Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Mi történt a szülinapomon?

Keresési feltételek:
Hónap: augusztus  •  Nap: 17
22 találat
[1]

1245. augusztus 17.

IV. Béla átértékeli keleti külpolitikáját

IV. Béla veje, Rosztyiszláv magyar haderőtől is támogatva a Szan folyó menti jaroszlávi csatában vereséget szenved Danyilo halicsi fejedelemtől. IV. Béla a tatárok újabb támadásától tartva meg kívánta erősíteni a keleti végeket. Rosztyiszláv a mongolok elől menekült Magyarországra, ahol IV. Béla hozzáadta Anna nevű leányát. A magyar király olyan uralkodót akart Halics (a mai Ukrajna) élére állítani, aki a szövetségese. (Ebben követte apja, II. András elképzeléseit, aki szinte minden évben hadjáratot indított az ország ellen.) Rosztyiszláv megfelelő jelöltnek tűnt. Danyilo azonban meghiúsította Béla elképzeléseit. A vereség nyomán a magyar király felhagyott a halicsi magyar beavatkozásokkal, a győztessel pedig szövetséget kötött.

[2]

1487. augusztus 17.

I. Mátyás bevonul Bécsújhely városába

Az osztrák-magyar háború 1482-ben tört ki. A Mátyás és III. Frigyes közötti feszültség régóta tapintható volt, a császár ugyanis igényt tartotta a magyar trónra, támogatta a magyar király ellenfeleit. Mátyás viszont többször átengedte a török portyázó csapatokat az osztrák területekre. Mátyásnak legfőbb célja a császári trón megszerzése volt. Ennek érdekében fegyverrel akarta a Habsburgokat térdre kényszeríteni. Ezért elfoglalta Bécset, és Bécsújhely megszerzésével ölébe hullott Alsó-Ausztria, Stájerország és Karintia egy része is.

[3]

1543. augusztus 17.

Szulejmán szultán elfoglalja Tata várát

Buda 1541-es elfoglalása után az oszmánok fokozatosan szélesítették ki a Hódoltság területét, és számolták fel a magyar végvárakat. 1543-ban több dunántúli várat ostromoltak sikeresen. Elfoglalták Siklóst, Pécset, Esztergomot, Székesfehérvárt, és Tatát.

[4]

1601. augusztus 17.

Megszületett Pierre de Fermat francia matematikus és fizikus

Jogot végzett, s Toulouse parlamentjének jogásza, majd tanácsosa lett. Latin és spanyol nyelven verseket is írt. Matematikával autodidaktaként foglalkozott, mégis korának legeredményesebb kutató matematikusa lett. Kiemelkedő jelentőségű számelméleti eredményeivel messze túlszárnyalta korának tudományos színvonalát. A matematikai elemzés (szélsőérték-feladatok) és a valószínűségszámítás egyik előkészítője volt. A fizikában is jelentőset alkotott, nevét viseli a geometriai optika alaptörvénye. Megállapította a fénytörés törvényét, abból kiindulva, hogy a fény a legrövidebb idejű utat követi. Ez a leggyorsabb fényút elve, a Fermat-elv. A Fermat-féle hányados, a Fermat-féle számok, a Fermat-sejtés és a Fermat-tétel szintén fontos tudományos tényezők. A Fermat-sejtést csak 1993-ban, több mint 300 év után sikerült bebizonyítani. Fermat vetette fel azt a később tudósok nemzedékeit izgató problémát, hogy X négyzet plusz Y négyzet egyenlő Z négyzet egyenlet analógiájára van-e pozitív egész számokból álló megoldásrendszere az X az n-ediken plusz Y az n-ediken egyenlő Z az n-ediken egyenletnek, ahol n kettőnél nagyobb egész szám, X, Y és Z pedig nullánál nagyobb egész számok. Mindaddig csupán sejtették, hogy ilyen megoldásrendszer nem létezik. Castres-ban halt meg 1665. január 12-én.

[5]

1786. augusztus 17.

Poroszország királyát gyászolja

1786. augusztus 17-én, meghal a porosz király, II. (Nagy) Frigyes, a Potsdam melletti Sanssouciban. A 74 éves `öreg Fritz` - ahogy a nép nevezte - halála Poroszországban gyászt és fájdalmat váltott ki. II. Frigyes 46 évig uralkodott Brandenburg-Poroszországban (1740) és azt európai nagyhatalommá tette. Uralkodásának utolsó évei csendben teltek el. Visszavonult kedves kastélyába, a Sanssouciba, és - hitevesztetten, magányosan, betegségtől gyötörten - a kormányzati teendők mellett idejét elsősorban az irodalomnak szentelte. Élete folyamán számtalan verset, emlékiratot, hadtörténeti művet írt, és nagy jelentőségű a kortárs filozófusokkal folytatott levelezése is. A királynak, aki egész életben a művészetek barátja volt - maga is fuvolázott -, uralkodása második felében a háborús évek (1756-1763) megrázkódtatásai után Poroszország újjáépítése volt a fő célkitűzése. A francia merkantilista gazdaságpolitika hatására (1666) foganatosított, a talajjavítás előmozdítására tett intézkedéseivel és a már apja, I. Frigyes Vilmos uralkodása alatt megkezdett igazgatási reformok következetes véghezvitelével II. Frigyes elősegítette Poroszország modern állammá szervezését éppúgy, mint a büntetőjog reformjával, a parasztság függőségének lazításával és a Berlini Tudományos Akadémia újraindításával. II. Frigyes felvilágosult, abszolutista uralkodó volt. A francia Napkirály, XIV. Lajos kijelentését: "Az állam én vagyok!", úgy módosította: "Én vagyok az államom első szolgája.". Kortársaitól a "Nagy" jelzőt kapta, és kemény kézzel uralkodott Poroszországon. Az államérdek vezette minden politikai cselekedetében. Az egyén kénytelen volt érdekeit kíméletlenül alárendelni az állam érdekeinek. Programja jegyében három véres háborút vezetett, melyek több mint tíz évig tartottak, és Poroszországot a katasztrófa szélére sodorták (1740., 1742. VII. 28., 1745. XII. 25., 1763). Uralkodása nem volt mentes az ellentmondásoktól: - a porosz nép jó uralkodója volt, a közjóért cselekedett, de alattvalóitól is nagy áldozatokat követelt; - síkra szállt a törvény előtti egyenlőségért, de a nemesség és a hadsereg részére kiváltságokat biztosított; - a vallási toleranciát hirdette Poroszországban (mindenki úgy üdvözül, ahogy akar), de alattvalóitól nem tűrt semmilyen ellentmondást; - a felvilágosodás és a francia filozófusok nagy barátja volt, de alattvalóitól fegyelmet és vak engedelmességet várt el; - azt akarta, hogy népe szeresse, de a nép, miközben tisztelte, rettegett tőle. A fejedelem kötelességeiről vallott nézeteit egy Machiavellivel vitázó tanulmányban foglalta össze.

[6]

1849. augusztus 17.

Kossuth Lajos és kísérete emigrál

[7]

1849. augusztus 17.

Arad orosz kézre kerül

Damjanich János tábornok átadja Arad várát az oroszoknak, és a III. Hadtesttel-mintegy 8 ezer fő-leteszi a fegyvert.

[8]

1863. augusztus 17.

Megkezdődik a német fejedelmek gyűlése a Majna menti Frankfurtban

[9]

1867. augusztus 17.

A Magyar Újság közli Kossuth Lajos levelét

A Magyar Újság közli Kossuth Lajosnak a jászladányi kerület választóihoz írott levelét, melyben megindokolja, miért nem vállalja el a kerület által felajánlott képviselői állást, s miért nem tér vissza Magyarországra.

[10]

1884. augusztus 17.

Átadják a forgalomnak a budapesti Keleti pályaudvart

A dualizmus kori magyar vasúti fejlődés a pályaudvarokat is elérte. Az eklektikus építmény több művész alkotása. A fogadóépületet Rochlitz Gyula, a csarnokszerkezetet Feketeházy János tervezte. A szobrokat Bezerédy Gyula, a freskókat Lotz Károly és Than Mór készítette.

[11]

1892. augusztus 17.

Oroszország és Franciaország katonai szerződést köt

[12]

1908. augusztus 17.

A király szentesíti az 1908:XLIII. törvénycikket.

Az állattenyésztés fejlesztéséről szóló törvénycikk meghatározza, hogy milyen kedvezmények és segélyek adhatók a szarvasmarha, sertés- és juhállomány mennyiségi és minőségi javítására.

[13]

1916. augusztus 17.

Megkötik a bukaresti egyezményt

A titkos egyezményben Románia csatlakozik az antanthatalmakhoz, ennek fejében területgyarapítási ígéreteket kap.

[14]

1919. augusztus 17.

Letartóztatják Stromfeld Aurélt

Ellenforradalmi tiszti különítmény Siófokon (Somogy vm.) letartóztatja a Vörös Hadsereg volt vezérkari főnökét.

[15]

1930. augusztus 17.

Megjelenik a Népszavában Garami Ernő cikke

A cikk címe Ki az utcára! és röpirat formában is terjesztik.

[16]

1936. augusztus 17.

Megszületett Róna Viktor balettművész

Az Operaház balettiskolájában Nádasi Ferenc növendéke volt, majd Leningrádban képezte magát tovább. 1955-től a Magyar Állami Operaház magántáncosa, 1956-tól vezető szólistája volt. Kiváló technikájú klasszikus táncos volt, az operaházi repertoár minden főszerepét eltáncolta. Felejthetetlen alakítást nyújtott a Rómeó és Júlia, a Csipkerózsika, a Giselle, A bahcsiszeráji szökőkút és a Spartacus című balettekben. Az 1970-es évektől külföldi társulatok vezető koreográfusa volt: 1974-80-ban az Oslói Opera vezető magántáncosa, balettmestere, koreográfusa, majd a Párizsi Nagyopera balettigazgatója. Dolgozott a milánói Scalában is, és rendszeresen tartott balettkurzusokat a világ minden táján. A Kossuth-díjat 1965-ben kapta, művészi pályájának elismeréseként megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét is. A magyar fővárosban halt meg 1994. január 15-én.

[17]

1939. augusztus 17.

Sztrájkba kezdenek a fővárosi és a főváros környéki építőmunkások

[18]

1945. augusztus 17.

Létrejön az Indonéz Köztársaság

Indonézia a Délkelet-Ázsiát Ausztráliával összekötő szigetvilág öt nagy és tízezernél is több kisebb szigetén, ötezer kilométer hosszan húzódik. A föld egyik legrégebben lakott területe a XVII. század elején került holland uralom alá. A II. világháborúban a japánok megszállták az országot. A német fasizmus szétzúzásával, a japánok kapitulációs ajánlatával és a régi gyarmatosítók távollétében kialakult kedvező nemzetközi és belső helyzetben 1945. augusztus 17-én kikiáltották az Indonéz Köztársaságot, az államfő Sukarno lett. 1966-ben egy elvetélt kommunista puccskísérlet után a hadsereg élén álló Suharto tábornok vette át a hatalmat, aki előbb kormányfő, majd 1968-ban államfő lett. E tisztére 1998-ig hétszer választották újjá, de 1998. május 21-én 32 hatalomban töltött év után az országot sújtó gazdasági válság, a személyi politikája és korruptsága kiváltotta elégedetlenség miatt távoznia kellett.

[19]

1955. augusztus 17.

Meghal Fernand Léger francia festőművész

A 74 éves korában elhunyt Fernand Léger francia festőművész `mechanikus korszakában` (1917-1923) az ipari civilizációban esztétikai szemlélődésre lehetőséget kínáló objektumot talál. Technikai eszközöket (darukat, kerekeket, robotokat és hasonlókat) egy szenvtelen, személytelen világban ábrázol és a technikai univerzum részeként szerepeltet képein emberi alakokat. Kései alkotásaiban a szürrealizmus hatására ütköztet figuratív és nonfiguratív elemeket; például "Mona Lisa a kulcsokkal" (1930). Jelentősek továbbá absztrakt falképei, amelyeken pusztán a formai és színeffektusok térhatást keltenek. Az idős művész alkotásaiban a kék, fehér, piros összhatása és a francia élet jelképei a nemzeti művészet jegyeit hordozzák.

[20]

1960. augusztus 17.

Gabon kikiáltja függetlenségét

Gabon az Egyenlítő mentén, Afrika nyugati részén, az Atlanti-óceán partján fekszik. Területén a XV. században alakult ki a Loango bantu állam, a partvidéken ugyanekkor jelentek meg a portugálok. Őket a hollandok, majd 1835-től a franciák követték, akik a XIX. század végére szerződések révén az egész területet megszerezték, és előbb Francia-Kongóhoz, majd 1910-ben Francia Egyenlítői-Afrikához csatolták. Gabon 1958-ban belső autonómiát kapott, majd 1960. augusztus 17-én elnyerte teljes függetlenségét. Az ország első elnöke Léon m'Ba lett 1967. november 28-án bekövetkezett haláláig.

[21]

1987. augusztus 17.

Rudolf Hess önkezével vet véget életének

A háborús bűnösök spandaui börtönében, 93 éves korában öngyilkos lesz Rudolf Hess Adolf Hitler egykori `helyettese`. Hesst, miután 1946-ban, Nürnbergben "a béke elleni összesküvés" és "támadó háború tervezése és végrehajtása" vádjával életfogytiglani börtönre ítélték, más náci bűnösökkel együtt 1947-ben az átépített berlini börtönbe szállították. Amióta 1966-ban húszéves börtönbüntetésének letöltése után szabadlábra került Baldur von Schirach és Albert Speer, Hess maradt az egyetlen fogoly. Humanitárius okokra hivatkozva több ízben is kegyelmet kért, de ezt a Szovjetunió ellenállása miatt mindig elutasították. Hess halálig folytatódtak a spekulációk, hogy Hitler fasiszta rezsimjében tulajdonképpen mi volt a szerepe és mekkora volt a hatalma.

[22]

1996. augusztus 17.

Lágymányoson felszentelik a Magyar Szentek Templomát

A templom, az ELTE új központjának közelsége miatt az ifjúság lelki központja lett. A templom eredetileg az Expo vatikáni pavilonjának készült, de építése a világkiállítás lemondása után is tovább folytatódott, s Török Ferenc Kossuth-díjas, valamint Balázs Mihály Ybl-díjas építész tervei alapján készült. A Petőfi-híd budai hídfőjénél lévő telket a Világkiállítási Programiroda adta ingyenes használatba az egyháznak. Az építkezés anyagi fedezetét az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye biztosította, bár a Vatikán erkölcsi és anyagi támogatásán kívül magyar, illetve külföldi hívek is hozzájárultak a költségekhez. A felszentelést Paskai László bíboros, prímás, Angelo Acerbi apostoli nuncius és Göncz Árpád államfő jelenlétében végezte el.

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra