Múlt-kor.hu

Mi történt a szülinapomon?

Keresési feltételek:
Hónap: július  •  Nap: 12
20 találat
[1]

1260. július 12.

A magyar hadsereg vereség szenved

Az Ausztria és Stájerország fölötti uralom kérdése miatt kitört magyar-cseh háborúban a Morva folyó mellett, Kroissenbrunn-nál II. Ottokár cseh király hadai legyőzik a halicsi és lengyel erőktől támogatott magyar királyi sereget. Az ütközetben IV. Béla és István ifjabb király is részt vett. Utóbbi a kunokat vezetve, a portyázó taktikának köszönhetően komoly zavart okozott a cseh táborban, végül azonban belefutott II. Ottokár király lovasságába. Nagyban befolyásolta a csata kimenetelét, hogy a magyar hadvezetés szervezetlenül hajtotta végre a Morva folyón való átkelést. A vereség következtében IV. Béla lemondott nyugati expanziós törekvéseiről.

[2]

1277. július 12.

Megújul a német-magyar szövetség

I. Rudolf német király és IV. Kun László követei Bécsben megújítják szövetségüket

[3]

1461. július 12.

Meghal Tamás István boszniai király, utóda fia István lesz

[4]

1536. július 12.

Meghal Erasmus

66 éves korában, Bázelban meghal Rotterdami Erasmus, németalföldi teológus, akit az európai humanizmus legjelentősebb képviselőjének tartanak. Bár az egyházhoz hű maradt, bírálta a pápaságot és az egyház visszaéléseit. Szembefordult a nemesség gőgjével és a háborúval, és türelmes, igazi kereszténységet hirdetett. Hírnevéhez hozzájárultak az ókori irodalom emlékeihez írott filológiai munkái is.

[5]

1542. július 12.

I. Ferenc francia király ismét hadat üzen V. Károly császárnak

[6]

1679. július 12.

Új állami alaptörvény biztosítja az angol polgárok személyes szabadságát

II. Károly angol király 1679. július 12-én hagyta jóvá a `Habeas-Corpus-Amendment-Act` elnevezésű törvényt. Az új állami alaptörvény biztosítja a polgárok személyes szabadságát. Ezentúl az okok megnevezése nélkül senki sem tartóztatható le és senki sem zárható bírósági vizsgálat nélkül börtönbe. A "Habeas-Corpus"-törvény a korona és a nemesség között korábban kötött jogi egyezségek hagyományait követi, melyek az önkényes büntetőeljárással szemben igyekeztek megvédeni a polgárokat. Az elfogatási parancsok hagyományos kezdő szavairól ("Habeas Coprus") elnevezett törvény szabályozza a letartóztatás során követendő eljárást: amennyiben a bűnüldöző szervek elfogatási parancsot kapnak, a keresett személyt elfogása után három napon belül, az illetékes bíró elé kell vezetni, aki felülvizsgálja az elfogatás okait és dönt a további eljárás módjáról. Kivételt a törvény csak olyan esetekben tesz, ha az elfogatási parancsban árulás vagy főbenjáró bűn vádja miatt kifejezetten hosszabb vizsgálati fogságot rendeltek el. Amennyiben hivatali személy megsérti a törvény rendelkezéseit, első alkalommal 100, második alkalommal 200 font pénzbírságot kell fizetnie, végül pedig elbocsátják hivatalából. A "Habeas Corpus" meghozatalára a parlament és a király között a külpolitikáról (Hollandia elleni háború, 1677. XI. 17.) és a trónöröklésről (1680. XI. 15.) folytatott vita adott alkalmat. Mivel a király az ellenzékkel vívott harcok során önkényes intézkedéseket is alkalmazott, az alsóház, melyben a király politikájának bírálói voltak többségben, a polgári szabadságjogok rögzítésével védekezett a jogtalan és igazságtalan letartóztatások ellen. A parlament jóváhagyásával azonban a "Habeas Corpus" - törvény a közbiztonság és a közrend veszélyeztetése esetén időlegesen felfüggeszthető. Két korábbi jogi egyezség, a "Magna Charta" (1215. VI. 15-18.) és a "Petition of Rights" (1629) célja ugyancsak a személyes szabadság biztosítása volt. A "Magna Charta Libertatum" elnevezésű törvényben Földnélküli János király számos bel- és külpolitikai nehézség miatt kénytelen volt megerősíteni az angol bárók hűbérúri előjogait. A szabadok számára biztosította az önkényes elfogatással szembeni védelmet, ítélethozatalra csak az ország törvényei alapján, rendi részvétellel kerülhetett sor. A nemességhez nem tartozók jogbiztonsága is növekedett, a városok kiváltságai megerősítést nyertek. 1628-ban a nemesség és a király összetűzése újabb egyezséghez, a "Jogok nyilatkozatához" ("Petition of Rights") vezetett. Az okot olyan vezető személyiségek önkényes letartóztatása szolgáltatta, akik szembeszálltak az adókkal, melyeket I. Károly király a parlament megkérdezése nélkül vetett ki. Bár bírósági tárgyalás során, melyet az elfogottak kényszerítettek ki, az illetékes bíróság tagadta, hogy királyi elfogatási parancsot felül lehet vizsgálni, a Franciaországgal és Spanyolországgal folyó háború miatt I. Károly rászorult az alsóház támogatására és jóvá kellett hagynia a polgári szabadságjogok egyik úttörő alapokmányát, a "Petition of Rights"-ot. Az angol állam második alaptörvényének lényeges rendelkezései: a parlament jóváhagyása nélkül nem vethető ki adó, a polgárok személyes szabadságának sérthetetlensége, önkényes elfogatás tiltása, a kormány felelős a parlamentnek, a király és hivatalnokai is kötelesek az érvényben lévő törvények szerint eljárni. I. Károly azonban nem akarta betartani ígéreteit és a háború befejezése után feloszlatta az alsóházat, majd 1629 és 1640 között parlamenti támogatás nélkül uralkodott.

[7]

1700. július 12.

Konstantinápolyban 30 évre szóló békét köt a Porta és Oroszország

[8]

1790. július 12.

Megreformálják a francia egyházat

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés új egyházalkotmányt bocsát ki. Ennek értelmében a francia egyház elszakad Rómától és a jövőben a papokat állami alkalmazottakként kezelik. Az intézkedés eredményeképp a püspökségek számát 83-ra csökkentik, és azokat az új közigazgatási egységekhez igazítják. Minden départment egy püspökséget alkot, és összesen 10 érsekséget hoznak létre. A jövőben a püspököt, akárcsak a papot, az államalkotó nép választja, az állam fizeti, és mindegyikük állami alkalmazottnak számít. Az új egyházalkotmány elismeri ugyan a pápa primátusát, de a papok fölötti bíráskodás jogát nem. Az egész rendelkezés annyira radikális és annyira szemben áll a katolikus egyház lényegével, hogy VI. Pius pápa azt semmiképp sem fogadhatja el. A pápa ellenállása viszont lelkiismereti válságba sodorja az egyház tagjait. Novemberben a papok megtagadják, hogy letegyék az esküt az alkotmányra, illetve az egyházalkotmányra. Nyílt konfliktus támad: dekrétumot bocsátanak ki az esküt megtagadó papok ellen, ami sokakat szembefordít a forradalommal.

[9]

1795. július 12.

Meghal Sándor Lipót főherceg

[10]

1806. július 12.

Megalakul a Rajnai Szövetség

16 délnémet fejedelem I. Napóleon császár protekturátusa alatt megalakítja a Rajnai Szövetséget

[11]

1848. július 12.

A radikális képviselők tanácskozásán elhatározzák, hogy törvényjavaslatot nyújtanak be a szőlődézsma eltörléséről s a majorsági jobbágyok állami kárpótlásal történő felszabadításáról.

[12]

1851. július 12.

Letartóztatják Leövey Klárát

  • Letartóztatják a Teleki Blankával együttműködő Leövey Klárát, mert tanítványait forradalmi szellemben nevelte.
  • A helytartóság bizalmas rendeletet intéz a főispánokhoz, melyben elrendeli a konzervatív párt tevékenységének fokozott ellenőrzését.

    [13]

    1863. július 12.

    Az erdélyi képviselők feliratot küldenek az uralkodóhoz

    Az erdélyi országgyűlés magyar képviselői az uralkodóhoz intézett feliratukban a Nagyszebenbe egybehívott országgyűlést törvénytelennek minősítik, s közlik, hogy azon nem vesznek részt.

    [14]

    1896. július 12.

    Megalakul a Budapesti Újságírók Egyesülete

    Megalakul az újságírók első hazai szervezete, a Budapesti Újságírók Egyesülete. Első elnöke: Mikszáth Kálmán.

    [15]

    1905. július 12.

    Fejérváry Géza br. miniszterelnök körrendeletet intéz a megyei tisztviselőkhöz.

    `Intő szózat`, hogy a `nemzeti ellenállást` hagyják abba.

    [16]

    1919. július 12.

    Ellenforradalmi kormány alakul Szegeden

    Szegeden P. Ábrahám Dezső miniszterelnöksége alatt új ellenforradalmi kormány alakul.

    [17]

    1937. július 12.

    Befejeződnek a román-magyar tárgyalások

    Bukarestben befejeződnek a Magyarország és Románia közötti áru- és fizetési forgalom szabályozását célzó tárgyalások.

    [18]

    1940. július 12.

    Bevezetik az iskolakötelezettséget

    Kihirdetik az 1940:XX.törvénycikket az iskolázási kötelezettségről és a nyolcosztályos népiskoláról.

    [19]

    1941. július 12.

    Szovjet-brit szövetség alakul

    A Szovjetunió és Nagy-Britannia kölcsönös segélynyújtási szerződést köt Moszkvában. A szerződés kimondja, hogy nem kötnek különbékét.

    [20]

    1944. július 12.

    Felszámolják Birkenaut

    A németek felszámolják a birkenaui tábort.

  • Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

    2018. nyár: Szerelmes uralkodók

    Ízelítő a Magazinból

    Legolvasottabb cikkeink

    Facebook Twitter Tumblr

     

    Váltás az asztali verzióra