Múlt-kor.hu

Mi történt a szülinapomon?

Keresési feltételek:
Hónap: június  •  Nap: 13
16 találat
[1]

1446. június 13.

Hunyadi János kormányzó kiadja a pesti országgyűlésen hozott törvényt

[2]

1681. június 13.

A soproni országgyűlés Esterházy Pál grófot választja nádorrá

[3]

1706. június 13.

Nagyszombaton folytatódnak a béketárgyalások I. József és II. Rákóczi Ferenc megbízottjai között

[4]

1707. június 13.

Megfosztják trónjuktól a Habsburgokat

Erdély 1707 elején végrehajtott kuruc birtokbavételét követően június elején, az ónodi mezőn került sor a Ráckóczi-szabadságharc legjelentősebb országgyűlésére. A fejedelem tervei szerint a diéta feladata az egyre komolyabb gazdasági nehézségek és a pénzügyi válság leküzdése, az államhatalom megerősítése, a hadseregszervezés folytatása, valamint - titokban tartott programpontként - a Habsburg-ház trónfosztása volt. A május 31-én Ónodon megnyitott országgyűlés a financiális válság megoldására kétmillió forint hadiadót vetett ki, melynek fizetésére a nemeseket is kötelezték. A rézpénz értékét 60%-kal leszállították, ám a devalváció már nem helyettesíthette a nemesfém pénzek újbóli bevezetését. Az ország igazgatását a fejedelemre és a szenátusra bízták, valamint állandó `törvénytévő táblát` állítottak fel. Hadseregszervezési szempontból az egységes hadiszabályzat (Regulamentum Universale) becikkelyezése volt páratlan jelentőségű, hiszen ilyen, az egész hadseregre érvényes szolgálati szabályzat és törvénykönyv országgyűlési elfogadására először került sor Magyarországon. A rézpénzzel kapcsolatos vita során nyílt ellentét robbant ki a vármegyei nemesség soraiban szerveződő békepárt és a szabadságharc katonai vezetői között, mely végül az elégedetlenkedő Turóc megyei követek lekaszabolásához vezetett. Az országgyűlés kimondta a Habsburgok (immár második) trónfosztását. Miként azt a fejedelmi helytartóvá kinevezett Bercsényi Miklós megfogalmazta: `Eb ura fakó, József császár nem királyunk többé!`

[5]

1831. június 13.

Megszületett James Clerk Maxwell skót fizikus

Az elektrotechnika egyik legjelentősebb úttörője Edinburgh-ben látta meg a napvilágot. Apja ügyvéd volt. Edinburghban tanult, első tudományos dolgozata 14 éves korában jelent meg egy geometriai kérdésről. 16 évesen lett az Edinburghi Egyetem hallgatója, ekkor is több cikket publikált. 1850-ben átment a Cambridge-i Egyetemre, itt több díjat nyert. 1856-ban lett az aberdeeni Marischal College professzora, 1860-ban a londoni King's College professzora. 1865-ben lemondott és birtokára költözött Glenlairba, itt írta az Értekezés az elektromosságról és a mágnességről című híres művét, amelyben Faraday gondolatait öntötte matematikai formába. Az elektromágneses indukciót mechanikai modell segítségével mutatta be, e szerint a szigetelőközegben `eltolódási áram` keletkezik, azaz transzverzális hullámok. Kiszámította az elektromágneses hullámok sebességét, amelyet a fényéhez közel esőnek talált, ebből arra következtetett, hogy a fény is elektromágneses hullám. Feltételezte, hogy ilyen hullámok laboratóriumban is kelthetők, ezt először Hertz igazolta 1887-ben, Maxwell halála után. Maxwell még az 1850-es években tanulmányt írt a Szaturnuszról, s feltételezte, hogy gyűrűinek anyaga nem összefüggő. Ezt száz évvel később a Voyager-1 űrszonda igazolta. Termodinamikai kutatásai során ismerte fel a Maxwell-féle szimmetriákat, a kinetikai gázelmélet nem tőle származik, de ő volt az első, aki a valószínűségszámítás és a statisztika módszereivel írta le a molekulahalmazok tulajdonságait. Kimutatta, hogy a gázmolekulák sebessége statisztikus eloszlást követ (Maxwell-Boltzmann eloszlás). Színelméleti kutatásai során felismerte, hogy a három alapszínt szűrőkkel elválasztva, majd a képeket egyesítve, színes fényképeket lehet készíteni. Szerepe volt az informatika és a kibernetika kialakulásában is, egy optikai munkája vezetett el a halszem-optika feltalálásához. 1871-ben a Cambridge-i Egyetem fizikaprofesszora volt, ő kezdte el a Cavendish-laboratórium építését. Az egyetemi városban érte a halál 1879. november 5-én.

[6]

1841. június 13.

A Magyar Természettudományi Társulat megtartja első közgyűlését

A megalakítását kezdeményező okiratot - Bugát Pál javaslatára - az 1841. május 28-án tartott pesti gyűlésen 134 orvos és természetvizsgáló írta alá. A szervező bizottság tagjai Bugát mellett Kubinyi Ágoston és Vajda Péter lettek. A Társulat első közgyűlését 1841. június 13-án tartotta, ahol Bugátot elnöknek, Kubinyit alelnöknek, Kovács Sebestyén Endrét jegyzőnek választották meg. Az évtized végére a Társulatnak mintegy 400, az 1860-as években 600 tagja volt. A szervezet 1869-ben indította első lapját, a Természettudományi Közlönyt, melynek első szerkesztője Szily Kálmán volt. 1895-ben létrehozták az állattani, kémiai-ásványtani, élet- és kórtani, növénytani, mikrobiológiai és mezőgazdasági szakosztályt, melyek egy része saját folyóiratot indított. A Társulat tagjainak száma 1912-ben 10 ezer, 1925-ben 25 ezer volt. Az első világháború után alapítványai elértéktelenedtek, anyagi helyzete csak az 1930-as években erősödött meg újabb adományok révén. Legnagyobb vállalkozása A természet világa című 11 kötetes mű volt, 1938-44-ben. 1953. április 29-én a Természettudományi Társulatot beolvasztották a szovjet mintára létrehozott, centralizált Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulatba, amelyet több hasonló szervezetből gyúrtak össze. A szervezet 1958 óta Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) néven működik. A Természettudományi Közlöny több névváltoztatás után 1968-tól A természet világa címmel jelenik meg.

[7]

1846. június 13.

Meghal Horvát István történész, nyelvész

Az összehasonlító nyelvészet egyik úttörője Székesfehérvárott született 1784. május 3-án. 1799-től a pesti egyetem bölcsészettudományi, 1802-től jogtudományi karán tanult, 1805-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1802-től Ürményi József országbíró fiai mellett volt házitanító. 1808-tól Pesten az egyetemi tanács jegyzője, 1809-20-ban Ürményi József országbíró titkára, egyúttal 1816-tól haláláig a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának őre, 1837-43-ban a múzeum igazgatóhelyettese volt, 1823 és 1846 között a pesti egyetemen tanított oklevél- és címertant. Jelentős érdemeket szerzett a Széchényi Könyvtár anyagának rendezésével. Gazdag történeti, irodalomtörténeti, nyelvészeti munkásságot fejtett ki. Az MTA tagjává való megválasztását - az akadémia irányítóival meglévő elvi ellentétei miatt - nem fogadta el. Kalandos, a nemesi hun-szittya ábrándokkal összefüggő őstörténeti elméleteket gyártott, de hazafias, nemzeti nézeteinek része volt a polgári átalakulást vezető fiatal nemzedék nevelésében.

[8]

1884. június 13.

Választások kezdődnek Magyarországon

Az 1884. évi választások alapvető kérdése az volt, hogy a hegemón liberalizmust az újonnan alakult, s ezen világnézetbe semmiféleképpen be nem illeszthető antiszemitizmus megkérdőjelezheti-e.
A jelöltállítás és a választás végeredménye azt mutatta, hogy az antiszemitáknak a hangja nagyobb volt, mint tényleges erejük. A választásokat ezúttal is, mint 1875 és 1905 között mindig, a kormányon lévő Szabadelvű Párt nyerte meg 234 mandátummal. (A Szabadelvű Párt egyedül állított a győzelemhez elégséges jelöltet). A 67-es ellenzék pártja, a Mérsékelt Ellenzék 64, a Függetlenségi Párt 75, a nemzetiségek 15, a pártonkívüliek 8, az 1883-ban alakult Országos Antiszemita Párt pedig 17 képviselői helyhez jutott az országgyűlésben.

[9]

1900. június 13.

Kínában kitör a boxer-lázadás az európaiak ellen

[10]

1931. június 13.

Szegeden először tartanak szabadtéri játékokat

Szegeden, az 1912-29 között épült Fogadalmi templom előtti tér árkádos egyetemi és egyházi épületekkel övezett része kitűnő akusztikájával, központi fekvésével alkalmas nagyobb szabású szabadtéri fesztiválok rendezésére. Ennek gondolatát a Szegedi Fiatalok Művészi Kollégiumába tömörült fiatal költők, írók, képzőművészek és esztéták vetették fel. A 600 m2 területű színpadon 1931. június 13-án volt a Szegedi Szabadtéri Játékok első előadása, amikor Vojnovich Géza Magyar Passió című művét adták elő, s díszletül maga a Dóm és annak homlokzata szolgált. A szabadtéri játékok hivatalosan 1933-ban Az ember tragédiája előadásával nyílt meg. Attól kezdve évente rendeztek előadásokat bővülő műsorral és ismert vendégművészek részvételével. A sikersorozatot a II. világháború megszakította. 1959-től nyaranta ismét megrendezik a Szabadtéri Játékokat.

[11]

1935. június 13.

Gömbös Gyula miniszterelnök bejelenti a 48 órás munkahét bevezetését

[12]

1941. június 13.

Szlovákia kormánya biztosítja Hitlert, hogy fegyveresen részt vesz a Szovjetunió elleni háborúban

[13]

1944. június 13.

Szövetséges légitámadás éri Budapestet

[14]

1950. június 13.

Kádár János feloszlatja a szabadkőműves páholyokat

[15]

1990. június 13.

Bányászok járnak Bukarestben

Az 1989-es decemberi hatalomváltás után 1990 nyarára egyre többen kezdték úgy érezni Romániában, hogy a demokráciát és a szabadságot megint elsikkasztották. Június közepén Bukarestben az Egyetem téren diákok és a hozzájuk csatlakozók `kommunistaellenes övezetet` hoztak létre, követelve a kormány és a Nemzeti Megmentési Front távozását a hatalomból. Többen éhségsztrájkba kezdtek a demokratikus változások érdekében. Június 13-án, a hatóságok bevetették a katonaságot a tüntetők ellen. A tüntetők azonban nem hátráltak meg: az ilyenkor szokásos eszközökkel - utcakő, benzines palack - felvették a küzdelmet a katonákkal. Egyre több helyen dördültek lövések, a diákok általános sztrájkot kezdtek, az ellenzék elítélte a kormány brutális akcióját. Estére a tüntetők már a televízió székházát ostromolták, akciójuknak ejtőernyős elitalakulatok bevetése vetett véget. A kormány felszólított a "rendbontók" megfékezésére, az "anarchia" felszámolására. A szót tett követte: több ezer bányászt szállítottak a fővárosba, akik dorongokkal, gumibotokkal felszerelkezve valóságos hajtóvadászatot rendeztek a tüntetők után. Elfoglalták az Egyetem teret, az egyetemet, feldúlták a helyiségeket, betörtek az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt székházába, elégették az ott talált iratokat. A hadsereg és a félrevezetett, felhergelt bányászok akciójának hivatalos források szerint hat halálos áldozata, 500 sebesültje volt. 14-én este a hadsereg úrrá lett a helyzeten, a bányászok is hazamentek, mint akik jól végezték dolgukat.

[16]

2004. június 13.

Európai parlamenti választások.

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2018. nyár: Szerelmes uralkodók

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra