Mi történt a szülinapomon?
Keresési feltételek:
Hónap: március • Nap: 27
Hónap: március • Nap: 27
19 találat
[1]
1472. március 27.
Meghal Janus Pannonius
Csezmicei János (1434-1472), Vitéz János esztergomi érsek unokaöccse Ferrarában, majd Padovában tanult. A később Janus Pannonius néven író humanista költőt a latin nyelven verselők legkiválóbbjai közé sorolták. Mátyás trónra lépte után hazatért. Előbb váradi kanonok, majd 1459-től pécsi püspök lett. 1471-ben Mátyás külpolitikája Magyarország ellen fordította a térség államait. A megújuló cseh háborúk, a török elleni védekezés elhanyagolása, a súlyos adóteher, a királyi zsoldosok önkényeskedései belpolitikailag is elégedetlenséget szültek. A király elleni szervezkedés élére a háttérbe szorított Vitéz János esztergomi érsek, fő- és titkos kancellár, valamint Janus Pannonius állt. IV. (Jagelló) Kázmér kisebbik fiát, Kázmér herceget akarták trónra segíteni. Az 1471. évi budai országgyűlésen az előkelők többsége és a köznemesség azonban Mátyás mellé állt. 1472 márciusában a király elzáratta Vitéz Jánost. Janus Pannoniusszal a horvátországi Medvevárába menekülés közben végzett a tüdőbaj. Pécsett temették el.
[2]
1676. március 27.
Megszületett II. Rákóczi Ferenc
I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem és Zrínyi Ilona fia Borsiban (ma Borsa, Szlovákia) jött világra. 1685-88-ban gyermekként Munkács ostromát a várban, anyja oldalán élte át, 12 éves korában a bécsi udvar elszakította családjától és Csehországban, a neuhausi jezsuitáknál nevelkedett. Gyámja, Kollonich Lipót érsek szerette volna, ha a herceg maga is szerzetessé lesz. Rákóczi azonban elérve a nagykorúságot, 1692-ben kivonta magát gyámkodása alól, Bécsben élt, majd 1693-ban egyéves itáliai útra indult. 1694-ben feleségül vette Sarolta Amáliát, a hessen-rheinfelsi uralkodó leányát. A fiatal pár Magyarországon telepedett le, ahol Rákóczi már 1694-ben Sáros vármegye örökös főispánja lett. Hazatérve meglepve tapasztalta a lakosság egészére nehezedő elnyomást, különösen a jobbágyok nyomorát. Családja hagyományai, a személyéhez fűzött országos várakozás azonban ekkor még nem tudták áttörni neveltetése korlátait, s amikor 1697-ben a hegyaljai felkelés parasztvezetői felkérték a vezérség elvállalására, ez elől kitért és Bécsbe ment. A felkelés leverését követő véres megtorlások is hozzájárultak ahhoz, hogy - főleg Bercsényi Miklós rábeszélésére - cselekvésre szánta el magát. A keleti megyék nemesei körében szervezkedni kezdett, s 1700-ban XIV. Lajos francia királyhoz fordult segítségért. A francia megbízott, Longueval árulása 1701. áprilisban a bécsújhelyi börtönbe juttatta, ahonnan felesége és az őrzésével megbízott Lehmann Gottfried kapitány segítségével 1701. november 7-én megszökött és Lengyelországba menekült. Ezután a magyar határhoz közeli Brezan várában talált menedéket. Kezdetben lengyel zsoldoshadakkal kívánta megindítani a magyarországi felkelést, ezért a francia és svéd támogatás megszerzésén munkálkodott, de eredmény nélkül. Brezan várában találtak rá 1703 elején a tiszaháti felkelők követei, akik megkérték: álljon az elkeseredett parasztság élére. Rákóczi mindazoknak a jobbágyoknak, akik mellette fegyvert fognak, szabadságot ígért, s kiáltványban harcba hívta az egész országot az idegen elnyomás ellen.
1703 júniusában maga is magyar földre lépett, s Esze Tamás fogadta, pár száz főnyi rosszul felfegyverzett jobbágy élén. Az áradásszerűen növekvő jobbágyhadak néhány hét alatt elfoglalták a Tiszántúlt, s őszre megindult a köznemesség tömeges csatlakozása is. 1704-re szinte az egész ország a kurucok birtokába került. 1704. július 8-án a gyulafehérvári országgyűlés Erdély fejedelmévé választotta, a beiktatásra azonban csak 1707 áprilisában kerülhetett sor a marosvásárhelyi országgyűlésen. 1705. szeptemberben a szécsényi országgyűlés a szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé választotta. Fölmerült királlyá választásának terve is, ezt azonban a szabadságharc táborán belül megerősödött főnemesség nem pártolta, s maga a fejedelem is elhárította. A szabadságharc kiterjedt diplomáciáját maga irányította. XIV. Lajos rendszeres évi pénztámogatásban részesítette, de szövetséget nem kötött vele, ahogy a svéd és a porosz udvarral meg a Portával való tárgyalásai sem vezettek eredményre. 1707-ben a varsói szerződésben egyedül I. Péter cárral sikerült titkos szövetséget kötnie, a svéd-orosz háború miatt azonban tényleges katonai támogatást tőle sem kaphatott. A cár a lengyel trónt is felajánlotta neki, ennek realizálására azonban - részben Rákóczi húzódozása miatt - nem került sor. A szabadságharc külpolitikai elszigeteltségét így nem tudta áttörni, ezért 1704-ben és 1706-ban béketárgyalásokat kezdett a bécsi udvarral, ezek azonban nem vezettek eredményre. 1707-ben az ónodi országgyűlés a békepárttal szemben kimondta a Habsburg-ház trónfosztását és a szabadságharc folytatása mellett döntött. 1708 augusztusában a vesztett trencséni csata után azonban a szabadságharc egyre nehezebb helyzetbe került. A túlerőben levő császári sereg elől a pestistől is tizedelt, a megfáradt kuruc csapatok lépésről lépésre visszaszorultak. Rákóczi 1711. február 22-én - az orosz segítség megnyerése céljából - elhagyta az országot. A távollétében és hozzájárulása nélkül Károlyi Sándor által április végén megkötött szatmári békét nem fogadta el.
Egy ideig Lengyelországban, majd 1713-tól XIV. Lajos udvarában, Franciaországban élt. 1715 nyarán visszavonult a kamalduli szerzetesek grosbois-i kolostorába. 1717-ben a Porta meghívására Törökországba ment azt remélve, hogy a török-osztrák háború lehetőséget ad a szabadságharc újbóli megindítására. Ez azonban meghiúsult, s ezután a török kormány Rodostót jelölte ki tartózkodási helyéül. Bujdosókból alakult kicsiny kíséretével itt élt 1735. április 8-án bekövetkezett haláláig. Hamvainak hazahozatalát 1904-ben engedélyezték, s 1906 elején megkezdődtek az előkészületek, majd az Országgyűlés 1906. október 24-én hozott törvényt a hazaszállításról. A hamvakat szállító különvonat 1906. október 28-án érkezett Budapestre. A szabadságharc vezetőjének és több bujdosónak a földi maradványait ezután Kassára szállították, ahol október 29-én a Dómban helyezték örök nyugalomra.
[3]
1757. március 27.
Meghal Johann Wenzel Anton Stamitz zeneszerző és hegedűművész
Az ún. mannheimi iskola alapítója Deutsch-Brod városában született 1717. június 19-én. A pfalzi választófejedelem szolgálatában állt. Szerzeményeinek stílusát eredeti és friss dallamosság, változatos dinamika, a crescendók újszerű alkalmazása, meglepő tételtechnikai, ritmikai, és dinamikai szembeállítás, valamint a tételeken, sőt témákon belüli hatások hirtelen váltása, gazdag tematikus-motívikus kidolgozás és érzékeny előadói stílus jellemzi.
[4]
1802. március 27.
Az amiens-i békével ér véget a koalíciós háború
Franciaország és Nagy-Britannia Amiens-ben aláírt békeszerződése véget vet a második koalíciós háborúnak és helyreállítja az európai békét. Nagy-Britannia beleegyezik a Franciaország és szövetségesei elleni háborúban meghódított gyarmati területek visszaszolgáltatásába. Csak a spanyoloktól Trinidad szigetét és Ceylont tartja meg; utóbbiról a Batáviai Köztársaságnak kell lemondania. Felszámolja földközi-tengeri állásait is, és kötelezi magát, hogy három hónapon belül visszaadja Egyiptomot a törököknek, Máltát pedig a johannita rendnek, továbbá kivonja flottáját a Földközi-tengerről. Egyedül Gibraltárt nem üríti ki, hogy a Földközi-tenger bejáratát továbbra is ellenőrizni tudja. Mindezek fejében Napóleon kivonja helyőrségét Nápolyból, elismeri Portugália függetlenségét, megtartja viszont Guinea portugál gyarmatot. Franciaország is feladja tehát a közelmúltban meghódított földközi-tengeri állásait, megteremtve ezzel a békekötés feltételeit a Török Birodalommal, mely utóbbi területi sérthetetlenségét közösen garantálják. A szerződés ugyanakkor nem érintett bizonyos pontokat, amelyekben ellentét volt Nagy-Britannia és Franciaország között. Nem született megegyezés a belgiumi tartományokról, Savoyáról, Svájcról valamint a Nagy-Britannia és a francia ellenőrzés alatt álló európai államok közötti kereskedelem kérdéséről.
[5]
1813. március 27.
III. Frigyes Vilmos porosz király hadat üzen Franciaországnak
Tíz nappal korábbi, `Népemhez` című kiáltványában harcra szólította fel alattvalóit `létünkért, függetlenségünkért, jólétünkért`. Az uralkodó hosszas habozás után végre a nemzeti ellenállás élére áll. Felhívása és a hadüzenet a nemzeti lelkesedés hullámát indítja el. Nemcsak Poroszországban, hanem a többi német államban is szabadcsapatokba tömörülnek az önkéntesek. A háború terheinek oroszlánrészét azonban kezdetben a porosz reguláris hadsereg viseli, amely az orosz csapatokkal együtt elfoglalja Mecklenburgot és az I. Napóleonnal szövetséges Szászországot. Több, nagy veszteséggel járó csata után a tavaszi hadjárat június 4/5-én a pleiswitzi fegyverszünettel ér véget. Mindkét oldal újjászervezi erőit. Őszre azonban Napóleon hátrányára változnak meg az erőviszonyok: Svédország és Nagy-Britannia a június 14-én megkötött reichenbachi egyezménnyel a Napóleon-ellenes táborhoz csatlakozik. Augusztus 12-én Ausztria hadat üzen Franciaországnak és rövid időre Bajorország is átáll a másik táborba.
[6]
1848. március 27.
Az újvidéki szerbek nemzeti létük elismerését kérik
Az újvidéki szerb hitközség gyűlésének résztvevői az országgyűléshez szóló feliratban kérték nemzeti létük elismerését, és hogy belső ügyeiket anyanyelvükön intézhessék. Az újvidéki határozat nem igényli közvetlenül az uralkodóhoz való fordulást. Az évenként megtartandó szerb nemzeti kongresszus jogkörét és tárgyait, szervezetét később szándékoztak kidolgozni. A határozatokat küldöttség vitte Pozsonyba, hogy azokat az országgyűlés elé terjeszthessék.
[7]
1861. március 27.
Megszületett Koszta József festő
A brassói születésű művész a budapesti Mintarajziskolában tanult. Az 1917-ben az Ernst Múzeumban megrendezett első önálló kiállítását követően a korabeli kritika az új Munkácsyként ünnepelte. A Munkácsy-hagyományt folytató ún. alföldi irányzat egyik legjelentősebb képviselője volt. Alkotásai túlnyomórészt faluvégek, tanyarészletek, nyárfások, komor erejű árnyékokkal, melyek közül rendkívül világító erejű színek villannak ki. Képei mondanivalójának drámaiságát és líraiságát kizárólag színekkel fejezte ki. Nagybánya közelében lakott, de a nagybányai iskola festőivel nem került kapcsolatba. 1948-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. 1949. július 29-én halt meg Budapest.
[8]
1871. március 27.
Megszületett Heinrich Mann német író
Gazdag lübecki patríciuscsaládban született, Drezdában könyvkereskedelmet és könyvkiadást tanult, majd a berlini Fischer kiadónál lektor volt. Bejárta Francia- és Olaszországot, festészettel is kísérletezett. 1926-tól Berlinben élt, Das zwanzigste Jahrhundert (A huszadik század) címmel folyóiratot szerkesztett. Radikalizmusa csakhamar polgári demokratikus állásfoglalássá változott. Az I. világháború kitörésekor elítélte a császárság militarizmusát. Üdvözölte az 1918. novemberi német polgári forradalmat, a weimari köztársaság idején publicisztikájával szállt síkra a polgári demokrácia védelmében. 1931-ben a Porosz Művészeti Akadémia Költészeti Szekciójának elnöke lett. Két év múlva, a náci hatalomátvétel után kizárta őt az Akadémia, könyveit nyilvánosan elégették. Ekkor Párizsba emigrált, s ott folytatta fasizmus-ellenes írói, publicisztikai és szervező tevékenységét. Jelentős szerepe volt a nemzetközi antifasiszta együttműködésben. Franciaország megszállása idején az USA-ba emigrált. Kaliforniában, visszavonultan élt haláláig. Írói pályája a német naturalizmus idején indult, s a romantikus antikapitalizmus után eljutott a demokratikus világnézetig. A világhírt a Ronda tanár úr című regénye hozta meg számára, ez első szatirikus alkotása. E regényből készült A kék angyal című nagysikerű film, Marlene Dietrich főszereplésével, Németország keresztmetszete, gyilkos szatírával és az alakok kíméletlen, realista bemutatásával. IV. Henrikről írott regénye az antifasiszta regényírás csúcsa. A királyban a Führerrel szemben az igazi vezető egyéniséget, a békére törekvő államférfit rajzolta meg. Halála után jelent meg Fogadás a világnál című regénye, amely három generáció felvonultatásával összegezte írói pályája eredményeit: szürrealista eszközökkel, hol fantasztikus, hol obszcenitásba hajló részletekkel mutat be két nemzedéket, s a harmadikba helyezi reményeit, ha fenntartással is. Esszéi, novellái, memoárja is az író útkeresését jelzik, és hitét egy új és szebb világban. A kalifonriai Santa Monica-ban halt meg 1950. március 12-én.
[9]
1886. március 27.
Megszületett Ludwig Mies van der Rohe német építész
A modern architektúra egyik legnagyobb hatású képviselője Aachen-ben született. Apja kőfaragó volt. Ő sokat segített neki, de nem végzett építészeti tanulmányokat. Szülővárosában segédként dolgozott, s vázlatai alapján készítették az épületek stukkódíszeit. Így alakult ki rajzkészsége. 1905-ben Berlinben dolgozott, Bruno Paul bútortervező segédje lett. Két év múlva kapta első megbízatását egy külvárosi ház tervezésére. Ez annyira megtetszett Peter Behrensnek, a kor nagy modern német építészének, hogy állást ajánlott neki irodájában, itt dolgozott Gropius és Le Corbusier is. Miesre (anyja van der Rohe nevét csak később vette fel) hatott Karl Schinkel klasszicizmusa, s Hendrik Berlage modern holland építész is. Mies az I. világháborúban a Balkánon épített utakat és hidakat, majd a Weimari Köztársaság idején több modernista csoporthoz csatlakozott. Berlinben 1921-ben El Liszickijjel megalapította a G. (Gestaltung = építészeti kialakítás) csoportot. Már ekkori terveit is az acél és az üveg uralta. 1927-ben a Werkbund weissenhofi kiállításán Európa 16 építésze mutatta be épületterveit, itt született meg a nemzetközi stílus. Ennek nyomán a modern alkotók számos megbízást kaptak, Mies 1930-ban a Tugendhat-házat tervezte Brnoban, s új típusú lakóházakat Stuttgartban. Ekkori legismertebb műve az 1929-es barcelonai világkiállítás német pavilonja volt, ennek szerkezete krómozott acélból készült. A berendezéshez tartozó csővázas székeit Barcelona-székként ismerik. 1930-ban ő lett a Bauhaus igazgatója Dessauban. A náci támadások miatt állandósult a nyugtalanság, 1933-ban bezáratták az iskolát, Mies megpróbálta az oktatást Berlinben folytatni, majd maga jelentette be annak megszűnését. 1937-ben az Egyesült Államokba települt át, s a chicagói Armour Építészeti Főiskola igazgatója lett. Az intézmény épületeit is ő tervezte, fő elemei a szabadon álló acélvázak, a nagy üvegfelületek és a téglafalak voltak, a belső tereket könnyen át lehetett alakítani. Chicagóban több magasházat épített, New Yorkban pedig Philip Johnsonnal együtt megtervezte a Seagram Buildinget. Az 1960-as években tervezte a mexikóvárosi Bacardi-házat, a baltimore-i One Charles Centert, a chicagói Federal Centert, a washingtoni Nyilvános Könyvtárat és egyik legszebb épületét, a berlini Új Nemzeti Galériát. Óriási hatása volt tanítványaira és másokra is, ő volt az egyetlen olyan építész, aki mindenütt alkalmazható modern építészeti szemléletet hozott létre. Művészetét erős racionalizmus, a szerkezetek logikája, a funkciók elválasztása jellemzi. Chicago-ban hunyt el 1969. augusztus 17-én.
[10]
1906. március 27.
Meghal Eugene Carriere francia festő
1849. január 29-én Gournay-sur-Marne-ban született. Képei csaknem kizárólag az anyaságot és a családot ábrázolják. Majdnem monokróm képeket festett szürke vagy barna színekben, amelyeket bensőséges líra, legtöbbször tragikus alaphang jellemez. Mint grafikus is igen jelentős volt, főleg a litográfiában alkotott maradandót. Sikerültek arcképei, kivált a Verlaine-t ábrázoló műve híres. Anyaság című képét a budapesti Szépművészeti Múzeum őrzi.
[11]
1931. március 27.
Megszületett Széchy Tamás mesteredző
A magyar sportélet egyik kiemelkedő alakja, akit joggal neveztek el `úszópápának` Gyulán született.. Pályafutását a Gyulai Medoszban kezdte, majd a TFSE atlétája, súlyemelője lett. 1962-ben Gyarmati Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó felkérésére a KSI vízilabda csapatánál kezdett dolgozni. 1966-tól a KSI úszó szakosztályának vezetőedzője, megalapítója. 1969-ben javaslatára bevezették az úszósport korosztályos versenyrendszerét, s Hargitay András ifjúsági Eb-aranya `nyitotta` a sikersorozatot. 1972-ben a müncheni olimpián Hargitay nyert először ötkarikás érmet (400 m vegyes, bronz). 1973-tól mesteredző volt, s Belgrádban Hargitay András először lett világbajnok (400 m vegyes). 1976-96 között a magyar úszóválogatott szövetségi kapitányaként kiemelkedő sikereket ért el. 1980-ban a moszkvai olimpián Wladár Sándor nyerte a Széchy-csapat első ötkarikás aranyát (200 m hát). 1988-ban a szöuli olimpián Darnyi Tamás kétszeres aranyérmes lett (200 és 400 m vegyes), Szabó József pedig 200 m mellen nyert. 1992-ben a barcelonai olimpián Darnyi Tamás megvédte mindkét aranyát. 1993-tól a Magyar Úszó Szövetség alelnöke, a férfi válogatott szövetségi kapitánya. 1996-ban Atlantában tanítványa, Rózsa Norbert 200 m mellúszásban, Czene Attila 200 m vegyesúszásban nyert olimpiai aranyérmet. Versenyzői 1972 és 1996 között 8 arany-, 4 ezüst- és 3 bronzérmet nyertek az ötkarikás játékokon, 1973 és 1998 között 12 arany-, 3 ezüst- és 7 bronzérmet szereztek világbajnokságokon. A Testnevelési Főiskola tanára, 1988-ban ő volt az első edző, aki Állami Díjat kapott. 1992-ben megkapta A magyarság jó hírnevéért kitüntetést és a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztjét. Hat alkalommal is megválasztották az év edzőjének, 2001-ben életműdíjként Gerevich Aladár Emlékérmet vehetett át a Minden Idők Legjobb Magyar Sportolói Egyesülettől. Ugyanebben az esztendőben Bay Béla-díjat, majd MOB-érdemérmet kapott. 2004. szeptember 13-án hunyt el Budapesten.
[12]
1933. március 27.
Japán kilép a Népszövetségből
Japán kilép a Népszövetségből, mivel úgy látja, hogy az akadályozza kelet-ázsiai hódító terveinek megvalósítását. A lépés hátterében Kína és Japán vitája áll Mandzsúria felett, amely Mandzsukuo néven japán segítséggel önállósította magát (1932. II. 18.). Kína Japán eljárása miatt tiltakozott a Népszövetségnél, amely azonban nem tett határozott lépést. Japán számára Mandzsúria bekebelezése csak egy lépést jelent a kelet-ázsiai térség fölötti uralom kiépítése felé. Célja az ún. új rend megteremtése, amely a japánoknak nemcsak nyersanyagokat, hanem felvevőpiacokat is biztosítana. Mindemellett Japán arra is törekszik, hogy rávegye az európaiakat az érintett területek elhagyására. Japán terjeszkedési politikáját főként a katonaság támogatja, vezetése incidenseket provokál, mint például a mukdeni (ma Senjang), amely Mandzsúria meghódításához vezetett. Május 31-én Japán és Kína ideiglenes fegyverszünetet köt. A kínai Kuomintang-kormány vezetője, Csang Kaj-sek - hogy uralmát megszilárdítsa - a Japánnal való háborút el akarja odázni, a kommunisták viszont abban bíznak, hogy a konfliktus ellenfelük, Csang Kaj-sek bukásához vezethet (1927. VII. 15.).
[13]
1941. március 27.
Jugoszláviában megdöntik a németbarát kormányt
[14]
1945. március 27.
A Szent Korona elhagyja Magyarországot
A szovjetek előnyomulása miatt, a nyilas hatalom a Szent Koronát Veszprém, majd Kőszeg felé szállította. A helyzet romlásával a koronaőrök a nemzeti ereklyével elhagyták az országot, s az ausztriai Mattsee-be értek Itt.Szálasi parancsára elásták a tó mellett, egy benzines hordóban. Az amerikaiak 1945. július 27-én megtalálták, s Fort Knoxba vitték. A koronázási jelvényeket 1978. január 6-án adták vissza.
[15]
1952. március 27.
Meghal Kiicsoro Toyoda japán üzletember
A Toyota autógyár alapítója és elnöke Yamagocsi-ban született 1884. június 11-én. A Tokiói Műszaki Egyetemen diplomázott, a gyakorlati ismereteket apja szövőüzemében sajátította el. Érdeklődése viszont elsősorban az autókhoz, illetve repülőgépekhez vonzotta. Európai és amerikai utazásából visszatérve, már 1930-ban elhatározta, hogy új autótípust tervez. A japán piacot akkor a nagy amerikai cégek, a Ford, a General Motors és a Chrysler uralták. 1933-ban még csak motorkerékpárokhoz tervezett különféle motorokat, 1936-ban, több kísérlet, próbamodell elkészítése után viszont megszületett a családi vállalkozásban létrehozott első személyautó prototípusa. Ezután alakult meg a Toyota Motor Company. A társaság elnöke sógora, Riszaburo Toyoda lett, ő maga csak 1941-ben vette át az elnöki posztot. Az üzem 1937-ben kezdte meg a tömegtermelést. A vállalat termelése fokozatosan növekedett, de a háború alatt a gépkocsigyártás érthetően visszaesett: 1941-ben a Toyota csak 208 személyautót gyártott. A II. világháború után, az újrakezdésnél elsősorban teherautókra volt szükség, a cég ezért ezzel lendítette fel termelését, 1947-ben pedig már SA kisautóival debütált sikeresen a kisautók piacán. Utána az 1940-es évek végére ismét visszaesés következett be, s a Toyota cég újbóli felvirágzása csak a koreai háborúval indult be, s azóta is tart. Ezt azonban a cégalapító már nem érhette meg: 1952-ben szívinfarktus végzett vele.
[16]
1956. március 27.
Rákosi beismeri a Rajk-per koncepciós voltát
Rákosi Mátyás Egerben, a Heves megyei pártaktíván ismerte be a Rajk-per koncepciós voltát.
[17]
1957. március 27.
Párizsban megtartják a Nemzetek Színházának évadnyitóját
A mai SZÍNHÁZI VILÁGNAP-ot a Nemzetközi Színházi Intézet bécsi közgyűlésén negyven ország küldöttének 1961 júniusi határozata alapján tartjuk 1962 óta, annak emlékére, hogy 1957. mácius 27-én volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója.
[18]
1958. március 27.
Titó Kádárral tárgyal
Tito és Kádár vezetésével kétnapos magyar-jugoszláv tárgyalás kezdődik Kara-Gyorgyevón.
[19]
1981. március 27.
Meghal Mao Tun kínai író
1896. július 7-én született Vucsen-ben. 1930-ig Japánban élt, majd hazatérve megalapította a Baloldali Írók Ligáját. A Kínai Népköztársaság megalakulásától részt vett a kulturális és politikai életben: 1949-64 között kulturális miniszter volt, majd a `kulturális forradalom` után az irodalmi élet egyik újjászervezője lett. 1927-33 között írta regénytrilógiáját (Napfogyatkozás, Éjfél, Selyemhernyó), amelyben a császárkor megszűnte utáni kínai élet átalakulását mutatta be. Ő volt a kínai forradalom első történetírója. Irodalmi pályáját publicistaként kezdte, fő műve a Ce-je (Hajnal előtt) című nagyigényű társadalmi tabló. A kínai fővárosban hunyt el.