Múlt-kor.hu

Keresés

Keresési feltételek:
Hónap: szeptember  •  Nap: 14
15 találat
[1]

1321. szeptember 14.

Meghal Dante Alighieri

Az 1302-ben politikai okokból, Firenzéből száműzött olasz költő, Dante Alighieri meghal Ravennában. Legjelentősebb műve az `Isteni színjáték`. (1321-ben fejezte be.)
A költeményben Dante széles körű teológiai és filozófiai tudását, valamint korának konfliktusait dolgozta fel. Az "Isteni színjáték" realista módon ábrázolt vízióban mutatja be a Poklon, Tisztítótűzön és Paradicsomon át vándorolva a túlvilágot és a mitológiából vagy a történelemből ismert személyek lelkével való találkozást. A bűnösök büntetése Dante politikai állásfoglalását tükrözi: a ghibellinek, a császárpárt hívei enyhébb ítéletet szenvednek, mint a guelfek, a pápai párt képviselői. Az epikus vers egy eltévedt léleknek az égi üdvözülés felé vezető fáradságos útját jelképezi, ahová Dantét fiatalkori szerelme, Beatrice, az erény, szépség és bölcsesség szimbolikus alakja kíséri el.

[2]

1402. szeptember 14.

Zsigmond király fiúörökös nélküli halála esetére IV. Albert osztrák herceget teszi meg örökösévé

[3]

1509. szeptember 14.

Földrengés rombolja le Konstantinápoly egyik városrészét. A természeti katasztrófa mintegy 13 000 ember életét követeli.

[4]

1515. szeptember 14.

Svájc az örök semlegesség mellett dönt

A lombardiai Marignanónál vívott csatában a francia marsall, Gian Giacomo Trivulzio I. Ferenc francia király megbízásából legyőzi a milánói Massimiliano Sforza herceg svájci zsoldoscsapatait. A vereség után a Svájci Államszövetség kinyilvánítja örök semlegességét; Milánó francia megszállás alá kerül. 1513 óta próbált X. Leó pápa Franciaországgal békét kötni. A tárgyalások megszakadtak, mert 1515. január 1-én XII. Lajos francia király meghalt. Utóda, I. Ferenc nem nyugszik bele az eldöntetlen helyzetbe, és katonai megoldást keres. Egy német zsoldossereg segítségével sikerül legyőznie a svájciakat. I. Ferenc kiűzi a svájciakat Milánóból, és a rájuk mért vereséggel lerombolja addigi legendás harci dicsőségüket. Rövid ideig tartó nagyhatalmi helyzetükből már csak a felső-itáliai Tessin kanton marad meg és elhatározásuk a tartós, örök semlegességre. A franciákkal 1516-ban és 1521-ben örök békét és szövetséget kötnek. A svájci zsoldosok utódai a vatikáni állam reprezentatív testőrségét adják. Mivel a pápa és Velence most már a franciák oldalán áll, I. Miksa császár egyedül vezeti a harcot a birodalmi Itáliáért és a felső-itáliai városokért.

[5]

1845. szeptember 14.

Megalakul a Vukovár-Fiumei Vasút Építésére Egyesült Társaság

A társaság koncepciója jól illeszkedik a refomkor vasúttal kapcsolatos elképzeléseibe. Az új vállalat elnöke Batthyány Kázmér, ügyvezetője Kossuth Lajos lett.

[6]

1848. szeptember 14.

Batthyány Lajos miniszterelnök megújítja Szemere Bertalan újoncösszeírási rendeletét, és megtiltja, hogy a régi sorezredek katonái átlépjenek a most alakuló honvédzászlóaljakba

[7]

1851. szeptember 14.

James Fenimore Cooper, amerikai író halála

James Fenimore Cooper, amerikai író 62. életévének betöltése előtt egy nappal meghal. Félbehagyott tanulmányai (1806-1811) után a haditengerészetnél szolgált, majd több külföldi utazást tett, és hamarosan kora legismertebb amerikai íróinak sorába lépett. Regényeinek témáit az észak-amerikai történelemből az indiánok életéből meríti. Cooper különösen a `Bőrharisnya`-regények sorával (1826-1841) lett híres, amelyek öt kötetet (`Nagy indiánkönyv`) tesznek ki. 1835 után az író egyre kritikusabb szemmel figyelte az amerikai viszonyokat, ez műveiben is tükröződik.
A mai olvasó elsősorban kalandfilm-forgatókönyvként éli át Cooper regényeit. A "Bőrharisnya" mellett fő műveihez sorolják "Az észak-amerikai tengeri hatalom háborús tetteinek történet"-ét. Ez utóbbi, nálunk ismeretlen műve mellett fontos alkotása a "Cooperváros krónikája" című elbeszélés.

[8]

1861. szeptember 14.

Megnyitja kapuit a Budai Népszínház

A Lánchíd budai hídfőjénél a Budai Népszínház alapító-igazgatója a sokoldalú tehetséggel megáldott Molnár György volt, aki 1864-ig vezette, majd három évi szünet után, 1867-70 között újította fel ismét a társulat munkáját. Repertoárjuk nagy részét a népszínművek és operettek alkották. A színház kiváló tehetségeket is nevelt - köztük Blaha Lujzát, Jászai Marit -, akik 1870-ben, a színház végleges megszűntekor, a Nemzeti Színházhoz szerződtek. Az épületet 1870. szeptember 16-án lebontották.

[9]

1872. szeptember 14.

Kitör Magyarországon az utolsó nagy kolerajárvány

[10]

1886. szeptember 14.

Megszületett Jan Masaryk cseh politikus

Tomas Masaryknak, az 1918-ban megalakult Csehszlovákia első elnökének fia volt. Középiskoláinak elvégzése után az Egyesült Államokba ment, ahol egy ideig egy kereskedelmi vállalatnál, majd a Crane Iron Works-nél dolgozott. 1918-tól az új állam külszolgálatába állt: először az amerikai diplomáciai misszióba került, majd 1925-ben országának angliai nagykövetévé nevezték ki. Ezt az állomáshelyét 1938-ban hagyta el a müncheni egyezmény elleni tiltakozásként. A háború alatt tagja volt a londoni csehszlovák emigráns kormánynak, annak előbb külügyminisztere, majd miniszterelnök-helyettese volt. A háború utáni első prágai kormányban egyetlen függetlenként ő lett a külügyminiszter. Az 1948. február 25-i kommunista hatalomátvétel után is helyén hagyták, de néhány héttel később, 1948. március 10-én kizuhant a külügyminisztérium ablakán és szörnyet halt. Egyesek szerint öngyilkosságot követett el, mások szerint viszont kilökték az ablakból, mert elítélte az egyoldalú szovjet orientációt. (Egy 2002-ben közzétett orvos-szakértői jelentés megerősítette azt a véleményt, hogy a politikus gyilkosság áldozata lett.) 2004. január 6-án a cseh rendőrség lezárta rejtélyes halálának vizsgálatát, s megállapította, hogy gyilkosság történt.

[11]

1892. szeptember 14.

Budapest törvényhatósági közgyűlése Kossuth Lajost a főváros díszpolgárává választja

[12]

1901. szeptember 14.

Belehal sérüléseibe McKinley amerikai elnök

William McKinley, amerikai elnök belehal a Leon Czolgosz anarchista merénylő által szeptember 6-án okozott sérülésekbe.
Az új elnök az addig alelnök, Theodore Roosevelt lesz. McKinley elnök az egyértelműen imperialista célok érdekében, nagy súlyt fektetett a külpolitikára, az állandó hadsereg létszámát 100 ezer főre növelte és magas védővámokat vezetett be.

[13]

1930. szeptember 14.

A nemzetiszocialistáké a második frakció Németországban

A nemzetiszocialisták az országgyűlési választásokon első ízben értek el magas szavazatarányt (18,3%), s 107 képviselővel (1928-ban 12 képviselőjük volt) a második legnagyobb parlamenti csoportot alkották.
A Nemzetiszocialista Német munkáspárt által választási harcban főként a parlamentáris köztársaság elleni jelszavakkal lépett fel. Választói túlnyomórészt a középrétegekből kerültek ki, akik a gazdasági válság következtében úgy érezték, hogy helyzetük elbizonytalanodott. A Heinrich Brüning miniszterelnököt támogató pártok az 577 képviselőből 200-al rendelkeztek. Brüning kisebbségi kormányt alakít.

[14]

1955. szeptember 14.

Adenauer szovjet vezetőkkel tárgyal

Konrad Adenauer, német szövetségi kancellár megállapodik a szovjet állami és pártvezetéssel a Szovjetunióban rekedt hadifoglyok hazaszállításáról és a diplomáciai kapcsolatok felvételéről.
A Szovjetunió kezdeményezésére megindult tárgyalások időnként meghiúsulással fenyegetnek, mivel a két küldöttség nem tud megállapodni a hozandó döntések sorrendjében. A légkör némileg enyhül, amikor a moszkvai Nagy Színházban a "Rómeó és Júlia" című balett végén Nyikolaj Bulganyin, Nyikita Hruscsov és Adanauer kezet fog - látványos gesztus, amelyről ma sem tudni, tulajdonképpen ki kezdeményezte.
Két nappal a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió között létrejött megállapodás után az NDK küldöttsége érkezik Moszkvába. A Szovjetunió szeptember 20-án elismeri az NDK szuverenitását, és biztosítja afelől, hogy a NDK-ba is visszatérnek a hadifoglyok. Adenauer ezek után szeptember 23-án meghirdeti a Hallstein-doktrínát, amely szerint az NSZK nem tart majd fenn diplomáciai kapcsolatot olyan országokkal, amelyek elismerik az NDK-t. A Szovjetunióhoz való viszonyt speciális esetnek minősítik.
Október 7-én érkeznek a friedlandi táborba a Szovjetunióból az első kései hazatérők. 1955-ben összesen 9628 hadifogoly és 20 000 civil internált tért vissza.

[15]

1960. szeptember 14.

Az olajtermelő országok az OPEC-be tömörülnek

Érdekeik védelmében a kőolajat termelő országok: Irán, Irak, Kuvait, Szaúd-Arábia és Venezuela megalakítják az OPEC-et. Erre az összefogásra a hat vezető multinacionális olajkonszern árdiktátuma késztette őket.
Az OPEC célja a közös olajpolitika kialakítása a fogyasztó országokkal szemben, kőolaj világpiaci árának a stabilizálása, garantált jövedelem biztosítása. Az OPEC elsősorban önvédelmi szervezetnek tekinti magát. Az OPEC-tagok fejlődő országok, amelyeknek egyetlen vagyona az exportálható olaj (ez adja teles exportjuk 90-100%-át), s amelyek a múltban sokszor gazdaságilag ki voltak szolgáltatva az olajkonszerneknek. Később fordulni látszott a kocka: úgy tűnt, épp az olajimportáló modern államok kerülnek függésbe.

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2017. ősz: Kalandos középkor

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr
Impresszum

Főszerkesztő: Bartal Csaba
Felelős szerkesztő: Kulcsár Ádám
Munkatársak: Ács Tibor Adrián, Czókos Gergő, Hajdu Tibor, Tóth Judit

Kapcsolat

info@mult-kor.hu

 

Váltás az asztali verzióra