Mi történt a szülinapomon?
Keresési feltételek:
Hónap: szeptember • Nap: 23
Hónap: szeptember • Nap: 23
16 találat
[1]
1122. szeptember 23.
Véget ér az az invesztitúraharc
Az invesztitúraharc, amely a pápaság és a császárság között folyó küzdelem volt az egyháziak hivatalukba történő beiktatásának jogáért, véget ér. A francia és az angol király után végül V. Henrik és II. Calixtus pápa is egyezséget kötöttek Wormsban (wormsi konkordátum: 1122. IX. 23.).
A Wormsban közzétett egyezmény különválasztja a temporáliákat (világi hűbérbirtok) és a spirituálékat (egyházi méltóságok). A császár lemond a gyűrűvel és pásztorbottal történő invesztitúráról (beiktatás), s elismeri a katolikus egyház szabad püspökválasztási jogát. De megtartja beleszólási jogát a választásnál, a jogarral való beiktatást, s a regáliajogot a választás és a felszentelés között.
I. Fülöp francia király már 1106-ban lemondott az invesztitúra jogáról, s Franciaországban véget vetett az e körül dúló viszályoknak. Egy évvel később a westminsteri konkordátum zárta le az angol király és a pápa közötti küzdelmet.
A invesztitúraharc lényegében csaknem ötven évig elhúzódott. Az ellentétek forrása abban a kérdésben rejlett, vajon egy keresztény államban a király, avagy az egyház az előbbrevaló. A harcot az 1075-ös böjti zsinaton hozott pápai határozat robbantotta ki, mely szerint tilos a világiak beiktatása egyházi tisztségekbe. IV. Henrik erre letette trónjáról a pápát. A pápa viszont megfosztotta német királyi méltóságától és kiátkozta. Henrik Canossába ment (1077. I. 28.), ahol bűnbánatot gyakorolt és elérte az egyházi átok feloldását. A küzdelem azonban továbbra is folytatódott.
[2]
1666. szeptember 23.
Meghal Francois Mansart francia építész
Mansard Párizsban született 1598. január 23-án. Életműve korszakalkotó jelentőségű volt a francia klasszizmus történetében. Mesterien értett ahhoz, hogyan lehet az egyes építészeti elemek egymásra hatását érvényre juttatni, miképpen kell azokat tagolt együttesbe rendezni. Tökéletesen világos, változatos és élettel teli kompozíciói hibátlan arányérzékről vallanak. 1636-tól királyi szolgálatban állt. Ő bővítette a nyugati szárnnyal a híres blois-i kastélyt, s ő készítette a francia palotaépítészet egyik fő művét, a Párizs melletti Maisons-Lafitte- kastélyt.
[3]
1795. szeptember 23.
Kihirdetik a direktóriumi alkotmányt
A nemzeti konvent kihirdeti az augusztus 22-én elfogadott új, 1789 óta már a harmadik alkotmányt. A törvényhozó hatalmat az Ötszázak Tanácsa és a Vének Tanácsa (250 tag) gyakorolja, s a végrehajtó hatalom élére ők választanak egy öttagú direktóriumot.
A két kamarába történő választásokat évente egyszer tartják. A választás kétlépcsős: a nép előbb ún. elektorokra szavaz, s azok választják meg azután a két tanács tagjait.
Az általános választójogot is megszüntetik. Csak azok a 21. életévüket betöltött francia (férfi) állampolgárok választhatnak, akik valamilyen közvetlen adót fizetnek vagy részt vettek valamilyen hadjáratban. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata mellé most odakerült a kötelességeké is.
[4]
1846. szeptember 23.
Galle felfedezi a Neptunusz bolygót
Urbain Jean Joseph Le Verrier francia csillagász 1846-ban az Uránusz keringési rendellenességeit alapul véve olyan pontosan határozta meg a zavar okaként feltételezett Neptunusz bolygó égi helyét, hogy ennek alapján Johann Galle német csillagász 1846. szeptember 23-án mindössze félórás kereséssel, a jelzett helytől 1 fok távolságra az új bolygót meg is találta. A Neptunusz a nyolcadik bolygó a Naptól. Neptunról, a tengerek római istenéről nevezték el.
[5]
1848. szeptember 23.
István főherceg Bécsbe megy és lemond nádori tisztéről
[6]
1904. szeptember 23.
Meghal Émil Gallé iparművész
Az 1904. szeptember 23-án, Nancyban elhunyt francia iparművész, Émil Gallé szecessziós stílusú tárgyaiban a magas művészi színvonalat az ipari termelés igényeivel egyesítette.
Kis méretű családi üzemét a világ egyik legnagyobb, üvegtárgyakat előállító vállalkozásává fejlesztette. Sorozatban gyártott vázákat és asztali lámpákat kimaratott kámeaüvegből. Művészi kifejezőkészsége kiállításokra, nyilvános előadásokra, vagy műgyűjtőknek szánt egyedi alkotásaiban mutatkozik meg leginkább. Az üveggel kísérletezve zománcozással és gravírozással döbbenetesen át tudta változtatni az anyagot. Próbálkozásait a szimbolikus költészet, a japán művészet és a természeti motívumok inspirálták. A szecessziós törekvéseket, hogy a hétköznap tárgyait művészi színvonalra emeljék, ily módon az életet és a művészetet közelhozzák egymáshoz, Louis Comfort Tiffany és René Lalique üvegmunkái is fémjelzik.
[7]
1916. szeptember 23.
Megszületett Aldo Moro olasz politikus
Fiatalon az Olasz Katolikus Egyetemek Szövetsége és a Katolikus diplomások mozgalma nevű szervezetek elnöke volt. A II. világháború után az Alkotmányozó Nemzetgyűlés tagja lett, majd később is képviselő maradt. Több kormánytisztséget is betöltött, többször volt miniszter. 1963 decemberében alakított először kormányt, amelyben az Olasz Szocialista Párt is részt vett. A költségvetési vitában elszenvedett vereség után, 1964 júniusában lemondott, de újra ő alakított kormányt és átvette a külügyek irányítását is. Az infláció és a gazdasági növekedés lassulása miatt nem tudta végrehajtani a tervezett reformokat, ezért az 1968-as választások után lemondott. 1970-72 között külügyminiszter volt. Másodszor 1974-ben lett miniszterelnök. A kormány 1976 januárban megbukott, de Moro február és július között még ügyvezető kormányfőként működött. Az 1976-os választásokon pártja 38,7, a kommunisták 34,4 százalékot értek el. Moro pártjának baloldalán helyezkedett el, s felismerte a kommunistákkal kötendő `történelmi kompromisszum` szükségességét. 1976 októberében a Kereszténydemokrata Párt elnöke lett, s e poszton is nagy befolyása volt az olasz politikára. 1978. március 16-án a Vörös Brigádok nevű szélsőbaloldali terrorszervezet elrabolta, öt testőrét megölte. Életéért cserébe 13 társuk szabadon bocsátását követelték. A kormány több ízben megtagadta az ultimátum teljesítését, s elrablói csaknem két hónapos fogva tartás után Rómában (vagy a közelében) meggyilkolták. Holttestét május 9-én Rómában egy gépkocsi csomagtartójában találták meg.
[8]
1923. szeptember 23.
Primo de Rivera katonai diktatúrát vezet be Spanyolországban
Miguel Primo de Rivera tábornok a spanyol király jóváhagyásával katonai diktatúrát vezet be az állam fenyegető felbomlásának megakadályozására. Az alkotmányos monarchia, amely Spanyolországban 1918 ót állt fenn, a maga konzervatív tekintélyelvi, kormányzati stílusával inkább rendi, mintsem demokratikus jellegű volt. A katonaság gyakran beleavatkozott a nagypolitikába. Ugyanakkor erős anarchista párt és szakszervezeti csoportulások is szerveződtek, amelyek az államhatalom kiküszöbölésére törekedtek, s a rendkívül rossz körülmények között élő falusi lakosság támogatását élvezték. Anarchisták és jobboldali csoportok szüntelenül erőszakos zavargásokat robbantottak ki. Ebben a helyzetben Primo de Rivera, XIII. Alfonz király egyetértésével katonai diktatúrát vezet be és elfojtja az anarchista mozgalmakat.
[9]
1924. szeptember 23.
A német birodalmi kormányzat felvételét kéri a Népszövetségbe
[10]
1926. szeptember 23.
Tunney lesz az ökölvívó-világbajnok
A philadelphiai nehézsúlyú ökölvívó-világbajnokságon a kihívó amerikai Gene Tunney tíz menetben pontozással legyőzi honfitársát, Jack Dempsey-t. A világbajnoki cím tulajdonosa 1919-ben kiütéssel legyőzi Jess Willardot, s ezt követően öt világbajnoki mérkőzést nyer meg. De azóta, hogy a világbajnoki címet az argentin Luis Firpóval szemben megvédte, három év telt el. A közbeeső időben Dempsey filmszínészként és világutazóként vált híressé, ami a népszerűségét ugyan növelte, erőnlétét azonban nem javította. Tunney, az új világbajnok, akit úgy ismernek, mint `Fighting Marine`-t (küzdő tengerész), a világbajnoki mérkőzésig 73 mérkőzést vívott hivatásos ökölvívóként, s ezek közül csak egyet veszített el pontozással. Sikerei ellenére sohasem érte el Dempsey hírnevét.
[11]
1932. szeptember 23.
Szaud-Arábia királyság lesz
Az ősi arab területen a XX. század elején alakult ki a szaud-arábiai állam, amely az első világháború után jelentős területeket hódított meg és Ibn Szaud király uralma alatt egyesítette az Arab-félsziget központi területeit. Államjogilag ezt a központosított államot 1932. szeptember 23-án Szaud-arábiai Királysággá nyilvánították. A Szaúd uralkodóház legitimitása az iszlám vallásnak a sivatagi királyságban honos szigorú, vahhábita ágát irányító papság támogatásán alapszik, amióta a 2005 óta uralkodó Abdallah apja, Abdel-Aziz bin Szaúd 1932-ben a saját neve alatt egységes nemzetté fogta össze az Arab-félsziget törzseit. A hűségeskü hagyománya a VII. századra nyúlik vissza, amikor Mohammed próféta halála után az őt követő kalifák személyesen fogadták a muszlim közösség őket támogató képviselőit.
[12]
1939. szeptember 23.
Meghal Freud
Londoni emigrációban 83 éves korában meghalt Sigmund Freud, a pszichoanalízis megalapítója. Zsidó származása miatt 1938-ban elhagyja Bécset, ahol pszichiátriai gyakorlatot folytat.
Ama feltevése alapján, hogy az ember központi ösztöne a nemi ösztön, Freud kidolgozta szexuális viselkedés és a pszichoanalízis, mint terápiás gyógymód elméletét. Feltételezve, hogy az embert és cselekedeteit tudattalan folyamatok, fojtott, elnyomott, visszaszorított ösztönök befolyásolják, a pszichoanalízis azt tűzte ki céljául, hogy a cselekedetek, szavak és elképzelések tudattalan jelentéseit magyarázva, gyógyítson. Fontos terápiás eszközeit alkotják az álomfejtés és a beteg kötetlen gondolattársításai. Freud elméletét, amelyet ő a szellemi és a kulturális élet minden területére kiterjesztett, hevesen vitatják, s részben megcáfolták vagy továbbfejlesztették, részben visszaszorították a magánélet és gyógyítás szférájába.
[13]
1949. szeptember 23.
A Szovjetunió atomnagyhatalommá válik
Harry S. Truman amerikai elnök a világ tudomására hozza, hogy augusztus végén a Szovjetunió atombomba-kísérletet hajtott végre. Ezt a hírt, miszerint az atombomba titkának a Szovjetunió is birtokában van, első ízben az 1947. november 6-án kiadott szovjet külügyminisztériumi nyilatkozat ismeri el. Ugyanakkor azt az amerikai biztonsági elképzelést, mely eddig az atomfegyver egyeduralmára támaszkodott és megbízott abban, vonta kétségbe. Kérdésessé vált, hogy ezt az egyeduralmat fenn tudják-e tartani az amerikaiak. Új fejezet kezdődött a fegyverkezési versenyben és a hidegháború lélektani hadviselésében.
[14]
1951. szeptember 23.
Felrobbantják a Regnum Marianum templomot
Rákosi Mátyás parancsára felrobbantják a Városliget szélén álló Regnum Marianum templomot. A Regnum Marianum név arra a hagyományra utal, mely szerint Szent István király Máriának ajánlotta fel az országot. A szervezetet 19. század legvégén, mint az egyházmegyei világi papok és hitoktatók közösségét alapították. 1919-ben az Esztergomi Főegyházmegyei Hatóság az erzsébetvárosi plébániától leválasztva megalapította a Magyarok Nagyasszonya plébániát. Átmenetileg a Damjanich u. 50. sz. alatt működött, de plébánosa, Shvoy Lajos 1921-ben Templomépítő Bizottságot alakított. A városliget szélén, a Damjanich utca tengelyében kezdődött meg az építkezés, Kotsis Iván tervei alapján. A munka a későbbi gazdasági válság ellenére is hatalmas lendülettel és lelkesedéssel folyt, majd gróf Mailáth Gusztáv támogatásával 1931-re készült el, dél-francia stílusban. Felszentelésére 1931. június 14-én került sor. A plébániatemplomot a köznyelvben Nagy Regnumnak és a Damjanich utca 50-et pedig Kis Regnumnak hívták. A kommunista diktatúra idején a Regnum tevékenységét is betiltották. 1951-ben az ún. felvonulási tér kialakítására hivatkozva a templom megsemmisítését rendelték el.
[15]
1992. szeptember 23.
Kizárják Kis-Jugoszláviát az ENSZ-ből
[16]
1996. szeptember 23.
Meghal Kárpáti Károly olimpiai bajnok birkózó
A szabadfogású birkózás magyar úttörője Egerben született 1906. június 7-én. Hat Európa-bajnokságon indult, s a versenyeken szabad- és kötöttfogásban mind a három ötvözetű éremből 2-2-t szerzett, köztük 1930-ban és 1935-ben Európa-bajnok volt. Három olimpián vett részt. 1928-ban, Amszterdamban még kötöttfogásban negyedik, 1932-ben Los Angelesben már szabadfogásban második lett, majd 1936-ban Berlinben szabadfogású könnyűsúlyban aranyérmet szerzett. A bajnoki címet eldöntő mérkőzésen - a díszpáholyt otthagyó Hitler bosszúságára - biztosan nyert a német Ehrl ellen. 1927-36-ban mindkét fogásnemben válogatott volt. Később edzőként dolgozott: 1948-52 között a válogatott vezető edzője, majd alapítója, s 1967-ig a Bp. Honvéd egykori szakosztályának vezetője volt, s az elsők között kapta meg a mesteredzői címet. 1945-től haláláig tagja volt a Magyar Olimpiai Bizottságnak. 1981-ben a NOB az Olimpiai Érdemrend bronzfokozatával tüntette ki, s megkapta a MOB-érdemérmet is. Több szakkönyv szerzője. Budapesten hunyt el.