Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Mi történt a szülinapomon?

Keresési feltételek:
Hónap: május  •  Nap: 15
29 találat
[1]

395. május 15.

Arbogast lesz a római császár

II. Valentinianus nyugat-római császár meggyilkolása után Arbogast, frank hadvezér Eugenius retorikatanárt emeli császárrá. Maga Arbogast a háttérben marad, de a Nyugat-Római Birodalom politikájának kizárólagos irányítója, és I. (Nagy) Theodosius kelet-római császár legerősebb vetélytársa lesz. Tisztázatlan, hogy Arbogast II. Valentinianus császárt meggyilkoltatta-e, vagy az öngyilkosságot követett el. A pogány frank Arbogast karrierjét a római hadseregben kezdte. Gratianus császár idejében emelkedett fel a ranglétrán, és nagyszerű teljesítményeiért I. Theodosius hadvezérré (magister militum) nevezte ki. A későbbiekben Arbogast politikai tőkét kovácsolt az I. Theodosius és II. Valentinianus közti hitbeli véleménykülönbségekből. Valentinianus ugyanis áriánus anyja, Justina hatására áriánusbarát politikát folytatott. A frankok célja ezzel szemben a pogányság visszaállítása volt a Római Birodalomban. 394-ben Arbogast alulmarad I. (Nagy) Theodosiussal szemben a Wippach (Krjana) menti Frigidusnál vívott csatában, majd, hogy elkerülje azt a megszégyenítést, amely az ókorban a vesztes hadvezéreket érte, öngyilkosságot követ el.

[2]

1330. május 15.

Az ország előkelői ítéletet hoznak a Záh nemzetség fölött

Az ország előkelői Visegrádon gyűltek össze, hogy eldöntsék a Záh nemzetség sorsát. Az ítéletet megörökítő oklevél számos érdekes adalékot tartalmaz az 1330. április 17-én elkövetett merénylettel kapcsolatban. Felicián a király család környezetében tartózkodott, amikor a támadást elkövette. A királyné négy ujját levágta, Károly Róbert karján súlyos sebet ejtett. Az oklevél pontos indítékot nem árul el, a gyalázatos tettet az őrültséggel, illetve Felicián gőgjével magyarázza: nem tudott belenyugodni méltóságai elvesztésébe. Az ítélet teljesen ellentétes volt a magyar joggyakorlattal: a nemzetséget harmadíziglen ki kellett írtani, és a nemzetség tagjait szolgaságba kellett vetni. Javasolják továbbá a királynak, hogy a jövőben jobban fontolja meg, hogy kikkel veszi körbe magát.

[3]

1343. május 15.

I. Lajos király előkészületeket tesz anyja utazásáért

A magyar király Zára városához írt levelében felhívja az elöljárók figyelmét, hogy anyja hamarosan Dél-Itáliába utazik. Ezért kérte, hogy szereljenek fel számára két gályát, és küldjék azokat Zenggbe, ahová Erzsébet anyakirályné és kísérete fog érkezni. Az utazás ürügyét az szolgáltatta, hogy András herceg pozíciói megrendültek Nápolyban, és a megígért koronázásra sem került sor. Ezen kívánt Erzsébet személyes jelenlétével változtatni.

[4]

1358. május 15.

Kálti Márk elkezdi írni a Képes Krónikát

A Képes Krónika bevezetője pontosan elárulja a mű megkezdésének időpontját. A szerző célul tűzte ki, hogy bemutatja a magyarok történetét, átvéve a korábbi munkák helyes megállapításait, kijavítva azok hibáit. A szerző a kilétét nem árulta el, a kutatók jelentős része Kálti Márk mellett foglal állást. Ő fontos pozíciókat töltött be a királyi udvarban, az Anjou-ház bizalmas hívének számított. Felhasználta az Ősgesztát, illetve a 14. századi krónikakompozíció Károly Róbert-kori szerkesztését. Fontos, hogy számos olyan 11-12. századi eseményt őrzött meg, amelyeket már nem lehetne rekonstruálni a kódexek pusztulása miatt. A bevezőben tanúbizonyságot tesz franciás műveltségéről (a kortárs Nicolaus de Lyra munkájára is hivatkozik). Szakított a magyarok negatív felhangú leszármazásával, mivel a kiátkozott Kám helyett az előkelőbb Jáfetet tette meg a Biblia és más források alapján ősatyának. A fennmaradt Képes Krónikát magasan kivitelezett miniatúrák díszítik, amelyek a magyar művelődéstörténet fontos kútfőit jelentik.

[5]

1440. május 15.

Szécsi Dénes bíboros esztergomi érsek a Visegrádról ellopott Szent Koronával Székesfehérvárott királlyá koronázza Erzsébet királyné fiát, a csecsemő Lászlót

[6]

1467. május 15.

II. Pál pápa érvényteleníti a Podjebrád György cseh királlyal kötött szövetségeket

[7]

1567. május 15.

Mária skót királynő férjhez megy Bothwellhez Edinburgh-ban

[8]

1702. május 15.

I. Lipót hadat üzen XIV. Lajos francia királynak

[9]

1707. május 15.

II. Rákóczi Ferenc Szerencsen fogadja I. Nagy Péter cár követét

A cár felkínálja a fejedelemnek Lengyelország trónját. Ha elfogadja, szövetséget ajánl, és készségét fejezi ki, hogy a magyarországi szerbeket a kurucok mellé állítja

[10]

1730. május 15.

Walpole Anglia első miniszterelnöke lesz

Kilenc évvel azután, hogy Robert Walpole-t a királyi kincstár kancellárjává nevezte ki, II. György formálisan is megerősíti Walpole miniszterelnöki tisztségét az angol kormányban. Walpole így Anglia első miniszterelnöke lesz. I. és II. György bizalmára támaszkodva Walpole erős befolyást gyakorol az angol alsóházra. Az 54 éves whig-párti államférfi az angol politikát a béke és stabilitás jegyében irányítja („pax Walpoliana”). Walpole politikai pályafutása 1708-ban, hadügyminiszteri kinevezésével kezdődik, 1710-ben a flotta kincstárnoka lett. Ebben az időben Stuart Anna királynő férje, György dán herceg tanácsadójaként szerzett nevet magának. 1715-1717 között a Towerben tartották fogságban, de 1721-ben kinevezték a királyi kincstár kancellárjává.

[11]

1748. május 15.

A görög katolikus papság kérvényt nyújt be Mária Teréziának

A románság politikai helyzetének rendezése ügyében az erdélyi román görög katolikus papság kérvényt terjesztett Mária Terézia elé. `Ha nemzetünk számarányát nézzük: messze felülmúlja e tartomány összes bevett többi nemzeteit; ha régiségét, ha a közterheket: az összes bevett nemzeteknél több van a vállán, a királyi kincstárat igen komoly mértékben gyarapítja, hadjáratokban és a haza védelmét szolgáló egyéb kötelezettségekben segítségére siet... méltán egyenlő mértékkel kell mérni a kedvezményeket is, mert... aki a terhet érzi, érezze az előnyt is.` A kérvény azonban nem talált meghallgatásra.

[12]

1809. május 15.

I. Napóleon kiáltványt intéz a magyarokhoz

Bécs elfoglalása után két nappal I. Napóleon francia császár schönbrunni hadiszállásáról háromnyelvű (francia, német és magyar) kiáltványt intézett a magyarokhoz. A proklamáció szövegét a Bécsben élő Batsányi János költő fordította magyar nyelvre. (A kiáltvánnyal egy időben egy latin nyelvű röplapot is közzétettek, amely kifejti: a magyarság a Habsburgoknak, a `hamis, szószegő fejedelmeknek` nem tartozik hűséggel, és a bécsi udvartól való elszakadással Hunyadi Mátyás dicső korszaka éledhet újra az országban.) "Magyarok! [...] Eljött az a szempillantás, mellyben visszanyerhetitek régi függetlenségteket. Fogadgyátok el a békességet mellyet ajánlok: maradgyon-fenn egész épségben Országotok és szabadságotok;, maradgyon-fenn Hazátoknak Constitutiója, - akár azon állapottyában, a mint eddig val, akár pedig azon változtatásokkal, a mellyeketabban Ti magatok, tellyes tetszéstek szerént az idöknek mostani környülállásaihoz képest jóknak, és saját polgártársaitok hasznára nézve talán szükségesnek itélni fogtok. Semmit sem kívánok Én Tí tőletek: egyedül tsak azt akarom látni, hogy szabad és valósággal független Nemzetté legyetek." A magyar rendek válasza mind a kiáltványra, mind pedig a röpiratra egyértelmű elutasítás volt, sőt fegyverre keltek "a hazát fenyegető franciák" ellen.

[13]

1879. május 15.

Meghal Gottfried Semper

75 éves korában, Rómában meghal, Gottfried Semper német építész. Legismertebb alkotásai a bécsi Neue Hofburg (új császári palota) a múzeumi épületekkel, és a Hofburgtheater (császári színház), az Operaház és a Képtár Drezdában, továbbá a zürichi műegyetem és csillagvizsgáló. Semper tanulmányai befejezése után hosszabb utazáson vett részt Görögországban és Olaszországban. Építészetében átvette az olasz reneszánsz formaelemeit, ezzel befolyásolta a kortárs klasszicista építészetet, amely inkább a klasszikus görög műalkotásokat utánozta. A történeti stílusformák alkalmazásakor nemcsak az arányok kiegyensúlyozottságára és a művészi kialakításra figyelt, hanem a célszerűségre is. Azt az álláspontot képviselte, hogy az anyagnak a formát feltétlenül számításba kell vennie. A bécsi új császári palotát, amelyik reneszánsz stílusjegyeket tartalmaz, eredetileg egy császári fórum részének tervezték, de az nem készült el. A Hősök teréhez vezető homlokzatot loggia-szerű emelet teszi szellősebbé, amit ikeroszlopok tagolnak. A császári fórum része a Művészettörténeti (Kunsthistorisches) Múzeum és a szemben fekvő Természettudományi (Naturhistorisches) Múzeum, amelyeket a körúton át az új császári palotával két – meg nem épült – szárnynak kellett volna összekötnie.

[14]

1891. május 15.

A Vatikán kiadja a Rerum Novarum kezdetű enciklikát

A nagy reformpápa, XIII. Leó, új egyházpolitikát hirdetett meg: az egyház kritikai illeszkedését a polgári világhoz. Ennek jegyében tett javaslatokat a szociális kérdések megoldására. 1891. május 15-én bocsátotta ki `Rerum novarum` kezdetű enciklikáját, amelyben a szociális kérdést (amint akkor mondták: a munkáskérdést) elemezte. Ebben első ízben fogalmazta meg átfogóan a katolikus egyház tanítását a szociális rendre, a munkára, a munkás és munkaadó viszonyára, a tulajdonra vonatkozóan. Míg a szociáldemokraták megoldási javaslata a kapitalizmus felváltását célozta a szocializmussal, s ezt az 1889-ben alakult II. Internacionálé már nemzetközileg hatékonyan képviselte, addig a pápaság szerint a kapitalizmus hibáinak kiküszöbölése, a társadalmi igazságosság elérése a keresztény etika érvényesítésével lehetséges. (`Sem a tőke munka nélkül, sem a munka tőke nélkül fenn nem állhat.`) Ebből következett az egyház felelőssége is a szegények, elnyomottak iránt, igazságuk védelme és önvédelmi harcuk támogatása. (Ennek termékei lesznek majd Európa-szerte a keresztény szakszervezetek és a keresztényszociális pártok.) Magyarországon ezt a programot a hivatalos egyház nem tette magáévá. Csak a messzebb látók - Prohászka Ottokár és Giesswein Sándor - karolták fel az eszméket. A "Rerum novarum" hatására az esztergomi Új Magyar Sion című lap körül, valamint Prohászka Ottokár, az Esztergomi Papnevelő Intézet tanárának agitációja nyomán a magyar katolikus egyházban is lassan erősödni látszott a szociális gondolkodás. Ez volt megfigyelhető a Szent Imre Egylet, illetve a Szent Vince Egyesület felvilágosító, valamint segélyező tevékenységében. A hivatalos egyház élesen szemben állt a munkásmozgalommal. Schlauch Lőrinc nagyváradi püspök például szembeszállt a nyolcórai munkaidő követelésével, a katolikus legényegyleteken keresztül pedig megpróbálta ellensúlyozni a "vörös rém" vidéki terjedését. Magyarországon majd 1903-ban indul útjára a keresztényszocialista mozgalom.

[15]

1891. május 15.

Megszületett Mihail Afanaszjevics Bulgakov író

Apja a kijevi hittudományi akadémia professzora, ő 1916-tól orvos volt, majd kizárólag az írásnak élt. Menekülés című darabja - amelyet nagy sikerrel mutatott be a Katona József Színház is - a polgárháború utolsó napjairól és a fehér emigrációról fest képet, de akkor azonnal betiltották. Írásai miatt egyébként is rengeteget támadták, `osztályellenségneknek` titulálták, és sokáig nem publikálhatott. Élete delén az alkotó művész és a hatalom viszonya, a művészet és a valóság összefonódása foglalkoztatta. A groteszk szatíra irányába tett kísérleteit fő művében, A Mester és Margarita című filozófiai regényében összegzi. Ismert műve még A fehér gárda. Moszkvában halt meg 1940. március 10-én.

[16]

1911. május 15.

Bajcsy-Zsilinszky Endre lelövi Áchim L. Andrást

Egy, a Zsilinszky testvérekkel történő vita során Áchim L. András pisztolylövés áldozata lett. Áchim 1906-ban alapította a Magyarországi Független Szocialista Pártot (később: Magyarországi Parasztpárt) és hetilapját, a Paraszt Újságot. 1906-ban lázítás és osztály elleni izgatás címén bűnvádi eljárást indítottak ellene, de 1908-ban felmentették. Baráti kapcsolatban állt Ady Endrével. 1905-ben, majd 1910-ben képviselővé választották. Támogatta az általános, titkos választójogért vívott küzdelmet és kiadta a `Jogot és kenyeret a népnek` jelszót. Állhatatos politikai harca miatt egyre jobban szembekerült az uralkodó osztállyal. Lobbanékony és meglehetősen összeférhetetlen természete is hozzájárult egyéni tragédiájához. Politikai és családi ellentétek miatt a békéscsabai felső társadalmi osztályokban nagy szerepet játszó id. dr. Zsilinszky Endre gimnáziumi tanár és nagybirtokos elleni egyik cikke miatt lakásán keresték fel annak fiai: ifj. Zsilinszky Endre ügyvédjelölt és tartalékos huszárhadnagy, valamint öccse, Zsilinszky Gábor vegyészmérnök. Súlyosan bántalmazták Áchimot és végül Endre lelőtte. Bár a bíróság felmentette őt - mára bizonyított tény, hogy az Áchim halálát okozó pisztolylövést Bajcsy-Zsilinszky Endre adta le. (Bajcsy-Zsilinszky utóbb a `parasztkirály` gyilkosából a parasztság harcosa, majd náciellenes politikus lett, aki mártírhalált halt.)

[17]

1931. május 15.

A Vatikán kiadja a Quadragesimo anno kezdetű enciklikát

A világgazdasági válság és annak társadalmi-politikai következményei arra késztették a pápát, hogy az új helyzetben kifejtse a katolikus egyház társadalmi tanítását. Az 1931. május 15-én kelt `Quadragesimo anno` kezdetű szociális enciklikában XI. Pius a `Rerum novarum` 40. évfordulóján ismertette a kor követelményeihez igazított keresztényszociális tanítást. A pápa olyan `rendszerváltást` javasolt, amely a személy méltóságának és szabadságának biztosítása mellett növeli a közösségek beavatkozási jogát a társadalom és a gazdaság életébe. Elismerte a szociáldemokrácia pozitívumait, az állam koordináló szerepét, a magántulajdon szükség szerinti korlátozását. Az érdekek képviseletére a hivatásrendiség felújítását javasolta, amelynek célja a bonum commune (közjó) szolgálata. Ennek alapján jöttek létre nálunk is a hivatásrendi mozgalmak: az EMSZO, a KALOT és a Hivatásszervezet.

[18]

1931. május 15.

Meghal Glück Frigyes szálloda- és vendéglátóipari szakember

Pesten született 1858. január 11-én. Mint a Pannónia Szálloda tulajdonosa és a Magyar Vendéglősök Országos Szövetségének elnöke a szálloda- és vendéglátóipar fejlesztése szolgálatában fejtett ki tevékenységet. Megalapította az első pincériskolát. Több nyelvű pincérszótárt adott ki. Nevéhez fűződik a János-hegyi Árpád kilátó létesítése. Ismert műgyűjtő és mecénás volt.

[19]

1937. május 15.

Muszlim felkelés tör ki Albániában

[20]

1942. május 15.

Esterházy János nemet mond a zsidók deportálására

Az 1938. november 2-i bécsi döntés után a felvidéki magyar politikus az első ízben önállóvá vált Szlovákiában maradt. Továbbra is a kisebbségi sorsú 67 ezer magyar élére állt a Josef Tiso vezette országban. A diszkriminált Egyesült Magyar Párt egyetlen képviselőjeként és elnökeként nagy érdeme volt abban, hogy a magyar lakosság nem hódolt be a nemzetiszocialista eszméknek. A fasiszta szlovák bábállam nemzetgyűlése 1942. május 15-én kézfelemeléssel szavazta meg a 68. számú alkotmánytörvényt, amely elrendelte a zsidó származású állampolgárok - számuk mintegy 90000 volt - haláltáborokba való deportálását. A parlament 80 törvényhozója közül csupán egyetlen, Esterházy János mondott nemet az említett törvényre, így bélyegezve meg a döntést.: `Szégyenletes dolog, hogy egy kormány, melynek elnöke és miniszterelnöke jó katolikusnak vallja magát, zsidó lakosságát Németországba deportáltatja, a hitleri koncentrációs táborokba`.

[21]

1944. május 15.

Felállítják az első magyarországi gettót

[22]

1949. május 15.

Választásokat tartanak Magyarországon

Az 1949. évi országgyűlési választásokon választási `harc` nem volt, a gyűléseken inkább közös, népfrontos deklarációk hangzottak el. Így a választás az MDP `átütő` sikerét hozta, a megválasztott képviselők 71%-a a párt tagja volt. Az új parlament összetétele már a szovjet mintát, a proletárdiktatúra győzelmét tükrözte. A 402 képviselő közül 176 munkás, 115 dolgozó paraszt volt. Érvényesültek a politikai ideológia szempontjai is: a munkások aránya tehát majdnem 44%, a parasztoké kis híján 29%, a képviselőnők száma 71, arányuk kereken 18% volt. A választók 96,27%-a szavazott a Népfront jelöltjeire. A későbbiek során a részvétel sohasem lesz alacsonyabb 97%-nál, s ezen belül a Népfront jelöltjeire leadott "igen" szavazatok aránya is a legtöbbször meghaladta a 98-99%-ot. A választások formálisan 4-5 évenként ismétlődtek. Alternatíva hiányában azonban valódi értelmük nem volt, inkább propagandacélokat szolgáltak. A pártonkívüliek csak az MDP, majd az MSZMP akaratából kerülhettek a parlamentbe. A törvények 1966-tól elméletileg nem zárták ki a kettős vagy a többes jelölést sem, de minden jelöltnek a Népfront programját kellett vallania, illetve vállalnia. 1985-től a többes jelölést az állampolgárok részéről történő jelöléssel kombinálták.

[23]

1951. május 15.

Létrehozzák az Állami Egyházügyi Hivatalt

Az országgyűlés elfogadja az 1951:I.tc.-t az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról. Eszerint az ÁEH feladata az állam és a felekezetek közötti ügyek intézése, különösen az egyes felekezetekkel kötött egyezmények, megállapodások végrehajtása és az egyházak állami `támogatása`. A hivatal a Minisztertanács felügyelete alá tartozott (ezzel az addigi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium megszűnt). Az ÁEH döntött az egyházi állások betöltéséről, az elmozdításokról, az egyházak anyagi támogatásáról, az egyházi sajtó és könyvkiadás cenzúrázásáról, és mélyen beleavatkozott az egyházkormányzatba. Minden püspöki aulába ún. miniszteri biztosokat (`bajuszos püspök`) nevezett ki. Az ÁEH alsóbb szervei is kiépültek, a megyei tanácsok keretében működő egyházi megbízottak intézményével. Az egyházpolitika elvi, politikai kérdéseiben a pártközpont döntött, a kivitelezés formálisan az ÁEH-ra tartozott, de `keményebb` eszköze a politikai rendőrség volt. Az 1970-es évektől a vatikáni új keleti politika és a "kis lépések" segítségével a szocialista rendszerbe illeszkedő egyházakkal fokozatosan javulnak a kapcsolatok. A hatalom ekkor már történelmi távlatokban számol az egyházak és a vallás jelenlétével a szocializmusban. Az egyházak működését korlátozó jogszabályokat és intézkedéseket csak a rendszerváltás folyamatában helyezték hatályon kívül. A Németh-kormány javaslatára az Elnöki Tanács 1989. június 23-i 1989:14. számú törvényerejű rendelettel jogutód nélkül felszámolja az Állami Egyházügyi Hivatalt.

[24]

1954. május 15.

Stroessner tábornok puccsal hatalomra jut Paraguayban

A dél-amerikai Paraguayban katonai puccs után a hadsereg főparancsnoka, Alfredo Stroessner tábornok ragadja magához a hatalmat. Mint államelnök jórészt felfüggeszti a demokratikus intézményeket és a hadsereg mellett elsősorban a konzervatív Colorado-pártra támaszkodik. Az antikommunista Stroessner nem minden eredmény nélkül fáradozik a súlyos gazdasági helyzet javításán, de elsősorban maga aratja le a fellendülés gyümölcseit is.

[25]

1955. május 15.

Ausztria elnyeri függetlenségét

1955. május 15-én írta alá az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Franciaország, Nagy-Britannia és Ausztria az osztrák államszerződést. Ausztria tíz évvel a háború befejezése után visszanyeri szuverenitását és függetlenségét. Ausztriát az 1938. január 1-jei határok között ismerik el, a négy megszálló hatalom csapatai elhagyják az országot. A szövetségesek megtiltják Ausztriának az NSZK-val való egyesülést. Ausztria katonai semlegességre kötelezi magát, s felveszik az ENSZ-be. A szövetségesek lemondanak a jóvátételről. A szerződés megkötése után Ausztriában gazdasági fellendülés indul meg.

[26]

1956. május 15.

Nem hivatalosan bejelentik valamennyi szovjet internálótábor feloszlatását

[27]

1957. május 15.

Anglia felrobbantja az első angol termonukleáris bombáját a Karácsony-szigeten

[28]

1966. május 15.

Kulturális forradalom kezdődik Kínában

Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának egy körlevelével Mao Ce-tung bevezeti a nagy proletár kulturális forradalmat. A Liu Sao-csi miniszterelnököt hevesen bíráló akció célja azonos a szovjet perekével: általános tisztogatást kívánnak végrehajtani az apparátusban. Emellett az erőszakkal gyorsított tempójú modernizálás politikai feltételeinek megteremtésére törekednek. 1966 tavaszán megindulnak a Vörös Gárdák részben terrorisztikus akciói, amelyek során a diákok fellépnek a pártapparátus, a felsőbb rétegek kiváltságai és a nyugati befolyás ellen. Csak a népi felszabadító hadsereg, Mao hatalmi bázisa marad érintetlen. Mao célja egy új típusú ember megteremtése. Ehhez hozzátartozik a kulturális élet gyökeres átalakítása. A képzésben összekötik a fizikai és a szellemi munkát, az elméletet és a gyakorlatot, mégpedig politechnikai nevelés útján. Pártfunkcionáriusoknak és értelmiségieknek meghatározott időközökben mezőgazdasági vagy gyári munkát kell végezniük. A város és a falu között különbséget kívánják megszüntetni. A „Vörös könyvecské”-ben összefoglalt maói gondolatokra épülő kulturális munka elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a népességet Mao szellemében politikailag aktivizálják (a „Vörös könyvecske” példányszáma egymilliárd). A IX. pártkongresszuson 1969-ben bejelentik a kulturális forradalom végét. Mao a „kétfrontos harcban” megőrizte hatalmát.

[29]

1976. május 15.

Meghal Samuel Eliot Morison amerikai író

A hajózás történetének kutatója Bostonban született 1887. július 9-én. A Harvard Egyetemen tanult, s külföldi tanulmányai után oda tért vissza tanítani is. Műveiben elsősorban a hajózás történelmével foglalkozott. Kiváló elbeszélőként vezette vissza olvasóit a múltba. Átélhették Magellán és Kolumbusz utazásait, vagy az USA haditengerészetének II. világháborús hőstetteit. Történeti munkáinak megírásában nem csupán kutatásaira hagyatkozott, hanem - a hitelességet alátámasztandó - maga is végighajózott a nagy elődök útvonalán. A II. világháború idején hivatásos tisztként 12 hajón szolgált, s 1951-ben ellentengernagyi rangban ment nyugdíjba. Szülővárosában érte a halál.

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra