Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Mi történt a szülinapomon?

Keresési feltételek:
Hónap: július  •  Nap: 22
22 találat
[1]

1132. július 22.

II. Béla győzelmet arat a trónkövetelő felett

II. (Vak) Béla király a Sajó folyó mellett osztrák támogatással győzelmet arat Borisz trónkövelő és hívei, valamint a mellettük felvonult orosz, és a III. Boleszláv fejedelem vezette lengyel hadak felett.

[2]

1443. július 22.

I. Ulászló elindul Budáról a török elleni hosszú hadjáratra

[3]

1456. július 22.

Hunyadi János visszaveri a Nándorfehérvárt ostromló törököket

1453-ban II. Mehmed szultán elfoglalta Konstantinápolyt, ezzel az ezeréves Bizánci Birodalom megszűnt. Várható volt, hogy a török sereg hamarosan Magyarország ellen indul, az ország védelmének erősítése érdekében azonban csak tervek születtek. A szultán készülődéséről 1456. márciusától folyamatosan érkező hírek ellenére az országos hadak gyülekezését az aratás utánra, augusztus 1-jére halasztották. A közvetlen veszély két embert sarkallt azonnali cselekvésre: Hunyadi magánhadserege összegyűjtésébe kezdett, Kapisztrán János ferences szerzetes pedig az ország legveszélyeztetettebb déli megyéiben toborzott kereszteseket. II. Mehmed közel százezer főt számláló, jól felszerelt hada június végén körülfogta Nándorfehérvárat, amelyet Hunyadi sógora, Szilágyi Mihály védelmezett 7000 főnyi őrség élén. Tíz nappal az ostrom kezdete után, július 14-én Hunyadi véres hajócsatában lángba borította a dunai török hajóhadat, és bejutott az ostromlott várba. A folyamatos ágyúzástól romhalmazzá változott Nándorfehérvár ellen a szultán július 21-én általános rohamot indított, bevenni azonban nem tudta. A következő napon vívott döntő ütközetben a keresztes hadat is bevetették. A véres öldöklésben a török sereg olyan súlyos veszteségeket szenvedett, hogy az éjszaka folyamán minden felszerelést hátrahagyva, menekülésszerűen visszavonult. A törökök üldözésére nem került sor, mert a táborban pestisjárvány tört ki, amelynek augusztus 11-én Hunyadi is áldozatul esett. Fegyvertársa, Kapisztrán János két hónappal később, a szerémségi Újlakon fejezte be életét.

[4]

1515. július 22.

Kettős esküvő biztosítja a Habsburgok hatalmát

A bécsi Stephandsdomban kerül sor a kettős esküvőre a Pozsonyban és Bécsben I. Miksa császár és Ulászló, Magyarország és Csehország királya közötti szóbeli megállapodás szerint: Ulászló fiát és örökösét Máriával, Miksa unokájával adják össze; Miksa maga köt házasságot unokája (V.) Károly vagy (II.) Ferdinánd nevében Annával Ulászló lányával. Habár a jegyesek még gyermekek, az ünnepség teljes császári pompával zajlik. A politikai indokokból létrejött kettős esküvővel I. Miksa biztosítja a Habsburgok számára a Jagelló-ház magyar és cseh örökségét, magának pedig erős pozíciót teremt Kelet-Európában. Anna 1521-ben valóban hozzámegy Ferdinándhoz, Mária pedig 1522-ben II. Lajoshoz, aki 1516 óta Magyarország és Csehország királya. Az 1515-ös házasságkötésekkel I. Miksa császár azt a Habsburg-házasságpolitikát folytatja, melyet apja, III. Frigyes és ő a burgundi és kasztíliai-aragóniai esküvel (1477. VIII. 19.) kezdtek el. Ez a dinasztikus hatalmi politika alapozza meg a Habsburg-világbirodalmat.

[5]

1543. július 22.

I. Szulejmán Budára érkezik

[6]

1657. július 22.

II. Rákóczi György kényszerű békét köt a lengyelekkel

II. Rákóczi György erdélyi fejedelem ambíciózus politikai terveket dédelgetett. Az 1650-es évek első felében a két szomszédos román vajdaságban híveit segített hatalomra, majd Bogdan Hmelnyickij kozák hetmannal lengyelellenes szövetséget kötött. Ennek tudatában, és X. Károly svéd király támogatásával vághatott neki a lengyel területek meghódításának. 15 ezres erdélyi seregét segédcsapatokkal egészítette ki, és 1657 januárjában Lengyelországra támadt. Kezdetben jelentős sikereket ért el, április 7-én elfoglalta Krakkót, június 9-én pedig Varsót. A nagypolitika azonban megpecsételte a hadjárat sorsát. Ausztia és Dánia fellépett Svédország ellen, ezért X. Károly kivonta csapatait. A kozákok is felhagytak a támadással, így az erdélyi fejedelem egyedül maradt. A lengyelek ellencsapást indítottak Máramarosban , aminek következtében a fejedelem számára világossá vált a kudarc. A békekötés értelmében II. Rákóczi György visszaadta az elfoglalt lengyel területeket, és 1,2 millió forint hadisarcot is kellett fizetnie. A lengyel támadásnak nagyon komoly következményei lettek, mivel az Oszmán Birodalom nem nézte jó szemmel az erdélyiek önálló politikáját. Ezt büntetőhadjáratokkal torolta meg, és a következő évtized Erdély romlását hozta.

[7]

1684. július 22.

A szövetséges hadak szétverik Musztafa pasa Érdnél táborozó seregét

[8]

1786. július 22.

II. József rendeletben szabályozza a cseléd és a földesúr viszonyát

[9]

1848. július 22.

A képviselőház 233:36 arányban megszavazza a minisztertanács július 4-i javaslatát.

Az ország katonai támogatást nyújt a király és az olasz nemzet közötti méltányos béke megteremtéséhez, ha Magyarországon helyreállt a belső béke és a rend. ~ Bécsben megnyílik az osztrák birodalmi gyűlés.

[10]

1861. július 22.

Az országgyűlés két házában kihirdetik a Deák-féle feliratot határozottan elutasító uralkodói válaszleirat szövegét.

[11]

1875. július 22.

Az európai államok képviselői Szentpétervárott aláírják a nemzetközi távirdaegyezményt.

[12]

1906. július 22.

Megkötik a magyarországi vagonkartell-szerződést.

[13]

1929. július 22.

Magyarország és Bulgária döntőbírósági szerződést köt Budapesten.

[14]

1931. július 22.

Mezőgazdasági konferencia kezdődik Bukarestben Magyarország, Jugoszlávia és Románia részvételével.

Az agrártermékek értékesítése érdekében a legnagyobb kedvezmény helyett preferenciális vámok bevezetését javasolja, továbbá a behozatalra szoruló államokban az importot korlátozó rendszabályok megszüntetését.

[15]

1931. július 22.

A képviselőház elnökévé Almásy Lászlót, a felsőház elnökévé Wlassics Gyula bárót választják.

A külügyminiszter körtáviratban utasítja valamennyi magyar követséget, hogy tájékozódjék kölcsön felvételének lehetőségeiről. A tájékoztatás szerint a pénz stabilitása még egy hétig fenntartható, ha azonnal sikerül legalább 5 millió font kölcsönt szerezni.

[16]

1932. július 22.

A legfelsőbb honvédtörvényszék Vannay Lászlót fegyveres lázadás szervezéséért lefokozásra és 6 hónapi államfogházra ítéli.

[17]

1933. július 22.

Magyarország és Németország megköti Berlinben az 1931. évi kereskedelmi szerződés kiegészítését képező I. számú pótegyezményt.

Megnyitják a német piacot a magyarországi búza, rozs, árpa és tengeri kivitele előtt.

[18]

1940. július 22.

Az országgyűlés összeférhetetlenségi ítélőbizottsága Hubay Kálmán és Vágó Pál nyilas képviselőket `állambomlasztó` nemzetiségi törvényjavaslatuk miatt megfosztja mandátumuktól.

[19]

1942. július 22.

Magyarország és Szlovákia társadalombiztosítási szerződést köt.

[20]

1983. július 22.

Lengyelországban hatályon kívül helyezik a szükségállapotot

Lengyelországban hatályon kívül helyezik az 1981-ben életbe léptetett szükségállapotot, ám számos rendelkezését külön törvények formájában fenntartják

[21]

1990. július 22.

Horvátország kikiáltja függetlenségét

A zágrábi parlament szuverén államnak minősíti Horvátországot.

[22]

2000. július 22.

Megoldódik a válság a Fidzsi-szigeteken

George Speight szabadon engedi a két hónappal korábban túszul ejtett komplett kormányt, és bár õt letartóztatják, komoly engedményeket csikar ki az õslakosok számára.

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra