Mi történt a szülinapomon?
Hónap: augusztus • Nap: 12
943. augusztus 12.
Bertold bajor herceg Welsnél megfutamítja a Bajorországban kalandozó magyarokat
1478. augusztus 12.
I. Mátyás hadat üzen Albert Achilles brandenburgi válsztófejedelemnek és fiának
1527. augusztus 12.
I. János kiüríti Buda várát és kelet felé vonul
1602. augusztus 12.
Hasszán nagyvezér 70 ezres sereggel megkezdi Székesfehérvár ostromát
1687. augusztus 12.
A törökök vereséget szenvednek Nagyharsánynál
Bécs felszabadítása (1683. IX. 12.) után négy évvel a császári csapatok Lotharingiai Károly herceg és II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem vezetésével Mohács mellett végleg legyőzik a török seregeket. Egy év múlva Belgrád bevételével (1688. IX. 6.) Magyarország végleg felszabadul a török megszállás alól. A magyar rendek még ugyanebben az évben elismerik a Habsburg-ház örökösödési jogát. (I.) Józsefet, I. Lipót császár fiát magyar királlyá koronázzák. A törökök feletti győzelmet elsősorban az Ausztria, Lengyelország, Velence és Oroszország között 1684-ben megkötött Szent Szövetség tette lehetővé.
1690. augusztus 12.
A közigazgatás újjászervezése
Az ország központi területének felszabadulása időszerűvé tette a közigazgatás újjászervezését. 1690. augusztus 12-én napvilágot látott királyi rendelet Magyar Udvari Kancellária néven bécsi székhellyel működő kormányszervet hozott létre, melynek élén világi kancellár és alkancellár állottak. Munkájukat 12 tanácsos és hivatali apparátus segítette; a döntéseket tanácsülésben hozták. A Kancellária legfontosabb feladata: a magyar rendi érdekek képviselete, a magyarországi ügyek közvetítése, a nemesi vármegyék és az udvar közötti kapcsolattartás volt. Az uralkodó politikai döntéseinek kialakításában viszont többnyire háttérbe szorult a Birodalom központi szerveivel szemben. A szélesebb értelemben vett belső igazgatási feladatok irányítására a három évtized múltán 1723-24-ben megalapított Helytartótanácsot rendelték. Ezzel teljessé vált az a központi igazgatási szervezet, amely - a II. József idején történt átmeneti átszervezésektől eltekintve - 1848-ig fennállott.
1759. augusztus 12.
A poroszok súlyos vereséget szenvednek Kunersdorfnál
II. Frigyes porosz király Kunersdorf mellett súlyos vereséget szenved az egyesült orosz-osztrák seregtől. Ezzel úgy tűnik, eldőlt a hétéves háború. A kimerült Poroszország béketárgyalásokat kezdeményez, de visszautasításra talál.
A háború kezdetben Poroszország számára kedvezően alakult. II. Frigyes támadó hadműveleteket vezetett, hogy országa ne váljék hadszíntérré. 1756. október 1-én Lobositz mellett, Csehországban győzelmet aratott az osztrákok felett és Szászországot megadásra kényszerítette (Pirna, október 16.).
1757. május 6-án Prága mellett győzte le az osztrákokat, de közben igen súlyos veszteségeket is szenvedett: 65 000 katonájából elvesztett 14 300-at. Osztrák oldalon 62 000 főből 13 400 veszett oda. Mikor azonban Kolin mellett június 18-án vereséget szenvedett az osztrákoktól, Frigyesnek ki kellett vonulnia Csehországból.
1757 őszén Luzsica és Alsó-Szilézia is elveszett. Kelet-Poroszországban Gro?-Jägersdorf mellett augusztus 30-án, a háromszoros túlerőben lévő orosz sereg legyőzte a poroszokat: 25000 porosz katona 75 000 orosszal állt szemben. Az oroszok egész Kelet-Poroszországot elfoglalták, a svédek Pomerániába törtek be, az osztrákok pedig Berlin felé vonultak.
II. Frigyes taktikát változtatott és a franciák ellen fordult. November 5-én Ro?bach mellett legyőzte a francia és a velük szövetséges birodalmi csapatokat. December 5-én Sziléziában, Leuthen mellett Frigyes legyőzte a kétszeres túlerőben lévő osztrák sereget. A porosz seregben 33 000 katona harcolt, osztrák oldalon pedig 65 000 ezer. Ezzel a vereség fenyegető veszélye egy időre elhárult. II. Frigyes 1758-ban Morvaországra támadt, de Olmütz (Olomouc) előtt elakadt, mígnem a Neumarkba betörő orosz csapatok miatt Csehország feladására kényszerült. Csapataival az Oderához sietett, és augusztus 25-én Zorndorf mellett legyőzte az oroszokat.
Az osztrákok a Hochkirch melletti Luzsicában október 14-én győzelmet arattak a poroszok felett. Frigyesnek azonban sikerült az osztrákokat kiűznie Sziléziából és Szászországból és az oroszokat Lengyelország felé szorította. Franciaországot az angolok kötötték le, akik megerősítették európai seregeiket, június 23-án Krefeld mellett legyőzték a franciákat, és ezzel megszilárdították nyugati frontjukat.
Az orosz seregek egyesülnek az osztrákokkal, és augusztus 12-én Kunersdorf mellett végül is megsemmisítő vereséget mérnek a poroszokra.
1765. augusztus 12.
Indiában erősödik az angol befolyás
Robert Clive az angol Kelet-indiai Társaság indiai megbízottja, aki Bengália nábobja felett aratott győzelme (1757. VI. 23.) után Plassey bárója címet kapta, rábírja II. Alám sah, mogul császárt, hogy a bengáliai a nábobságot Kalkuttával (1690), mint székhellyel a Kelet-indiai Társaságra bízza. Ezzel a társaság közvetlenül is kézbe veszi Kelet-India nagy részének közigazgatását. A plasseyi győzelem nem csupán az angolok hatalmi helyzetét szilárdítja meg, de nagy mennyiségű aranyat és ékszert is eredményez. Bengália igazgatását a győzelem után mégis egy új nábobnak engedték át. Mikor azonban a nábob a nagymogullal szövetkezett, és 1764-ben egy felkelés során vereséget szenvedett, az angolok úgy határoztak, hogy Bengáliát saját igazgatásukba veszik.
1848. augusztus 12.
Új törvényjavaslatot fogadnak el
A képviselőház elfofadja az elemi oktatásról szóló törvényjavaslatot.
Ingyenes és kötelező az iskolai oktatás 12, illetve a lányoknak 10 éves korig.
1848. augusztus 12.
A bécsi udvar Innsbruckból visszatér Bécsbe
1848. augusztus 12.
Meghal George Stephenson
Chesterfieldben meghal George Stephenson angol mérnök, feltaláló, a vasúti gőzvontatás úttörője. Gyermekkorától érdeklődött a mechanikai szerkezetek iránt. Newcastle-tól 11 kilométerre, Killingworth szénbányájának gépészeként sorra megismerkedett a korabeli gőzgépekkel és szenvedélyesen tanulmányozta a forgó mozgás kialakításának fortélyait. Azt világosan látta, hogy a csillék vontatásához nem lehet egy Watt-gőzgép szerkezeti felépítését alkalmazni, ezért hosszas kísérletezésbe kezdett. Elsőként ismerte fel azt az elvet, hogy a sima abroncsú kerekek és a sima színfelület között tapadás lép fel. A gőzmozdony tűzterének léghuzatát azáltal növelte meg, hogy a távozó fáradt gőzt bevezette a füstkéménybe, a kazántér hevítéséhez pedig csőnyalábot alkalmazott. Ezen elvek alapján 1814-ben ő építette az első üzemképes gőzmozdonyt, majd 1823-ban Newcastle-ban megalapította az első mozdonygyárat. Az általa épített és 1825-ben Stockton és Darlington között megnyílt vonal volt az első, rendszeres személyforgalmat lebonyolító gőzüzemű vasút. Leghíresebb mozdonyát, a Rocket-et (Rakéta), amely 58 km-es sebességgel haladt, 1829-ben építette. Amikor a vasútvonal megnyitásának híre eljutott Magyarországra, Kultsár István, a kor vezető újságírója ezt írta a Magyar Kurírban: `Valami Stephenson nevű anglius olyan masinát fundált ki, melyet füsttel és forróvízzel hajtanak. Higgye, aki akarja`.
1879. augusztus 12.
Az uralkodó felmenti az osztrák miniszterelnököt
I. Ferenc József felmenti ideiglenes megbízatása alól Karl von Stremayrt, és Eduard Taaffe gróf belügyminisztert nevezi ki osztrák miniszterelnökké.
1901. augusztus 12.
Meghal Nils Adolf Erik Nordenskiöld svéd sarkkutató
Az akkor orosz fennhatóság alatti Finnországban született 1832. november 18-án. Helsinkiből a cári kormány politikai tevékenysége miatt kiutasította. Svéd állampolgár lett, 1858-ban telepedett le Stockholmban. Ásványtannal foglalkozott és egyetemi katedrát kapott. Geológusként is kitűnt: a sziklákat gyémántfúróval megfúrva, ivóvíz nyerésére alkalmas eljárást dolgozott ki. Részt vett egy Spitzbergákra indított expedícióban, majd a Svéd Állami Múzeum ásványtani részlegének vezetője lett. Az 1860-70-es években még négy utat vezetett a Spitzbergákra, ezek során főleg geológiai kutatásokat végzett, s az Északi Sark megközelítési lehetőségeit vizsgálta. 1870-ben Grönland nyugati részén a szárazföldi jégtakarót vizsgálta, megpróbált Grönland belsejébe is behatolni. Mivel belátta, hogy a Sark hajóval nem érhető el, célja az Északkeleti Átjáró végighajózása lett, amelynek feltérképezését 1733-42 között végezték el orosz tengerészek, nagyrészt a Jeges Tengeren, a kisebb szakaszon, a Kolimától keletre a szárazföldön. Nordenskiöld 1875-ben és 1876-ban felderítőutat tett, s Szibéria északi partjai mellett eljutott a Jenyiszej torkolatáig, a Kara-tengerre. A nagy útra 1878. július 21-én indult el a norvégiai Tromső kikötőjéből Véga nevű vitorlás-gőzös hajóján. Az expedíciót svéd és orosz tőkések támogatták. Szeptember végén hajója befagyott a Bering-szorosban, csak tíz hónap múlva, 1879. július 18-án szabadultak ki, s folytathatták útjukat. A Vega áthajózott a szoroson a Csendes óceánba, s négy nap alatt július 22-ére eljutott az alaszkai Port Clarence-be. Kanton, Ceylon (Sri Lanka) és a Szuezi-csatorna érintésével tért haza, ezzel elsőként hajózta körül egész Eurázsiát. 1880. április 24-én ért Stockholmba, ahol II. Oszkár király báróvá tette. 1883-ban Grönland nyugati részénél járt, mélyen behatolt a szárazföldi jégre, majd hazatérőben elsőként tört át a délkeleti partok hatalmas jégtorlaszán. - Térképészként is kiemelkedő eredményeket ért el. Róla nevezték el az Északi Jeges-tenger egy szigetcsoportját, a Tajmir-félsziget mellett.
1914. augusztus 12.
Megvívják az első drinai csatát
Az első Drina menti ütközetben a Monarchia csapatai vereséget szenvednek a szerbektől.
1914. augusztus 12.
Anglia hadüzenete Ausztria-Magyarországnak
1931. augusztus 12.
A Jangce áradása miatt 23 millió kínai lesz hajléktalan
1932. augusztus 12.
Több vezető kommunistát letartóztatnak
A rendőrség fölfedezi a Kommunisták Magyarországi Pártjának illegális nyomdáját Budapest II. kerületében; Poll Sándort és több vezető pártmunkást letartóztatnak.
1934. augusztus 12.
Megkezdődik a minisztertanács ülése Veszprémben.
A bakonyi minisztertanács Gömbös miniszterelnök reformpolitikai elképzelésének irányelveit dolgozza ki.
1938. augusztus 12.
Lengyelország kilép a Népszövetségből
1939. augusztus 12.
A belügyminiszter három napra betiltja a Népszavát
1946. augusztus 12.
Nagy-Britannia bevándorlási tilalmat rendel el Palesztínába
1955. augusztus 12.
Svájci emigrációjában meghal Thomas Mann
A Nobel-díjas német írót a svájci Kilchbergben érte a halál. A régi patrícuscsaládból származó Mann 1875. június 6-án született Lübeckben.Első regénye, A Buddenbrook-ház (1921) nagy sikere után csak irodalommal foglalkozott. 1933-ig Münchenben lakott, a fasizmus elől Svájcba, majd 1938-ban az USA-ba emigrált. 1936-ban a náci Németország megfosztotta német állampolgárságától, s visszavonta tőle a bonni egyetem által adományozott díszdoktori címet. 1952-ben visszatelepedett Svájcba. A XX. század egyik legnagyobb német realista írója, a kritikai realizmus hagyományainak kiteljesítője, a polgári humanizmus egyik utolsó képviselője volt. Az 1930-as években alkotott műveit az európai fasizmus ellen folytatott küzdelem ihlette. A háború befejezése után azon munkálkodott, hogy levonja népe számára a történelmi katasztrófa tanulságait, és segítse a demokratikus megújulásban. Szépirodalmi munkásságát nagy esszéi, tanulmányai, beszédei és saját műveihez írott kommentárjai egészítik ki. Legismertebb művei: a Halál Velencében, A varázshegy, Mario és a varázsló, József és testvérei (tetralógia), a Lotte Weimarban és a Doktor Faustus. Az irodalmi Nobel-díjat 1929-ben kapta `főleg nagy regényéért, A Buddenbrook-ház-ért, mely a kortárs irodalom klasszikus alkotása.`
1970. augusztus 12.
NSZK megállapodik a Szovjetunióval
Moszkvában 1970. augusztus 12-én aláírták a szovjet-NSZK (nyugat-német) szerződést, amely megnyitotta a lehetőséget a két ország kapcsolatainak további fejlesztéséhez és az európai biztonság megszilárdításához. Ez része volt a Willi Brandt nevével fémjelzett `Ostpolitik`-nak, amely többek között célul tűzte ki a Szovjetunióval való kapcsolatok rendezését. Az 1972. június 3-án életbe lépett egyezmény jelentősége abban állt, hogy abban a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) fennállása (1949) után először ismerte el az Odera-Neisse vonalat, mint lengyel határt, valamint a kettéosztott Németország, az NDK és az NSZK közötti határt, és nemzetközi jogi érvényű szerződésben nyilvánította ki azok sérthetetlenségét. Ez a szerződés jelentette az alapját a más szocialista államokkal kötött megállapodásoknak.
1984. augusztus 12.
A bojkott ellenére látványos olimpia az Egyesült Államokban
1984. augusztus 12-én, Los Angelesben vidám és tarka záróünnepséggel befejezik a július 28-án megnyitott XXIII. nyári olimpiát, s a játékok csaknem hétmillió nézője impozáns közönségsikerre utal. Az egyik kiemelkedő sztár, amint ez várható is volt, az amerikai Carl Lewis négy aranyéremmel. A legeredményesebb nyugatnémet atléta Michael Gros, aki úszószámokban két arany- és két ezüstérmet szerez. Mivel a keleti tömb országai bojkottálták az olimpiát, az Egyesült Államok "saját játékait" az újjáébredő patriotizmus jegyében nemzeti erejének demonstrálására használja fel. A Peter Ueberroth vezető szervező által Menedzselt Los Angeles-i játékokkal új szakasz kezdődött a sport elüzletesítésében. Ez az első eset, hogy az olimpiát teljesen vállalkozók finanszírozzák, miután Los Angeles elutasította, hogy ehhez közpénzeket adjon, a sorsjegy pedig, mint számbajöhető bevételi forrás, Kaliforniában tilos. Az 500 millió dolláros költséget 30 amerikai cég vállalta, s ennek fejében termékeiket az olimpia emblémájával ellátva bocsáthatták piacra. Az ABC tévétársaság csupán a közvetítési jogért 225 millió dollárt fizetett. Az olimpia bojkottja súlyos politikai hiba volt a Szovjetunió részéről. A megméretés lehetőségét nem pótolta a sportolók szemében egy szűkebb körű sportrendezvény a bojkottálok részére. A román sportolók elutaztak Amerikába, fokozva a román vezetés függetlenségének illúzióját.
1985. augusztus 12.
A polgári repülés történetének legsúlyosabb szerencsétlensége
Augusztus 12-én, a Tokió-Oszaka útvonalon a Fudzsi-jama közelében lezuhant egy Boeing-747- típusú utasszállító gép. Ez volt a polgári repülés történetének ez idáig legsúlyosabb szerencsétlensége: 520 ember veszítette életét.
2000. augusztus 12.
Elsüllyed a Kurszk tengeralattjáró
2000. augusztus 12-én a Barents-tengeren az ott tartott hadgyakorlat közben elsüllyedt a Kurszk orosz atommeghajtású tengeralattjáró, miután 100-150 méteres mélységben a hajótestben robbanás következett be. A mélyben rekedt a teljes, 118 fős legénység, s mindannyian életüket vesztették. A hivatalos magyarázat szerint a tragédiát az okozta, hogy az orr-részben felrobbant az egyik, valószínűleg rosszul rögzített torpedó. A vizsgálatok kizárták, hogy a Kurszk egy amerikai vagy brit tengeralattjáróval, esetleg a közelben tartózkodó Nagy Péter orosz anyahajóval ütközött össze. A vizsgálat során súlyos mulasztásokra is fény derült: nem működött például a Kurszk vészjelző bójája, amely azonnal ismertté tette volna a katasztrófa helyszínét. A tragédia rávilágított arra is, hogy Oroszországban bizonyos információkat továbbra is visszatartanak: a közvélemény csak 36 órával később értesült a hajó pusztulásáról. A roncsokat közel százmillió dolláros költséggel, 2001. október 10-én emelték ki a Barents-tengerből. Bár a hivatalos indoklások erről nem szóltak, egyértelműen a Kurszk tragédiájával összefüggésben menesztették az északi flotta gyakorlatilag teljes csúcsvezetését és a haditengerészet több magas rangú főtisztjét is. A Kurszk az egyik legkorszerűbb orosz tengeralattjáró volt. Tömege 13 900 tonna, hossza 154 méter, két atomreaktorral rendelkezett, 24 rakétát hordozhatott, s 1995 januárjában állították hadrendbe.