Múlt-kor.hu

Keresztre feszítéstől a közösülés során kapott agyvérzésig – 10 bizarr pápahalál

Keresztre feszítéstől a közösülés során kapott agyvérzésig – 10 bizarr pápahalál

A fogamzásgátló módszereket felsoroló pápa, akire rászakadt a plafon, az egyházfő, akit fejen találtak egy kővel, a Szent Péter-utód, akit lefejeztek egy szentmise közepén, a szentatya, aki egy férjes asszonnyal történő közösülés során kapott stroke-ot és a pápa, akit egy párnával fojtottak meg. A katolikus egyház első évezrede során nem volt egy életbiztosítás a Pápai Állam vezetőjének lenni, ugyanis több mint három tucatnyi Szent Péter-utód távozott az élők sorából nem éppen természetes halállal. Összeállításunkban a tíz legkülönösebb halálesetet mutatjuk be.

Fejjel lefelé a kereszten

„Te Péter vagy, és én erre a sziklára építem egyházamat, s az alvilág kapui sem vesznek erőt rajta” – mondta Máté evangéliumának tanúsága szerint Jézus Krisztus Simonnak, egynek a 12 tanítvány közül, a későbbi Szent Péternek, akit a katolikus egyház első pápájaként tartunk számon. A heves természetű Péter 42-ben alapította meg a római püspökséget, ám 50-ben rövid időre el kellett hagyni az Örök Várost, ugyanis a többi zsidóval együtt elűzték, bár később többször járt még Rómában. A 64-es nagy tűzvész után Nero keresztényüldözése addig soha nem látott magasságokba emelkedett, többek között elrendelte Péter letartóztatását is. Ekkor ő nem tartózkodott a fővárosban, de állítólag látomása volt, melyben üzenetet kapott: térjen vissza, fogadja el sorsát, és álljon be az egyház mártírjainak sorába. Évszázadokkal később keletkezett leírások szerint Pétert kereszthalálra ítélték, ám ő azt kérte, hogy fejjel lefelé feszítsék meg, mivel nem tartotta magát méltónak Jézushoz hasonlóan halni meg.

A keresztre feszítés az egyik leghosszabb ideig tartó kínokkal járó kivégzési módszer volt. A „T”, „X”, „Y” vagy a hagyományos alakú kereszten haldokló elítélt napokig is szenvedhetett. A halál zömében a fulladáshoz köthető, ugyanis egy bizonyos idő eltelte után az áldozat – és főként a rekeszizma – annyira legyengült, hogy nem volt képes megemelkedni a levegővételhez. A fejjel lefelé fordított kereszten történő agónia pedig még fájdalmasabb kínokkal járt. Szent Péter a hagyomány szerint ott nyugszik Rómában a Szent Péter bazilika kupolája alatt.

Lefejezés mise közben

Az athéni születésű, (néhány forrás szerint) kezdetben filozófusként tevékenykedő Szent II. Szixtusz pápa az ókor egyik legnépszerűbb pápája volt, pedig pontifikátusa kevesebb mint egy évig tartott: 257. augusztus 31-től 258. augusztus 6-ig. Ebben az időszakban adta ki Valerianus császár első keresztényellenes törvényeit, amelyekben elrendelte a diakónusok, papok, püspökök likvidálását. A pápa az első között hunyt el. Halálának napján a római katakombák között liturgikus szolgálatát teljesítette, mikor a császári csapatok megrohamozták és négy (más források szerint hat) diakónusával együtt ott helyben lefejezték. A vértanú pápát később szentté avatták, ünnepét augusztus 6-án ülik a keresztények.

Kalapáccsal fejbe

A sorrendben a 108. pápa, VIII. János – akit az utókor leginkább arról ismerhet, hogy minden bizonnyal lejárató célzattal készült írások szerint valójában nő volt – ügyes diplomáciájának köszönhetően tízéves pontifikátusa során jó kapcsolatokat épített ki Nyugat-Európa államaival, a keleti részek kialakulófélben lévő országaival, valamint Bizánccal is. A határozott, szókimondó pápa azonban számos ellenségre tett szert Rómán és Itálián belül, ahol a korrupció az egyház berkein belül is igencsak elhatalmasodni látszott. Nem lehetünk biztosak benne, de a legtöbb szakértő hajlik azon nézet felé, hogy VIII. János volt az első pápa, aki az egyházüldözéssel teli ókor évtizedei után ismét erőszakos hallállal halt. A hagyomány szerint Szent Péter utódját az egyik egyházi személy, esetleg egy rokon tehette el láb alól 882. december 16-án. A fuldai krónika szerint a pápai kincsek miatt meg akarta mérgezni őt, azonban ezt túl lassúnak találva fogott egy kalapácsot, és fejbe vágta az egyházfőt. Az esetleges merényletre emellett több magyarázatot is fel lehet hozni: a pápai kincstár kiürülése, a bizánciak felé tett gesztusok, a Karolingok támogatásának hiánya vagy a muszlim probléma eredménytelen megoldása (Dél-Itáliában).

Hullazsinat után fojtogatás

Amilyen rövid ideig töltötte be a legmagasabb egyházi hivatalt (896-897), olyannyira nagy nyomot hagyott a pápaság történetében a VI. Bonifácot követő VI. István. A szentatya megválasztása után nem elégedett meg egyik legfőbb ellenlábasának, a pápai uralkodása idején kiközösített Formózusz pápa (891-896) halálával: kiásatta elődje kilenc hónapos tetemét, papi ruhát adott rá, trónra ültette, s bíróság (Synodus Horrenda) elé citálta. Ez volt a hullazsinat.

Formózuszt az egyházi jog megsértésével, hazugsággal és a püspöki cím jogtalan bitorlásával vádolták. Mivel Formózusz érthetően nem tudott mit felhozni mentségére, elítélték, majd három, áldásosztó ujját levágták, földi maradványait pedig a Teverébe (Tiberis) dobták, a damnatio memoriae értelmében ráadásul az összes rendelkezését annulálták és törölték a pápák sorából. A kegyetlen VI. Istvánt végül utolérte a népharag, a spoletoi párt túlerejétől megriadt rómaiak börtönbe vetették az egyházfőt, majd még ugyanabban az évben, 897-ben megfojtották.

Egy párna alatt

A pápaság történetének legsötétebb, a hullazsinattal kezdetét vevő időszakának egy nő volt az emblematikus szereplője. A valamikor 890 és 892 között, Theophülaktosz pápai kincstárnok és római konzul lányaként született itáliai nemesasszony, Marózia fiatalon a 904-ben pápává választott III. Sergius szeretője lett, a kapcsolatból pedig egy fiú is született, a későbbi XI. János pápa. A Pápai Állam e dicstelen korszakát pornokrácia gúnynévvel illetették. Mikor első férje, I. Alberik elhunyt, Marózia 926-ban újra férjhez ment, ezúttal a befolyásos toszkánai őrgrófhoz, Guidóhoz, amit a hatalmát féltő pápa, X. János (914-928) egyértelmű támadásként fogott fel, és igyekezett függetleníteni magát az asszonytól. A nemesek élén lázadást szító Marózia elhatározta, hogy elűzi trónjáról Jánost. 928 júniusában a Lateráni palotában az egyházfő szeme előtt meggyilkolták testvérét, Róma prefektusát, Pétert, majd elfogták és a – még a Hadrianus császár által a Tevere (Tiberis) partján épített – Angyalvárba zárták a pápát, akit azzal a koholt vádakkal illettek, hogy ő szabadította Itáliára a magyarokat. X. János itt, a börtönben lelte halálát néhány hónappal később, miután valaki egy párnával megfojtotta. Ezt követően Marózia mint patricia és senatrix uralkodott Rómában, később pedig elérte, hogy a III. Sergiustól született fia, XI. János kerüljön a pápai székbe.

Halál közösülés közben

XII. János nem sok energiát fektetett abba, hogy kegyes és tiszta életet éljen, és ellenálljon az ördög testi kísértések képében megjelenő hívásainak. „XII. János még kora római társadalmat is megbotránkoztatta örömökhöz és kicsapongáshoz kapcsolódó függőségével” – írja John W. O’Malley A History of the Popes: From Peter to the Present című könyvében. I. Ottó német király, a későbbi német-római császár egy alkalommal így írt a pápának: „Mindenki gyilkossággal, hamis tanúzással, szentségtöréssel, rokonaival, többet között két lánytestvérével történő vérfertőzéssel, Jupiter, Vénusz és más démonok pogányokhoz hasonlatos megidézésével vádolja Önt, Őszentsége.” Ellenfelei egyenesen azzal is megvádolták, hogy a pápai rezidenciát bordélyházzá változtatta. Halála talán egy fokkal kellemesebb volt a lista többi tagjáénál, a pápa 964. május 14-én ugyanis állítólag éppen egy férjes asszonnyal közösült, amikor stroke-ot kapott és meghalt. Más krónikák szerint egy féltékeny férj XII. Jánossal együtt találta meg az ágyban a feleségét. A férfi megverte az egyházfőt, aki belehalt sérüléseibe.   

A megtaposott holttest

XIII. János 972-ben bekövetkező halála után több jelölt is volt a pápai címre. I. Ottó német császár támogatásával a következő évben végül VI. Benedeket választották meg egyházfőnek. Amikor azonban a császár néhány hónappal később meghalt, Rómában németellenes felkelés tört ki. VI. Benedeket bebörtönözték az Angyalvárba és VII. Bonifác néven ellenpápát ültettek Szent Péter székébe. Bonifác utasítására 974 júniusában egy pap megfojtotta Benedeket. VII. Bonifác 985-ben aztán gyanús körülmények között halt meg, és annyira népszerűtlen volt, hogy holttestéről eltávolították a ruhát, meztelenül végighúzták Róma utcáin, majd közszemlére tették a pápai rezidencia előtt, ahol a csőcselék megtaposta és lándzsákkal átszurkálta a tetemet. 

Éhhalál az Angyalvárban

XIV. János egy évtizeddel VI. Benedek halálát követően II. Ottó német-római császár támogatásával szerezte meg a pápai széket. Míg Rómában volt, hogy levezényelje a pápaválasztást, a császár elkapta a maláriát és az új egyházfő kezében halt meg. A támogató nélkül maradt Jánost (II. Ottó utóda, a később III. Ottó néven császárrá koronázott trónörökös ekkor még csak három éves volt) letartóztatták, alaposan helyben hagyták és a XIV. János népszerűtlenségét meglovagolva Konstantinápolyból visszatérő VII. Bonifác ellenpápa utasítására az Angyalvárba zárták. Miután hónapokig sínylődött az erődben, 984. augusztus 20-án állítólag éhen halt, más források szerint pedig megmérgezték. 

Akit megdobtak kővel

II. Luciusz kevesebb mint egy évet tölthetett el a pápai székben, miután 1144. március 12-én megválasztották. A szerezetesrendeket támogató, I. Alfonz portugál királyt hűbéreskü megtételére kényszerítő II. Luciusz válaszul a római szenátusnak egy, a pápai hatalomtól független köztársaságot kikiáltó lépésére felállított egy kis hadsereget, amellyel a Capitoliumon megtámadta az uralma ellen felkelők erősségeit. A csata során a pápát állítólag eltalálták egy súlyos kővel, és Róma püspöke végül nem sokkal később, 1145. február 15-én életét vesztette. A Viterbói Gottfried krónikájában szereplő történetnek a kutatók manapság már kevés hitelt adnak. 

Akire álmában szakadt rá a plafon

A katolikus egyház élén valaha állt egyetlen orvos, a Hispán Péter néven is emlegetett Pedro Julião, a későbbi XXI. János még pápává választása előtt a Szegények kincstára című receptgyűjteményében nem kevesebb mint 26 különböző fogamzásgátló módszert sorolt fel, továbbá számos olyat is, amelyekkel “menstruációt lehet kiváltani”, amelyet a legtöbb kutató szerint az abortusz korabeli leírásának tekinthető. Az egyetlen portugál pápa halála fájdalmas volt és bizarr. Nem sokkal megválasztása után egy dolgozószobát építtetett magának a Rómától mintegy 80 kilométerre, északra található viterbói pápai rezidencián, ám ez lett a veszte. Mivel a kibővített rész szerkezetét nem erősítették meg eléggé, az egyházfőre 1277. május 14-én, álmában rászakadt a tető. XXI. János hat nappal később belehalt sérüléseibe. 

Keresztre feszítéstől a közösülés során kapott agyvérzésig – 10 bizarr pápahalál

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2017. nyár: Páratlan párok

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr
Impresszum

Főszerkesztő: Bartal Csaba
Felelős szerkesztő: Kulcsár Ádám
Munkatársak: Ács Tibor Adrián, Czókos Gergő, Hajdu Tibor, Tóth Judit

Kapcsolat

info@mult-kor.hu

 

Váltás az asztali verzióra