fel elméletét. A szerzők szerint ez az első olyan kötet, amely fényt derít Leonardo anyai ágon való leszármazására.

Leonardo ismert rokonai 2016 áprilisában

Tavaly olasz kutatóknak sikerült Leonardo 35 élő rokonát azonosítaniuk, ám mindannyian az apai ággal hozhatók összefüggésbe. Az élő rokonok között találjuk többek között Franco Zeffirelli világhírű olasz rendezőt, a Rómeó és Júlia 1968-as filmváltozata, valamint az Assisi Szent Ferenc életét feldolgozó Napfivér, holdnővér direktorát.

Ahogy arra a szerzők a címben utalnak, munkájuk új részletekkel gazdagítja Lisa del Giocondóval, Leonardo leghíresebb festményének modelljével kapcsolatos tudásunkat. A Mona Lisa még Leonardo édesanyjánál is jobban megmozgatta a művészetrajongók fantáziáját, amelyek az azon szereplő nő kilétét firtató teóriáktól kezdve a képen szereplő titkos vallási jelképekkel kapcsolatos elméletek felállításáig terjednek. Kemp józan képest fest a középosztálybeli nő életéről, akinek férje cukor-, bőr- és rabszolgakereskedelemmel foglalkozott. 

Magazin

Kiderült, ki volt Leonardo da Vinci édesanyja

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2017. ősz: Kalandos középkor

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr
Impresszum

Főszerkesztő: Bartal Csaba
Felelős szerkesztő: Kulcsár Ádám
Munkatársak: Ács Tibor Adrián, Czókos Gergő, Hajdu Tibor, Tóth Judit

Kapcsolat

info@mult-kor.hu

 

Váltás az asztali verzióra