Múlt-kor.hu

Mi történt a szülinapomon?

Keresési feltételek:
Hónap: december  •  Nap: 19
31 találat
[1]

1154. december 19.

II. Henriket angol királlyá választják

  • II. Henrik (1154-1189)
  • Becket Tamás és II. Henrik
  • Medieval World Encyclopaedia

    [2]

    1268. december 19.

    IV. Béla a székesfehérvári prépostság különféle erdetű jobbágyait a prépostság első, igazi és természetes jobbágyai közé sorolja és azok szabadságával ruházza fel.

    Rögzíti a jobbágyok örökösödési jogát és meghatározza bírói fórumát

    [3]

    1317. december 19.

    Meghal Mária királyné, I. Károly első felesége.

    Székesfehérvárott temetik el.

    [4]

    1340. december 19.

    Első ízben említik a kincstartó (thesaurarius regius) tisztségét.

    Elsőként Magyar Pál gimesi várnagy viseli. A kincstartó feladata a királyi kincsek őrzése a tárnokmester felügyelete alatt

    [5]

    1466. december 19.

    Vitéz János esztergomi érsek, fő-és titkos kancellár az Észak-Magyarországon pusztító cseh alattvalók mielőbbi megbüntetését kéri Podjebrád György cseh királytól

    Egyúttal azt is megígéri, hogy mindent meg fog tenni a Magyar- és Csehország közötti béke helyreállításáért.

    [6]

    1471. december 19.

    Vitéz János esztergomi érsek, fő-és titkos kancellár kibékül I. Mátyással

    [7]

    1480. december 19.

    I. Mátyás elutasítja III. Frigyes császár és IV. Sixtus pápa kívánságát, hogy Beckensloer Jánost az esztergomi érseki székbe visszahelyezze

    [8]

    1562. december 19.

    Elkezdődik a francia vallásháború

    A dreux-i csatával kezdetét veszi a hugenották és a katolikusok vallási háborúja Franciaországban.

    • The National Huguenot Society - linkgyűjtemény
    • A dreux-i csata
    • Hugenották (Pallas)

      [9]

      1666. december 19.

      Wesselényiék írásban is szövetkeznek a Habsburgok ellen

      A Habsburg-ellenes szervezkedés már 1664-ben megkezdődött, miután az uralkodó ismertette a magyar rendekkel a megkérdezésük nélkül a törökkel az évben megkötött, magyar szempontból hátrányos vasvári békét. A rendi szövetkezés kezdő évének azonban 1666. tekinthető, amikor április 5-én Wesselényi Ferenc nádor és Zrínyi Péter horvát bán szövetséget kötött a Besztercebánya melletti Stubnyán, majd július 28-án hitlevelet állított ki csatlakozásáról Nádasdy Ferenc országbíró is. A hármójuk közötti szövetséglevelet 1666. december 19-én írták alá Bécsben. A szervezkedés célja a francia király támogatásával I. Lipót abszolitikus uralmával szemben, lényegében a főurak egyéni hatalmán nyugvó rendi állam visszaállítása volt. 1671-ben a segítséget megtagadó török porta az összeesküvést felfedte a Habsburgok előtt, akik megtorlásul, az összeesküvés vezetői közül (Wesselényi Ferenc 1667-ben meghalt) Zrínyi Pétert és Frangepán Ferencet Bécsújhelyen, Nádasdy Ferencet Bécsben kivégeztették, az ország élére pedig kormányzót (Ampringen János Gáspár) állítottak, s megemelték az adót.

      [10]

      1692. december 19.

      Welf herceg választófejedelmi rangot kap

      A Német-Római Birodalom választófejedelmeinek száma kilencre emelkedik, mikor I. Lipót császár a birodalomnak nyújtott szolgálataiért Welf-házból származó Ernst August von Braunschweig-Calenberg (Lüneburg-Hannover) hercegnek választófejedelmi rangot adományoz. Ezzel jutalmazza I. Lipót Ernst August herceget a franciák (1681) és a törökök (1683) ellen nyújtott segítségéért. A választófejedelmi rang adományozásakor a Braunschweig-Calenberg és Lüneburg-Hannover hercegségeket a Hannoveri Választófejedelemségben egyesítik. Az új választófejedelmi rang adományozását az addigi választófejedelmek nem nézték jó szemmel. A császár és a választófejedelmi kollégium közötti vita hosszadalmas jogi csatározást indít el.

      [11]

      1707. december 19.

      Hadbírósági ítélet alapján Sárospatakon kivégzik az árulóvá lett Bezerédj Imre brigadérost és Bottka Ádám alezredest.

      A többi elítéltnek a fejedelem megkegyelmez

      [12]

      1809. december 19.

      A súlyos pénzügyi helyzetre való tekintettel I. Ferenc elrendeli az ezüskészletek kényszerbeváltását.

      A rendelkezés a magánszemélyek tulajdonában lévő és közvetlen személyes szükségletek kielégítésére nem szolgáló ezüstkészleteket érintette. Országgyűlési hozzájárulás híján a rendelet Magyarországon nem volt érvényes, így számos arisztokrata család Magyarországra menti ezüstkészletét.

      [13]

      1842. december 19.

      Hawaii függetlenné válik az Egyesült Államoktól

      [14]

      1845. december 19.

      Pest vármegye küldöttsége Bécsben átnyújtja Mailáth Antal gróf magyar udvari kancellárnak a vármegye november 12-i feliratát és tiltakozik, hogy nem engedték őket a király színe elé

      [15]

      1851. december 19.

      Meghal Joseph Turner angol festő

      Joseph Mallord William Turner Londonban született 1775. április 23-án. 1789-től a londoni Royal Academy növendéke volt. Tanulmányainak befejeztével bejárta Nyugat-Európát, útján vízfestményeket és karcokat készített. Első képein a holland tájképfestők hatása látható, 1830 után azonban változás jelentkezett az alkotásain. Színei már a modern festészetet idézték, s negyven évvel az impresszionisták fellépése előtt már impresszionisztikus képeket festett. Festésmódja csupa dinamika lett, a kontúrokat feloldotta, s egyre inkább elmosta a formákat. A korabeli angol közönség és a művésztársadalom értetlenül állt a festmények előtt. Bár 1802-ben a Royal Academy tagjává, 1807-ben pedig tanárává választotta, műveit nem értékelték, nem vásárolták. Turner nem törődött a mellőzéssel, családi vagyonára támaszkodva tovább festett (Karthágó építése - 1807, Nelson halála a trafalgari csatában - 1808, Baiae öble - 1922, Aeneas és Dido - 1829, Childe Harold - 1832). Végrendeletében műveit az angol nemzetre hagyta. A hagyatékból csak néhányat mutattak be a National Gallery-ben, a többit elraktározták. Műveinek értékét londoni utazásuk során Monet és Pissarro francia festők fedezték fel 1871-ben.

      [16]

      1890. december 19.

      Bemutatják Csajkovszkij Pikk Dáma című operáját

      Ezen a napon volt Csajkovszkij Pique Dame című operájának első előadása a pétervári operaházban. A hatalmas siker eredményeképpen már a következő évben a moszkvai Nagyszínház is bemutatta, és csakhamar az egyik legnépszerűbb opera lett Oroszországban. A mű szövegkönyvét Puskin Pique Dame című novellájából Mogyeszt Csajkovszkij (a zeneszerző fivére) írta. A dalmű lírikus lélektani dráma, amelyben a szereplők érzésvilágát nagyszerű zenei jellemrajzok tárják fel. Az opera rövid tartalma: Hermann, a fiatal katonatiszt rajong egy öreg grófnő féltve őrzött nevelt lányáért, Lizáért. Közben megtudja, hogy a grófnő azért hívják `pikk dámának`, mert ifjúkorában Párizsban három kártyalap segítségével óriási összegeket nyert, de egy kísértet megfenyegette, hogy ha elárulja a kártya titkát, meghal. Hermann tudatában a három kártya megfejtésének vágya összekapcsolódik a szeretett leány elnyerésével. A férfi hevesen udvarol Lizának, s megkapja tőle szobájának kulcsát, ahová az út az öreg grófnő lakosztályán át vezet. Hermann elrejtőzik a grófnő szobájában, hogy megtudja tőle a titkos kártyákat. A váratlanul előlépő idegentől az asszony felriad, s mikor Hermann pisztollyal próbálja szóra bírni, meghal a rémülettől. Liza talál rájuk. A lány véletlen balesetnek akarja hinni a grófnő halálát, ártatlannak hiszi Hermannt, s kéri, hogy utazzanak el együtt. A fiatalember azonban már csak a kártyára tud gondolni. Nagy vihar tör ki, s Hermann szobájában megjelenik a grófnő szelleme és elárulja a három nyerő kártyát: hármas, hetes, ász. A férfi találkozik Lizával, de már csak a kártyára tud gondolni és elrohan. A lány kétségbeesésében a vízbe veti magát. Ezután a kártyateremben megjelenik Hermann, felteszi a kártyán a hármast és a hetest, és óriási összegeket nyer. A harmadik partira Liza volt jegyese, Jeleckij herceg hívja ki a tisztet. Hermann azonban a várt ász helyett a pikk dámát húzza, s a lapról az öreg grófnő kacsint rá. A fiatalember összeomlik a borzalomtól és leszúrja magát.

      [17]

      1895. december 19.

      Nők is tanulhatnak a magyar egyetemeken

      Ferenc József 1895. november 18-án kelt `legfelsőbb elhatározása`, királyi leirata birtokában Wlassics Gyula vallás- és közoktatási miniszter 1895. december 19-én engedélyezte, hogy az egyetemek orvosi, bölcsészeti és gyógyszerészeti tanfolyamaira nők is felvehetők. (Az eredeti tervezet valamennyi világi kart és a műegyetemet is megnyitotta volna a nők előtt.) A budapesti egyetemen 1900. november 3-án adták ki az első diplomát egy itthon végzett nőnek: Steinberger Sarolta orvosnak.

      [18]

      1900. december 19.

      Megszületett Féja Géza

      A József Attila-díjas író, publicista, szociográfus, a népi írók csoportjának ideológusa Szentjánospusztán született. 1922-ben jelent meg első verse a Nyugatban. 1923-tól Szabó Dezső köréhez tartozott, az Auróra, majd az Élet és Irodalom munkatársa lett, főként tanulmányokat közölt. 1929-33-ban Bajcsy-Zsilinszky Endre társaságához csatlakozott, az Előőrs, a Kohó és a Szabadság munkatársa, szerkesztője volt. 1933-tól azonban eltávolodott ettől a körtől és Zilahy Lajoshoz közeledett, részt vett az Új Szellemi Frontban. 1937-ben csatlakozott a Márciusi Fronthoz. Ugyanebben az évben jelent meg Viharsarok című szociográfiája a Magyarország felfedezése sorozat első darabjaként. A könyvet elkobozták, Féját tanári állásából elbocsátották, két havi fogságra ítélték, de végül kegyelmet kapott. Falukutató munkájának eredményeképpen számos mesegyűjteménye is megjelent. 1939-ben a jobboldali Magyarország munkatársa lett. 1945-56 között Békéscsabán élt, kirekesztődve az irodalmi életből. 1956. november 1-jén Budapesten a Petőfi Párt Irányító Testületének tagjává választották. 1960-tól a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tudományos munkatársa volt. 1966-ban József Attila-díjjal tüntették ki.

      [19]

      1906. december 19.

      Megszületett Leonyid Brezsnyev szovjet politikus

      1937-től töltött be vezető párt- és állami tisztségeket. Aktívan harcolt a II. világháború alatt Ukrajnában és a Fekete-tengernél. A háború után fontos pártfunkciókat kapott. 1960-64 között, majd 1977-től haláláig a Szovjetunió Legfelsőbb anácsa Elnökségének elnöke, 1964-1982 között a kommunista párt KB főtitkára volt. Az 1970-es években vezetőként szerepe volt az enyhülési politika, s szovjet-amerikai közeledés elindításában. Életének utolsó éveit a szovjet `pangás` időszakaként emlegették. Moszkvában hunyt el 1982. november 10-én.

      [20]

      1915. december 19.

      Megszületett Edith Piaf

      Edith Giovanna Gassion Párizsban született. Utcai énekesnő volt, amíg Louis Leplée, a Cabaret igazgatója fel nem fedezte. Tőle kapta a Piaf nevet is,ami a francia argóban kis verebet jelent. Ő adta rá az egyszerű fekete ruhát is. Az 1930-as évek végétől lett egyre ismertebb - Maurice Chevalier támogatta, - s az egyik leghíresebb francia sanzonénekesnő vált belőle. Sikere volt a párizsi Olympia, a Bobino és a New York-i Carnegie Hall színpadán is. Több mint húsz éven át az ő lemezei voltak a legkeresettebbek a francia piacon. Dalaival, erőteljes, nagy kifejezőerejű hangjával, magával ragadó előadásmódjával érdemelte ki a sanzon tragikája címet. Dalai nagy részét ő komponálta, s a szöveget is ő írta. Leghíresebb dalai: Nem bánok semmit sem, Mylord, Padam...Padam... Több filmben szerepelt, rendezte őt Jean Renoir és Sacha Guitry is. Életéről filmek, színdarabok, könyvek sokasága készült. Negyvennyolc évesen halt meg, alkohol- és kábítószer-túladagolás miatt. Életrajzi regénye, a Nem bánok semmit sem, magyar nyelven is megjelent.

      [21]

      1915. december 19.

      Meghal Alzheimer

      Breslauban meghal Alois Alzheimer német ideggyógyász, pszichiáter, az Alzheimer-kór leírója. Alois Alzheimer a frankfurti `őrültek és epilepsziások intézetében` szerzett tudományos fokozat birtokában a fiatal elmeorvos 1888-tól 1903-ig dolgozott a hesseni nagyváros elmegyógyintézetében. 1901-ben egy olyan beteg került a keze alá, akinek kórképe különbözött minden korábbi esettől. Egész viselkedéséből áradt a tanácstalanság, olvasáskor összekeverte a sorokat, betűzve vagy értelmetlen hangsúlyozással olvasott. A tárgyak nevét sokszor képtelen volt megmondani, írás közben hamar elakadt, képtelen volt folytatni a megkezdett szót vagy mondatot. A beteg halála után Alzheimer, aki ekkor már a müncheni egyetem pszichiátriai klinikájának docense volt, felboncolta az asszony neki elküldött agyvelejét. Meglepődve látta, hogy az nem mutatta sem a meszesedés, sem pedig az agylágyulás tüneteit. Talált viszont három jellegzetes dolgot. Az idegsejtekben egy ismeretlen eredetű anyagcseretermék rakódott le; az agyréteg felső sejtrétegének egyharmada teljesen eltűnt, az agyvelő tömege kisebb lett; az idegsejtek nyúlványai, a neurofibrillák viszont túlélték a sejtek pusztulását. Csakugyan ez a három anatómiai bizonyítéka annak a betegségnek, amelyet a felfedező tudós főnökének, Emil Kraeplinnek javaslatára a szakma `Morbus Alzheimer`-nek, azaz Alzheimer-kórnak nevezett el.

      [22]

      1925. december 19.

      Kitör a frankhamisítási botrány

      1925. december 19-én az MTI közleményt adott ki, amely szerint Hágában három magyar állampolgárt letartóztattak, mert Magyarországon hamisított ezerfrankosokat találtak náluk 10 millió frank értékben. Az ügy előzményei 1923-ra nyúltak vissza, amikor magyar jobboldali körök hamis ezerfrankosok ezreivel akartak bosszút állni Franciaországon a trianoni békeszerződésért, valamint így akartak pénzt biztosítani irredenta vállalkozásokra. A munkálatokat Windischgrätz Lajos herceg irányította, de előkelő körök, a kormányhoz közelálló személyek is tudtak hamisításról. 1925 őszéig 30 ezer darab bankó készült el, amelyekből azonban csak 4400 darabot lehetett jónak minősíteni. Ezeket Nádosy Imre országos rendőrfőkapitány támogatásával külügyi futár vitte ki az országból. A kínos nemzetközi botrány kirobbanása után a nyomozás során előkerült dokumentumok nyilvánvalóvá tették, hogy maga Bethlen István miniszterelnök is tudott az akcióról, a vizsgálat azonban a kormányt felmentette a felelősség alól. A perben 1926. május 26-án hirdettek ítéletet: Windischgrätz Lajos herceg és Nádosy Imre országos főkapitány 4 évi fegyházat 10-10 millió korona pénzbüntetést kapott és politikai jogaikat felfüggesztették. (1928 áprilisában-májusában kormányzói kegyelemben részesültek.) A többi vádlott 4 hónaptól 1 évig terjedő fogházbüntetést kapott.

      [23]

      1946. december 19.

      Meghal Langevin Paul francia fizikus

      Az ultrahang fizikájának úttörője Párizsban született 1872. január 23-án. Párizsban az École Normale Supériure hallgatója volt. 1997-től Cambridge-ben a Cavendish Laboratóriumban dolgozott, 1902-től Párizsban tanított, 1905-től a Fizikai és Kémiai Intézetben. Felfedezte a másodlagos röntgensugárzást, felismerte az atommagok tömege és a kötési energia közötti összefüggést. Piezoelektromos kvarckristályokkal nagy intenzitású ultrahangokat állított elő, amelyeket a tengerek mélységének mérésére, illetve az I. világháborúban tengeralattjáró-felderítés céljára használtak. A relativitással és az energia megmaradásával, valamint a mágnesség elméletével és az energia tehetetlenségének problémájával kapcsolatos megfigyeléseket is végzett. 1905-ben adta meg a para- és diamágnesesség elméleti magyarázatát. Az 1930-as évektől aktív szereplője volt a háború és a fasizmus ellen fellépő baloldali mozgalmaknak.

      [24]

      1946. december 19.

      Támadást indít a Viet Minh

      Az indokínai háborúban a Ho Si Minh vezette Viet Minh (kommunista partizánmozgalom, mely különféle társadalmi rétegekből megszervezi a vietnami néphadsereg első egységeit) csapatai Hanoiban a francia megszálló csapatok ellen támadásba lendülnek. Előtte, november 23-án, a franciák Haiphongot bombázták. Ennek során 600 civil sebesült, illetve halt meg. Márciusban a Viet Minh vezetője és Franciaország közötti tárgyalások nem vezettek eredményre, a háborút nem lehetett elkerülni. Franciaország késznek mutatkozott arra, hogy a Viet Minh-kormányt elismerje. A Viet Minh és a franciák politikai vonala hosszú távon összeegyeztethetetlennek bizonyul. A franciák a gyarmati kormányzást akarják újból bevezetni, míg a Viet Minh teljes nemzeti önállóságot követel.

      [25]

      1956. december 19.

      Meghal Oláh Gusztáv rendező és díszlettervező

      Budapesten született 1901. augusztus 20-án. Építésznek készült, a Műegyetemre járt, majd a Zeneakadémia zongora tanszakán szerzett diplomát. Utazásai közben képzőművészeti tanulmányokat is folytatott. Érdeklődése hamarosan az opera műfaja felé fordult, 1921-ben Kéméndy Jenő mellett szcenikus lett az Operaházban. 1923-tól rendezett. 1928-ban az állami színházak szcenikai főfelügyelője lett. 1930-tól haláláig az Operaház szcenikai főfelügyelője és főtervezője, 1936-tól főrendezője, 1941-től vezető főrendezője volt. Hevesi Sándor hívására a Nemzeti Színháznak is tervezett. Más színházaknak is dolgozott: Szegeden, Kassán, Kolozsvárott is rendezett. Aktív szerepet vállalt a Szegedi Szabadtéri Játékok létrehozásában. Külföldre is meghívták rendezni, de tanított az Iparművészeti Főiskolán és a Zeneakadémián is. Egy-egy mű színpadra állításánál gyakran hármas minőségben is érdekelt volt: rendezett, díszleteket és jelmezeket tervezett. Operarendezéseire a stilizáció és képszerűség, a zenedráma elsődlegessége, a kort, környezetet, helyzetet és jellemeket kifejező kultúra, az esztétikai és képzőművészeti jellegzetességek kibontakozása, a tömegjelentek dekorativitása, a színészi tehetséget is kibontó drámaiság volt jellemző. Díszlet- és jelmezterveit a történeti hitelesség, a művészi igényesség, a jellemekhez való alkalmazkodás, a festőiség, a szilárd színpadi architektúra, a művészettörténeti tájékozottság jellemezte. 1951-ben és 1954-ben Kossuth-díjat kapott, 1952-ben kiváló művész lett. Főbb rendezései és színpadtervei: Háry János, Bohémélet, Don Giovanni, Otello, Hunyadi László, A kékszakállú herceg vára, Igor herceg, A fából faragott királyfi, A nürnbergi mesterdalnokok, Pomádé király új ruhája, Borisz Godunov, Faust, Bánk bán, Szentivánéji álom, Az ember tragédiája. Több színházi tanulmányt írt. Münchenben érte a halál.

      [26]

      1965. december 19.

      Charles de Gaulle lesz a francia elnök

      Az elnökválasztás második fordulójában de Gaulle legyőzte François Mitterrand-t.

      • Fondation et Institut Charles de Gaulle
      • Charles André Joseph Marie de Gaulle (1890-1970) - életrajz
      • De Gaulle a diplomáciatörténetben
      • De Gaulle életrajz angolul (Spartacus)

        [27]

        1984. december 19.

        Anglia Kínának ígéri Hong Kong-ot

        Anglia megegyezik Kínával Beijing-ben, hogy Hong Kong-ot 1997-ben átadja Kínának.

        • Exchange of Memoranda
        • The Road To Agreement 1830-1984
        • Hong Kong két világ határán (CNN)

          [28]

          1986. december 19.

          Szaharov visszatér a száműzetésből

          Andrej Szaharov szovjet fizikus és a rendszer bírálója hatévi száműzetés után, a nagy nemzetközi nyomás folytán váratlanul visszatérhet Gorkijból Moszkvába. Szaharovot, akit 1975-ben Nobel-békedíjjal tüntettek ki, 1980-ban a nyílt utcán letartóztatták és bírósági ítélet nélkül Gorkijba száműzték. Ezt megelőzően, 1979 decemberében határozottan tiltakozott az afganisztáni szovjet intervenció ellen.

          [29]

          1989. december 19.

          Húszezer amerikai katona megszállja Panamát


          George Bush elrendelte Panama invázióját, hogy megdöntse Manuel Noriega diktátori uralmát. A tábornok 1971 óta a panamai kémelhárítás főnöke és egyszemélyben a CIA fizetett informátora volt (1955 és 1986 között), - ily módon tehát kapcsolatba került Bushsal is, aki az amerikai hírszerzést vezette a 70-es, 80-as évek fordulóján. Noriega 1982-ben lett vezérkari főnök, majd 1985-ben elűzte a civil kormányzatot és attól fogva ténylegesen is ő irányította az országot.
          Az amerikai hadművelet indoklása szerint Noriega titkokat szolgáltatott ki Kubának és a Szovjetuniónak, valamint akadályozta az amerikaiak drogellenes felderítő tevékenységét.
          A tábornok 1990-ben adta meg magát az amerikai inváziós erőknek, Panamában. Ezután Miamiba szállították, ahol 1992-ben ítélték el azért, mert megengedte a kolumbiai drogkartelleknek, hogy Panamát tranzitközpontnak használják az Egyesült Államokba irányuló kábítószer-szállítások során. Noriegát eredetileg 40 évre ítélték, de végül 30 esztendőre mérsékelték büntetését. (Jelenleg egyébként Noriega az Egyesült Államok egyetlen hadifoglya.)

          • The General's Story (NYTimes)
          • Manuel Noriega rövid életrajza (Encyclopedia.com)
          • Az USA szárazföldi hadműveletei a XX. században [origo]

            [30]

            1996. december 19.

            Meghal Marcello Mastroianni olasz színész

            Egy filmvállalatnál dolgozott könyvelőként, s beiratkozott az egyetemre, ahol építészetet és közgazdaságtant tanult. Luchino Visconti rendező fedezte fel, és szerződtette színtársulatához, ahol főleg klasszikusokat játszott. A filmvásznon először 1947-ben tűnt fel. Az 1950-es évektől népszerű művész hősszerelmes szerepkörökben a `latin szerető` szimbólumává vált. Főleg Federico Fellini foglalkoztatta, első nagy sikerét az általa rendezett Édes életben érte el, majd kiemelkedő alakítást nyújtott a Nyolc és fél, illetve A nők városa című filmekben, valamint a Ginger Rogers és Fred Astaire világhírű táncospárnak emléket állító Ginger és Fredben. További filmjei közül emlékezetes Michelangelo Antonioni Az éjszaka című alkotása, valamint a Napraforgó, az Egy különleges nap, A pap felesége, a Válás olasz módra. Cannes-ban kétszer is megkapta a legjobb férfialakítás díját, s háromszor jelölték Oscar-díjra. Az 1960-as évektől több mint tíz filmet készített Sophia Lorennel, köztük többet Vittorio De Sica rendezésében. Összesen több mint 150 filmben szerepelt, és szinte minden műfajban maradandót nyújtott: volt züllött Casanova, részese A nagy zabálás című szatírikus komédiának, szerepelt az Allonsanfan című nagysikerű történelmi drámában, s a Nyikita Mihalkov által rendezett Fekete szemekben. Még magyar filmben, Sándor Pál Miss Arizonájában is játszott (1988). Utolsó munkája, az Utazás a világ kezdetére című portugál filmdráma 1996-ban készült. Számos színdarabban is szerepelt.

            [31]

            2000. december 19.

            Meghal Györffy György történész

            Budapesten meghal Györffy György Széchenyi- és Herder-díjas történész, akadémikus. Apja Györffy István néprajzkutató volt. 1939-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkara történelem-földrajz szakán végzett. 1940-től az Egyetemi Könyvtár gyakornoka, 1942-44-ben a Teleki Pál Történelemtudományi Intézet tanára, 1945-től a Kelet-európai Tudományos Intézet Néptudományi Intézetének igazgatója, 1949-88-ig az MTA Történelemtudományi Intézetének munkatársa, később főmunkatársa, majd tudományos tanácsadója volt. Fő kutatási területe a magyar őstörténet, az Árpád-kori magyar történelem és történeti földrajz. Főbb művei: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I-III., István király és műve, A magyarság keleti elemei, Krónikáink és a magyar őstörténet. 1988-ban Herder-díjat, 1992-ben `példaértékű történészi munkássága elismeréseként` Széchenyi-díjat kapott. 1991-től a Magyar Tudományos Tudományos Akadémia rendes tagja, 1993-tól az Európai Középkori Akadémia tagja volt. Főbb művei: István király és műve; Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza; Diplomata Hungarica antiquissima; Napkelet felfedezése Julianus, Plano Carpini és Rubruk útijelentései; A magyarok elődeiről és a honfoglalásról

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. nyár: Őrült uralkodók

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra