Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Mi történt a szülinapomon?

Keresési feltételek:
Hónap: július  •  Nap: 19
36 találat
[1]

1427. július 19.

Lazarevics István lesz Szerbia fejedelme

Szerbia fejedelme, Lazarevics István despota 1403-ban a török oldaláról átpártolt Magyarországhoz, és attól fogva Zsigmond király vazallusa volt. Alapító tagja lett 1408 decemberében a nevezetes Sárkány-rendnek, és a királytól olyan óriási birtokokat kapott, hogy ő lett Magyarország egyik leggazdagabb földesura. Övé volt - hogy csak néhány nevezetes birtokát említsük - Debrecen, Hajdúböszörmény, Szatmárnémeti, Nagybánya, Munkács, Beregszász, Tokaj, Mezőtúr; emellett még sok város és vár, több száz faluval és sok ezer jobbággyal. Mindezt 1427. július 19-én bekövetkezett halála után unokaöccse, Brankovics György kapta meg a királytól. Támaszpontot is adva a további betelepülőknek.

[2]

1463. július 19.

Vitéz János által vezetett küldöttség békét köt Bécsújhelyen III. Frigyes német-római császárral

A Szent Korona 1440 óta az osztrákok birtokában volt, viszont ennek hiánya lehetetetlenné tette Mátyás törvényes megkoronázását. A megállapodás értelmében 80 ezer forint fejében III. Frigyes visszaadja a koronát és Sopron városát, a többi, kezén levő nyugati várat viszont megtarthatja. A magyar királyi címet továbbra is viselheti a császár, aki Mátyást a fiává fogadta. Ez azt jelentette, hogy ha a magyar király törvényes örökös nélkül halna meg, akkor III. Frigyes vagy fia, Miksa örökli a magyar trónt. (Ez ekkor még nem látszódott veszélyesnek, mivel a magyar uralkodó 20 éves volt.)

[3]

1551. július 19.

Izabella királyné lemond Erdélyről és fia II. János magyar trónigényéről

[4]

1553. július 19.

Katolikus Mária lesz Anglia királynője

Mostohabátyjának, VI. Edvárdnak halála után I. (Katolikus) Mária lép Anglia trónjára. Az új királynő, aki már uralkodása elején szigorú intézkedéseket hoz az ország rekatolizálására, VIII. Henrik angol király (1547. I. 28.) és Aragóniai Katalin lánya. Anyjától a király azért vált el, hogy feleségül vehesse Boleyn Annát, régi kedvesét, Máriának örömtelen gyermekkora volt, mert - apjának újbóli házassága után - törvénytelen gyermeknek nyilvánították és anyjától elszakítva nőtt fel. VIII. Henrik csak nem sokkal halála előtt helyezte vissza lányát jogaiba. Mária azért nyerte a "Katolikus" melléknevet, mert uralma alatt erős visszatérítő mozgalom indult.

[5]

1662. július 19.

Isztambulban tárgyalások kezdődnek I. Lipót császár és IV. Mehmed szultán közötti viszony rendezéséről

[6]

1684. július 19.

A szövetséges hadak négy irányból megkezdik a budai vár ostromát

[7]

1833. július 19.

Széchenyi István vezetésével Vásárhelyi Pál mérnök megkezdi az Al-Duna szabályozási munkálatait

[8]

1848. július 19.

Nők konferenciája az egyenlő jogokért

A New York államban levő Seneca Fallsban a nők jogaival foglalkozó konferenciát tartanak, melyet Lucretia Mott és Elizabeth Cady Stanton hívott össze. A Seneca Falls-i nyilatkozat síkra száll a nők választójogáért, a tulajdonra való jogért - mert akkoriban a férj rendelkezett a feleség vagyona vagy jövedelme felett -, a válóperi szabályok megváltoztatásáért és azért, hogy a nők bárhol tanulhassanak, bármely pályán működhessenek. Egyes asszonyoknak sikerült is megvetni lábukat a férfiak között. Elizabeth Blackwell lett 1849-ben az első orvos; Antoinette Brown 1850-ben az első képzett teológus.

[9]

1860. július 19.

Tüntetések kezdődnek Pesten.

A nép Garibaldi olaszországi győzelmeit ünnepli; Kossuthot és Garibaldit éltetik.

[10]

1861. július 19.

Az uralkodó elnöklete alatt tartott minisztertanács a magyar országgyűléshez intézendő leirat szövegét tárgyalja.

[11]

1866. július 19.

Az uralkodó kihallgatáson fogadja Deák Ferencet.

Deák kitart az országgyűlés június 25-i határozata mellett.

[12]

1868. július 19.

A Munkások Újsága részleteket közöl az I. Internacionálé Alapító Üzenetéből.

[13]

1870. július 19.

A Rómában ülésező I. vatikáni zsinat kimondja a pápa csalhatatlanságának dogmáját

A IX. Pius pápa által szorgalmazott dogma szerint, ha a pápa az egyház legfőbb tanítójaként általánosan és végérvényesen kötelező tanbeli döntést hoz, akkor - mivel ennek során a szentlélek segíti - tévedhetetlen. A csalhatatlanság kérdését a vatikáni zsinat 1869 decemberétől tárgyalja. A dogmatizálás terve részben tartalmi, de jóval inkább aktuális politikai megfontolások miatt heves ellenkezést vált ki az egyházfők egy része körében. A liberális kormányok ugyanis Európa-szerte attól tartanak, hogy az új dogma segítségével a katolikus papságot az államhatalom ellen lehet majd fordítani. Bár az aggodalom túlzott volt, IX. Pius pápa mégis a kényszer sokféle eszközével igyekezett megtörni a dogmatizálást ellenzőket.

[14]

1870. július 19.

Franciaország hadat üzen Poroszországnak.

[15]

1877. július 19.

Az oroszok elfoglalják Bulgáriában a Sipka-szorost.

[16]

1914. július 19.

A közös minisztertanács egyhangú határozatot hoz a Szerbiának küldendő ultimátumról

A szarajevói merényletet mind az uralkodó, mind a Monarchia katonai és külügyi vezetői, mint szerb hadüzenetet fogták fel. Úgy vélték, elérkezett az alkalom, hogy leszámoljanak Szerbiával. A háborút a délszláv kérdés megoldásának, a délszláv egyesülés és terjeszkedés megakadályozásának szánták. Megindítását Németország álláspontjától tették függővé. A német vezetés július 5-én döntött a háború támogatása mellett. Kedvezőbbeknek ítélték a feltételeket egy európai háborúhoz, mint esetleg néhány év múlva. A háború kérdésében egyedül Tisza István miniszterelnök képviselt ellenvéleményt. Nem látta alkalmasnak az időpontot. Attól tartott, hogy a formálisan szövetséges Romániára nem lehet számítani, és a román csapatok bevonulnak Erdélybe. Nem érezte elégségesnek a Monarchia katonai erejét az egy időben több országgal szemben folytatandó hadműveletekhez sem. Egy esetleges győzelem és Szerbia annexiója ráadásul a megnövekedő délszláv elem miatt veszélyeztette volna a dualista struktúrát. Tisza július 10. és 14. között a "német buzdítás" hatására megváltoztatta véleményét, és végül a közös minisztertanács 1914. július 19-én, egyhangúlag elfogadta a szerb kormányhoz intézett szigorú jegyzék szövegét. A jegyzék követelte: a szerb kormány hivatalos lapjában tegyen közzé egy nyilatkozatot, amelyben elítéli a nagyszerb mozgalmat, sőt a nagyszerb mozgalmat a Monarchia emberei fojthassák el, a merénylet ügyében vizsgálatot is ők folytathassák le Szerbiában. Ezek a pontok egy szuverén állam számára elfogadhatatlanok voltak - ezért is fogalmazódtak így. A ultimátum 48 órát adott a válaszra.

[17]

1916. július 19.

A január 17-én felállított panaszbizottságok döntési jogkört kapnak a munkaadókkal szemben támasztott panaszügyekben.

[18]

1918. július 19.

A képviselőház elfogadja tárgyalási alapul a munkapárti követeléseknek megfelelően átalakított választójogi törvényjavaslatot.

Az értelmi cenzus hat elemi, csak a szakmunkások és a huzamosabban egy gazdánál dolgozó mezőgazdasági munkások kapnak választójogot.

[19]

1920. július 19.

Megalakul Teleki Pál gr. miniszterelnök kormánya

Miniszterek: belügy: Ferdinandy Gyula; földművelésügy: Rubinek Gyula kereskedelemügyi miniszter; honvédelem: Sréter István; igazságügy: Tomcsányi Vilmos Pál; közélelmezés: Szabó István; külügy: Teleki Pál gr. iniszterelnök; népjólét és munkaügy: Benárd Ágoston; pénzügy: Korányi Frigyes br.; vallás- és közoktatásügy: Haller István; tárca nélküli kisgazda miniszter: (sokorópátkai) Szabó István; a nemzeti kisebbségek tárca nélküli minisztere: Bleyer Jakab.

[20]

1920. július 19.

Megkezdődik a Kommunista Internacionálé II. kongresszusa Moszkvában 37 párt képviselőinek a részvételével.

A kongresszuson a Kommunisták Magyarországi Pártját Rákosi Mátyás és Rudnyánszky Endre képviselik.

[21]

1924. július 19.

Befejeződik az Osztrák -- Magyar Bank felszámolása.

[22]

1925. július 19.

Kassák Lajos Munkásmozgalom és művészet címmel hétrészes cikksorozatot indít a Népszavában.

[23]

1932. július 19.

Magyar -- osztrák tárgyalások kezdődnek Budapesten a lejárt kereskedelmi szerződések meghosszabbítására.

[24]

1935. július 19.

Megjelenik Marx Károly A tőke című munkájának magyar fordítása.

Magyarázó jegyzeteit Jeszenszky Erik álnéven Molnár Erik írta.

[25]

1937. július 19.

A modern művészetet `elfajzottnak` bélyegzik

A Joseph Goebbels birodalmi propagandaminiszter által összeállított `Elfajzott művészet` vándorkiállítást megnyitják Münchenben. Olyan művészek képeit és szobrait mutatják be, mint Paul Klee, Max Ernst, Otto Dix, Ernst Barlach és mások, akiknek műveit `fajidegeneknek` és `betegeseknek` nevezik. A kiállítás lebontását követően a műveket eladták, ill. elégetésre ítélték. A művészeket, amennyiben még Németországban tartózkodtak, foglalkozási tilalom alá helyezték, és súlyos megtorlásoknak tették ki. A nemzetiszocialisták új, "német" művészetet követeltek, amely a férfiak hadi elszántságát és hősiességét s a nők anyai szerepét dicsőítette.

[26]

1942. július 19.

Kihirdetik az 1942: VIII. törvénycikket az izraelita vallásfelekezet jogállásának szabályozásáról.

Hatályon kívül helyezik az 1895:XLII. törvénycikket, amely az izraelita vallásfelekezetet bevett felekezetté nyilvánította, az izraelita vallás ismét csak `elismert` vallás lesz,mint 1867-1895 között volt.

[27]

1943. július 19.

Hitler és Mussolini találkozik Feltrében

[28]

1952. július 19.

Megkezdődik a diadalmas helsinki olimpia

A XV. nyári olimpia hozta a játékok történetének eddigi legsikeresebb magyar szereplését. Magyarország harmadik lett a nemzetek pontversenyében. (A valaha egy olimpián nyert legtöbb - 16 - aranyéremmel.) A két világrendszer rivalizálása természetesen a sport területére is kiterjedt: Helsinki az `imperialisták felett aratott` győzelmet jelentette. Az 1950-es évek szovjet rendszerű országainak sportolói valóban egyre-másra értek el kiváló eredményeket. Felismervén a sport mozgósító erejét, propagandalehetőségeit, az állami költségvetés jelentős összegekkel támogatta a sportot. 1951-ben létrejött az Országos Testnevelési és Sport Bizottság, afféle sportminisztériumként. Alapszinten a szovjet mintájú, központosított, a katonai készenléthez kapcsolódó és ezért többé-kevésbé kötelező tömegsport a `Munkára, Harcra Kész!` mozgalom keretében valósult meg. A versenysport az átszervezett, minisztériumokhoz, erőszakszervezetekhez, iparágazatokhoz, egyes nagyüzemekhez `csatolt` sportegyesületekben folyt. Részben a sport - résztvevőként, de nézőként is - elégítette ki az ifjúság szórakozási igényeit, a sportközvetítések a Rádió legnépszerűbb adásai közé tartoztak. Élsportolóvá válni komoly, lényegében politikamentes karrier- és anyagi lehetőséget jelentett: átlagot messze meghaladó fizetést, ellátást, a külföldre utazás lehetőségét (Nyugatra is!), az ezzel járó `csencselés`, üzletelés lehetőségét is stb.

[29]

1955. július 19.

Szociális ellátás falun

Az 1950-es években a szociálpolitika elsősorban a munkásságra összpontosított. Mivel a parasztság 1958-ig nem volt részese a nyugdíjrendszernek, az időskorúak gyakorlatilag ellátatlanok maradtak. A családi pótlék sem illette meg a parasztokat. (A szövetkezeti tagok csak 1953. márciusától kaptak a 3. gyermek után családi pótlékot, amelynek összege 1975-ig alacsonyabb volt, mint a munkás-alkalmazott családtagoké.) Tetézte a parasztság hátrányos helyzetét, hogy 1959-ig az ingyenes egészségügyi ellátásból is ki volt zárva. (1950-ben még a népesség fele, közel 5 millió ember - köztük a teljes parasztság - viselte a jövedelmekhez képest tetemes gyógyítási költségeket.)

[30]

1960. július 19.

Talajjavítás és növényvédelem

Ez évtől kezdve a magyar mezőgazdaság technikai felszereltsége korszerűsödött. A tömeges átszervezést követő évtized a talajerőpótlásban-, javításban és az öntözéses gazdálkodásban számottevő előrehaladást hozott. A szerves trágyázás csak periférikus szerepet játszott a talajerőpótlásban. (Az állatállomány számának alakulásától függött, ami a hatvanas évek közepéig `a korábbakhoz képest` javult, majd visszaesett.) A műtrágya felhasználása növekedett, de még a hatvanas évek végén is messze elmaradt az európai országok nagyobb részétől. A rendelkezésre álló mennyiséget több mint 90%-ban a szántóföldi termelésre koncentrálták: a búzára, az árpára, a kukoricára, a cukorrépára és a burgonyára. A mezőgazdaság kemizálása csak a hazai iparra számíthatott, mivel a KGST-tagországok nem rendelkeztek a szükséges termékekből többlettel. A hatvanas évek vegyipar-fejlesztési programjának következtében 1960 és 1970 között a hatóanyagban kifejezett nitrogénműtrágya-termelés hatszorosára, a foszforműtrágya-termelés közel négyszeresére emelkedik. Az évi átlagos 17,7%-os növekedés aránylag magas. Hasonló a helyzet a növényvédő szerek területén is. 1960 és 1965 között évi átlagban is 15%-kal, majd később visszaesik. Ebben szerepet játszik az is, hogy ekkor szüntetik meg az addig használt, egészségre veszélyes és káros szerek (HCH és DDT) gyártását.

[31]

1980. július 19.

Elkezdődnek a XXII. nyári olimpiai játékok Moszkvában

1980 július 19 - augusztus 3-ig tart a XXII. nyári olimpiai játékok Moszkvában. Jimmy Carter amerikai elnök ajánlására 57 nemzet bojkottálja az olimpiai játékokat a szovjetek afganisztáni bevonulása miatt (Nagy-Britannia és Franciaország nem követte példáját, de 30 ország távol maradt, 33 pedig nem is válaszolt a meghívásra). Magyarország természetesen a résztvevők között volt, szokás szerint bélyegsorozatot is adtunk ki az olimpia tiszteletére. A bojkott nyomán világméretű vita bontakozik ki a sport és a politika közötti összefüggésről. A Szovjetunió csak aranyérmekből 80-at szerez, s ezzel első helyre kerül a nemhivatalos éremtáblázaton. 800 és 1500 m-es síkfutáson a brit Sebestian Coe és Steve Ovett izgalmas párviadalt vív. 1500 m-en Coe, 800 m-en Ovett győz.

[32]

1984. július 19.

A Magyar Nemzeti Bank 385 millió dolláros hitelt vesz fel nyugati bankoktól.

[33]

1987. július 19.

Csurka lemondja a második monori találkozót

Csurka István levelet intéz Vásárhelyi Miklóshoz, melyben a népiek nevében lemondja a készülő második monori találkozót - amely így meghiúsul. A lépés indoka az, hogy a Beszélőben megjelent Társadalmi szerződés címu tanulmányt, amely az egész ellenzék nevében szól, nem egyeztették a népiekkel.

[34]

1988. július 19.

Grósz az USA-ba megy

1988. júl. 19-30 között Grósz Károly körutat tesz az Egyesült Államokban. 22-én San Franciscóban lehetségesnek tartja, hogy külföldi cégek akár 100 százalékos tulajdonjoggal is vállalatokat alapíthassanak Magyarországon. 24-én New Yorkban kijelenti, hogy Nagy Imrét és társait a kormány nem rehabilitálja, de `ha a család akarja, megfelelő körülmények között végső nyugalomra helyezhetik` őket. Több mint száz Amerikában élő magyarral találkozik, legtöbbjük 1956-ban hagyta el Magyarországot. Nagy Imrére és elítélésére vonatkozó kijelentéseivel mély felháborodást kelt. 26-án Washingtonban Grósz Károly rámutat: Magyarországon az egypártrendszer fenntartása nem elvi kérdés, de a politikai pluralizmust az egypártrendszer keretén belül is meg lehet teremteni.

[35]

1989. július 19.

A rádióban megszólal Vida Ferenc, a Nagy Imre-per tanácsvezető bírája.

[36]

1996. július 19.

Megnyitják a 26. nyári olimpiát Atlantában

A játékok nyolcadik napján bomba robban, melynek két halálos áldozata van, a tettes máig ismeretlen. A magyar sportolók 7 arany-, 4 ezüst- és 10 bronzérmet nyernek, ezzel az éremtáblázat 12. helyét szerzik meg.

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra