Mi történt a szülinapomon?
Keresési feltételek:
Hónap: március • Nap: 22
Hónap: március • Nap: 22
29 találat
[1]
1471. március 22.
Meghal Podjebrád György cseh király
A Csehország koronájáért (Vencel-korona) több mint két éve folyó második huszita háború IV. Kázmér lengyel király fiának, II. Ulászlónak győzelmével végződik. A cseh király váratlan halála (1471. III. 22.) után annak párthívét választják meg Csehország uralkodójának. Ellenfele, I. (Corvin) Mátyás alulmarad a küzdelemben a későbbi `Dobzse` Lászlóval szemben. A cseh konfliktusoknak vallásos indítékai vannak, melyeknek politikai kihatása is van: az 1458 óta uralkodó cseh király, Podjebrad György 1461-ben kiállt az ultraquizmus mellett (a husziták mérsékelt irányzata, a kelyhesek, akik a két szín alatti áldozás hívei), és ezért II. Pál pápa kiátkozza. I. (Corvin) Mátyás, Magyarország királya, a pápa megbízásából és III. Frigyes császár támogatásával hadba vonult apósa, György ellen, és 1468-ban meghódította Morvaországot. 1469-ben Csehország katolikus rendjei ellenkirállyá választották. Ellenfele, György korai halála után azonban, Mátyásnak mégis meg kell osztania csehországi hatalmát II. Ulászlóval.
[2]
1673. március 22.
Az angol parlament a katolikus egyenjogúsítást lehetetlenné tevő hivatalviselési törvényt alkot
[3]
1687. március 22.
Meghal Jean Baptiste Lully francia zeneszerző
A francia operairodalom megalapozója és első nagy mestere Firenzében látta meg a napvilágot 1632. november 28-án. Korszakos jelentősége a francia opera formavilágának és nyelvének kialakításában áll, amelynek forrása: a régi francia tradíciók és Lully drámai temperamentuma, gazdag fantáziája, valamint olasz öröksége. Az egyházi zene irodalmát is gazdagította néhány reprezentatív művel. Főbb művei: Cadmus és Hermione, Alceste, Armide és Renaud.
[4]
1776. március 22.
Mária Terézia eltörli a kínvallatást
A kora újkor századaiban, amikor az ujjlenyomatok és a vérelemzés még a bűnüldözők álmában sem fordult elő, szentül hittek a kínvallatással kicsikart beismerő vallomások bizonyító erejében. A felvilágosodás e téren is változást hozott, Mária Terézia 1776-ban eltörölte a tortúrát (bár sok helyütt továbbra is alkalmazták). A kínvallatásnak részletesen szabályozott menetrendje volt. Sok vádlott már a kínzóeszközök bemutatásakor vagy amikor a hóhér levetkőztette, megtört, és bármit bevallott. A vádlottakat "csikó"-nak nevezett kínpadra fektették, és csigázták (kötelekkel nyújtották tagjait). A spanyolcsizma a lábat szorította, alkalmazták a hüvelykujjszorítót is. A különösen "makacs" vádlottak oldalát, miután kötélen felhúzták őket, fáklyákkal sütögették.
[5]
1792. március 22.
Claude Chappe bejelenti az optikai távíró feltalálását
Claude Chappe feltaláló a francia Nemzetgyűlésnek jelentette be, hogy optikai távírót szerkesztett. Készülékét magaslatokon, tornyokon fölállított oszlopok tartották. Az oszlopon, vízszintes tengely körül forgatható, körülbelül 4 méter hosszú és 50-70 centiméter széles fakeret volt, a keret két végére pedig egy-egy hasonló szerkezetű, de csak 2 méter hosszú mutatót is szereltek. Ezeket lentről egy redőnyhúzóhoz hasonló `szabályozóval` mozgathatták. A jeleket a három kart bizonyos helyzetekbe állítva hozták létre. A jelkönyvben 92 lap és minden lapon 92 betű, vagy rövid, gyakran előforduló mondat volt. Minden állomásnak önálló hívójele volt. A Konvent 6000 franknyi összeget szavazott meg egy vonal felépítésére. Az első vonal 15 állomással 1794 júliusára készült el Párizs és Lille Között. Chappe első távírója nagyon fontos szerepet játszott a minden oldalról fenyegetett Franciaország harcában. Amikor 1794. augusztus 30-án alig fél óra alatt jelentette Párizsba a jó 40 mérföldnyire lévő Condé visszafoglalásának hírét; a Konvent engedélyével egymás után tovább építhette vonalait. Találmányát - öngyilkossága után - öccse, Jean vette át, aki lámpákat szerelve rá, éjszakai használatra is alkalmassá tette. Használata később Európa-szerte elterjedt. Franciaországban 1855-ig volt használatban.
[6]
1811. március 22.
Meghal Hild János építész mester
Bécsi tanulmányok után Itáliában járt tanulmányúton, majd a nagyszombati Invalidus-ház munkáival kapcsolatban került Magyarországra. Ezután a pesti Újépület építkezését vezette. Inkább kivitelezői munkát végzett, a pesti német színház s a Nemzeti Múzeum számára készült tervei nem valósultak meg. Ő tervezte a pesti megyeháza középső részét és a mezőhegyesi téli lovardát. A pesti Szépítő Bizottság vezetőjeként meglévő és új városrészek rendezési tervét készítette el, köztük a Lipótváros kiépítésének menetét és módjait dolgozta ki. Pesten érte a halál. Fia, Hild József a XIX. század jelentős magyar építésze lett.
[7]
1832. március 22.
Meghal Johann Wolfgang Goethe német költő
Frankfurt am Main-ban született 1749. augusztus 28-án. Jogi tanulmányokat folytatott Lipcsében, majd Strassburgban, itt ismerkedett össze Herderrel, aki a világirodalom több nagyságára, és a népköltészetre is felhívta figyelmét. 1772-ben a wetzlari kamarai bíróság gyakornoka, itt szeretett bele Charlotte Buffba, akit a Werther Lottéjaként örökített meg. 1776-ban állami szolgálatba lépett, Weimarban különböző tisztségeket töltött be a kormányban. 1791 és 1817 között a weimari udvari színház igazgatója. 1823-tól visszavonultan élt. Sokoldalú tevékenysége kiterjedt az irodalom- és művészelméletre, a filozófiára, a történelem és a természettudományok területére. Első korszaka, a `Sturm und Drang` idején a zsenielmélet irodalmi megjelenítése. Ezt követte a strassburgi `áttörés`, akkor írt verseiben az fejeződött ki, hogy korlátnak érzi korának társadalmát. 1794-ben barátságot kötött Schillerrel, kapcsolatukat termékeny együttműködés és nemes versengés jellemezte. 1805-től, Schiller halála után életét az egyetemességre való törekvés hatotta át. Életműve kiemelkedő a lírában, a drámában, az epikában és az esszéirodalomban is. Munkássága az irodalom mellett a természettudomány, színház, képzőművészet, politika területére is kiterjedt. Legfontosabb műveinek felsorolása alig áttekinthető: Az ifjú Werther szenvedései szentimentális levélregény, hatása egész Európára kiterjedt, és Goethét végig a Werther szerzőjeként tisztelték. A vándor vihardala, a Mohamed éneke, a Prométheusz, a Ganümedész, a német irodalmi lázadók mozgalmának, a Sturm und Dragnak és a természetrajongásnak lírai kifejezői. Három fontos drámája: az Egmont, az Iphigénia Tauriszban és a Torquato Tasso. Következő nagy műve a Római elégiák, ezek az antik szerelem erotikáját, az érett férfi életörömét fejezik ki. Híres balladái (A villikirály, Az isten és a bajadér, A bűvészinas, A korinthusi menyasszony), a Schillerrel való versengés során keletkeztek, témájuk régi és távoli forrásokból származik, melyek Goethe feldolgozásában mély erkölcsi és mitikus tartalommal telítődtek. Ismert műve még: a Wilhelm Meister tanulóévei, a Hermann és Dorothea, a Vonzások és választások. Késői szerelmének csodás terméke a Marienbadi elégia, amely búcsú is az élettől. Halála előtt befejezte félbehagyott műveit, az Utazás Itáliábant, a Költészet és valóság önéletrajzi köteteit, s lezárta főművét, a Faustot, a `világkölteménynek` szánt tragédiát, amely élete főműve lett.
[8]
1847. március 22.
Meghal Láng Ádám János színész
A magyar színészet egyik jelentős úttörője Jászújfalun született 1772. július 28-án. Pályája elején hősi szerepeket játszott, majd vígjátékokban aratott sikert. Szép tenorhangja révén énekes-játékokban is jelentős szerepeket kapott: ő játszotta a címszerepet az első énekesjátékban, a Pikkó herceg és Jutka Perzsiben. Tevékeny darabíró és jelentős színészpedagógus volt. 112 művet fordított magyarra, de 27 eredeti, illetve átdolgozott darabja közül csak öt jelent meg nyomtatásban.
[9]
1848. március 22.
Kossuth javasolja: a horvátok belügyeiket saját nyelvükön intézhessék
[10]
1856. március 22.
Megszületett Dmitrij Pavlovics Konovalov vegyész
Ivanovci-ban született. 1878-tól tanult a pétervári egyetemen, Butlerovnál és Mengyelejevnél. 1882-től asszisztens, 1886-1907 között professzor volt ugyanitt. 1908-15 között a kereskedelmi és ipari miniszter helyetteseként tevékenykedett. 1916-18-ban a pétervári Technológiai Intézet professzoraként, 1919-22 között a dnyepropetrovszki Vegyi és Energetikai Intézet igazgatójaként működött. Részt vett az ukrán vegyipar I. világháború utáni helyreállításában. Egyik megalapítója volt az oldatok és elegyek fizikai kémiájának, munkásságával hozzájárult a desztilláció elméletének megalapozásához. Törvényei, amelyeket 1884-es magiszteri disszertációjában fogalmazott meg, a folyadékelegyek és velük egyensúlyban lévő telített gőzeik között állapítanak meg termodinamikai összefüggéseket, ezek a desztilláció elméleti alapjai. Doktori disszertációjának témája 1885-ben a kontakt (szilárd testek felszínén zajló) folyamatok szerepe volt a disszociációs, bomlási jelenségeknél. Ebben vezette be az aktív felszín fogalmát, ennek nagy jelentősége volt a heterogén katalízis elméletében (amelynél a katalizátor és a reagáló anyagok halmazállapota más), és a kémiai kinetikában. Foglalkozott a reakció-kinetika és a katalízis kérdéseivel is. Tanulmányozta az égéshő és a szerves vegyületek létrejöttének kapcsolatait. Alkotott a kémia technológia terén is. 1922-től az orosz Fizikai Kémiai Társaság elnöke volt, 1923-ban a szovjet tudományos akadémia tagja lett. Leningrádban halt meg 1929. január 6-án.
[11]
1886. március 22.
Megszületett Darányi Kálmán
A budapesti egyetem állam- és jogtudományi karán államtudományi doktorátust szerzett. Már 1909 és 1914 között az erdélyi Fogaras megye főszolgabírója, illetve főjegyzője volt. Részt vett az I. világháborúban, ahonann hazatérve Zólyom megye főispánjává nevezték ki. Magyarország feldarabolása után Veszprém megyei birtokaira vonult vissza. 1920-27 között több megyében volt főispán (Győr, Komárom, Moson). Emellett aktív szerepet játszott a református egyház világi vezetésében is. 1927-ben kormánypárti programmal a magyaróvári kerület országgyűlési képviselőjévé választották. A következő évben miniszterelnökségi államtitkárrá nevezték ki, 1935. január 9-én pedig Gömbös Gyula kormányának földművelésügyi minisztere lett. Nevéhez fűződött az új erdőtörvény és cselédtörvény megalkotása, valamint a hitbizományok reformjáról szóló törvénycikkek elfogadása. 1936. május 14-től ő látta el a betegeskedő Gömbös Gyula helyett a miniszterelnöki teendőket, majd a kormányfő halála után, 1936. október 10-én a helyébe is lépett. Eleinte folytatta a hivatalos, konzervatív politikát, szembeszállt a diktatórikus törekvésekkel, betiltotta a nyilaskeresztes pártot, becsukatta Szálasi Ferencet. Kezdetben külpolitikájában Londonnal és Párizzsal is igyekezett megfelelő jó viszonyt kialakítani, sőt a kisantant felé is nyitottabb politikát hirdetett. 1938-ban Győrött bejelentette egymilliárd pengős fegyverkezési programját. Ez azonban - egyes történészek állításával ellentétben - nem a háborús tervek realizálására szolgált, hanem az akkori, önvédelemre sem képes hadsereg fejlesztését, megfelelő szintre emelését tűzte ki célul. 1937 végén látogatást tett Németországban, s ettől kezdve egyre inkább jobbra tolódott. Németbarát politikusokat vont be a kormányba, tárgyalásokat kezdeményezett Szálasival, előkészítette az 1938-as első zsidótörvényt. Amikor a Szálasival folytatott tárgyalásai kitudódtak, olyan helyzetbe került, hogy 1938 május közepén kénytelen volt lemondani; s helyét Imrédy Béla vette át. Életének még hátra lévő másfél évében kormánypárti képviselőként működött a parlamentben. Kormánymegbízottként részt vett az első bécsi döntés előkészítésében, s 1938. december 5-től haláláig, 1939. november 1-ig a képviselőház elnöke volt.
[12]
1893. március 22.
Jókai Mórt Budapest díszpolgárává választják
Jókai akkor legtöbbet olvasott magyar írója volt. 1895-ben ötvenéves írói jubileumát ünnepelte, műveiből százkötetes díszkiadást jelentettek meg.
[13]
1901. március 22.
Bevezetik a műegyetemi doktori címet
Az uralkodó jóváhagyta, hogy a bp.-i Műegyetemen elnyerhető legyen a doktori cím. A rendelkezést a hivatalos lap, a Budapesti Közlöny 1901. márc. 31-i számában közölte. Az ápr. 28-án életbelépett `Szabályzat a doktori cím megszerzéséről a m. kir. József Műegyetemen` című rendelkezés tartalmazta a doktori szigorlat tárgyait és a doktori értekezés követelményeit, intézkedett továbbá a tiszteletbeli doktori cím adományozásának, valamint a külföldi műszaki doktori oklevelek honosításának feltételeirol. Ezzel a joggal a Műegyetem először 1902-ben élt, az első műszaki doktor Zielinski Szilárd lett, később az út- és vasútépítéstan professzora. A következő évben egy mérnöki (Weil Leo) és négy vegyészi doktorátus (Grosz Imre, Preusz Ernő, Reisz Frigyes és Schlesinger Lajos) született. Az első gépészmérnök doktorok Maly Ferenc és Meitner Elemér lettek 1904-ben, az első építész doktor Hültl Dezső, és az első geodéta doktor Fasching Antal lett 1906-ban.
A Budapesti Műszaki Egyetem 200 éve (1782-1982).
Periodica Polytechnica, 1982. 28.o.
[14]
1901. március 22.
Leszállítják az első Mercedes gépjárművet
A Daimler-Motor Társaság (DMG) az első Mercedes 35 PS üzembe helyezésével a Mercedes márkanév elindult a világhír felé. A névadó Emil Jellineknek, az Osztrák-Magyar Monarchia nizzai főkonzuljának első házasságából született lánya volt. (Jellinek kérését azért teljesítette a DMG, mert ő volt a Daimler márkájú autók egyik fő támogatója, eladója.) A DMG 1902. június 23-án kérte a Mercedes márkanév bejegyzését, amely még abban az évben, szeptember 26-án meg is történt. A márkanév születését a gyáralapító Gottlieb Daimler már nem érhette meg: 1900 márciusában, 65 éves korában elhunyt. Napjainkig Mercedes és Mercedes-Benz márkanévvel több mint 20 millió autó került ki a cég gyáraiból, s ennek kb. a fele ma is fut a világ útjain. A személyautók ma a német-amerikai tulajdonban lévő DaimlerChrysler konszern gyáraiban készülnek.
[15]
1911. március 22.
Megszületett Kiss Manyi Kossuth-díjas színésznő
A művésznő Magyarlónyán született. 1926-tól Kolozsvárott, 1928-tól Miskolcon és Szegeden szerepelt, 1931-ben egy időre olasz artista férjével külföldi cirkuszokban lépett fel. 1934-ben átmenetileg Pesten játszott, a 30-as évek végén a Fővárosi Operettszínházban. 1943-ban a Vígszínházban Eisemann Fekete Péter című vígjátékában aratott kiugró sikert, ettől kezdve 1953-ig a Vígben szerepelt. 1954-től haláláig a Madách Színház tagja volt, ahol drámai és vígjátéki szerepeket alakított nagy sikerrel. Kiemelkedett Brecht Kurázsi mama című drámájának címszerepében nyújtott játéka. Rendkívüli tehetségű, sokoldalú művész volt, kezdetben főként szubrett- és komikaszerepeket alakított, fokozatosan bontakozott ki drámai tehetsége, erőteljes jellemábrázoló képessége. 1936-tól rendszeresen filmezett, népszerűségét több mint száz filmszerepe is növelte. 1954-ben Jászai Mari-díjat, 1957-ben Kossuth-díjat kapott. 1971. március 29-én hunyt el Budapesten.
[16]
1911. március 22.
Meghal Bisztray Károly, a szabadságharc honvédtisztje
1822. május 26-án született Nagyszebenben. 1848-49-ben Bem mellett szolgált, s részt vett a fehéregyházi ütközetben és a nagyszebeni csatában. A világosi fegyverletétel után fogságba került, majd Itáliába vezényelték. Egy ideig törvényszéki bíróként tevékenykedett. Történeti és etnográfiai dolgozatai a gyulafehérvári Közművelés című folyóiratban jelentek meg. Kéziratos formában maradtak fenn olaszországi utazásairól saját kezűleg illusztrált napló-jegyzetei. Terjedelmes emlékiratot hagyott hátra, város- és tájképekkel, s okmánytárral. Fogarasban halt meg.
[17]
1915. március 22.
Az oroszok beveszik Przemysl várát
[18]
1916. március 22.
Meghal Ferdinand Fellner osztrák-német építész
Európa egyik legkiválóbb színházépítője Bécsben született 1847. április 19-én. Az ő alkotása a bécsi Stadttheater, a Volkstheater, valamint az ausburgi, a brünni, a karlsbadi, az odesszai, a prágai, a zürichi, a wiesbadeni, a grazi, a salzburgi színház. Magyarországon is jelentős színházépítő munkát végzett: ő építette a Fővárosi Operettszínházat, a Vígszínházat, a temesvári, a szegedi, a pozsonyi, a fiumei, a tatai, a kecskeméti, a nagyváradi és a kolozsvári színházat, valamint a Múzeum utcai Károlyi-palotát. Az osztrák fővárosban érte a halál.
[19]
1917. március 22.
Pácz Aladár szabadalmaztatja a wolfram szálat
Az 1870-1938 között élt Pácz Aladár 1900-02-ben a berlini műegyetemen tanult, majd 1904-ben a kolozsvári egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1917-ben feltalálta és szabadalmaztatta az izzóállapotban is teljesen alaktartó wolfram izzószálat, és ezzel lehetővé tette a wolframszálas izzólámpa nagyipari gyártását. Az alumíniumipar szempontjából fontos találmányát, az alumínium-szilícium ötvözetek nemesítéséről 1920-ban szabadalmaztatta. 93 szabadalma volt, ebből 1920-36-ban 75-öt jegyeztek be.
[20]
1936. március 22.
Meghal Berzeviczy Albert történetíró, politikus
Berzevicén született 1853. június 7-én. 1884-ben a kultuszminisztérium miniszteri tanácsosa, majd 1887 és 1894 között kultusz államtitkár volt Trefort Ágoston és Csáky Albin mellett. 1895 és 1898 között a képviselőház alelnöke, 1903 és 1905 között kultuszminiszter, 1910-11-ben a képviselőház elnöke, 1916-tól a főrendi ház tagja, 1905-36 között az MTA, 1923-tól a Kisfaludy Társaság, 1932-től a magyar Pen Club elnöke. A Horthy-rendszer idején a kulturális élet egyik legfőbb irányítója. Számos történeti, művészettörténeti és irodalmi vonatkozású munkát írt. A kiegyezés és az alkotmányosság védelme Berzeviczy életművének sarokpontjai: `...a legrosszabb alkotmányosság is jobb a legfényesebb abszolutizmusnál` - vallotta. A klasszikus műveltséget nagyra becsülő politikus szinte minden területen az egyensúly gondolatának híve. A modern városi élet és az egyre nagyobb terhelést jelentő iskolázás következményei tették a `testnevelési gondolat` egyik legmeggyőződésesebb hirdetőjévé, véleménye szerint `a szellemi és testi élet megzavart egyensúlyának helyreállításáról van szó`. Budapesten halt meg.
[21]
1944. március 22.
Sztójay Döme kormányt alakít
Sztójay Döme (1883-1946)
Sztójay eredetileg Stojakovich Demeter, katonatiszt, politikus. Hírszerzőként szolgál az első világháború végén és a Vörös Hadseregben is, de később a Nemzeti Hadsereghez csatlakozik. Vezérkari tisztként előbb katonai attasé Berlinben, rövid minisztériumi szolgálat után 1935-től berlini követ. Lelkes híve a németek melletti elkötelezettségnek. Magyarország megszállása után a németek támogatását maga mögött tudva miniszterelnök és külügyminiszter. Ezen időszak alatt friss erőket küldött ki a frontra, és szorosabbra fűzte a német-magyar gazdasági kapcsolatokat is. 1944. augusztus 24-én Horthy lemondatta, utóda Lakatos Géza lett. A háború után mint háborús bűnöst halálra ítélték és kivégezték.
Horthy, aki 1942 és 1944 között még Hitler nyomására sem volt hajlandó beleegyezni a zsidók deportálásába, a német megszállás után kezét "tisztán" tartva, passzívan a kormányra, az pedig az új, zsidógyűlölő belügyi államtitkárokra, Endre Lászlóra és Baky Lászlóra bízza a "zsidókérdés végső megoldását"... A magyar holokauszt sajátos vonásai
[22]
1945. március 22.
Megalakul az Arab Államok Ligája
Alapító tagjai Egyiptom, Irak, Jemen, Jordánia, Libanon, Szaúd-Arábia és Szíria. A szervezet megerősítésére 1950-ben közös védelmi és gazdasági együttműködési szerződést kötöttek, 1962-ben pedig létrehozták az Arab Gazdasági Egység Tanácsát. Ez utóbbi kezdeményezésére 1965-ben életbe lépett az Arab Közös Piac, amely az ipari és mezőgazdasági vámok eltörlését, továbbá az áruk és a tőkék szabad forgalmát irányozta elő. Az Arab Liga 18 tagállamának részvételével jött létre 1998-ban az Arab Szabadkereskedelmi Térség (Arab Free-Trade Area - AFTA), amely a kereskedelmi akadályok tagállamok közötti lebontását 2008-ra tűzte ki. Székhelye Kairó (1979-1989 között a székhely Tunisz volt, mivel Egyiptom tagságát az Izraellel kötött Camp David-i béke miatt felfüggesztették). Jelenleg 22 tagállama van.
[23]
1946. március 22.
A Népbíróság halálos ítéleteket hoz
Az 1946. március 4-én kezdődött per során Sztójay Dömén kívül halálra ítélték Reményi-Schneller Lajos volt pénzügyminisztert és Szász Lajos volt iparügyi, illetve kereskedelmi és közlekedési minisztert, valamint Rátz Jenő volt tárca nélküli minisztert. Kunder Antal volt kereskedelmi és közlekedésügyi minisztert életfogytiglani kényszermunkára ítélték, Rátz Jenő büntetését a köztársasági elnök ugyanerre enyhítette. Sztójayt a háború folytatása érdekében jelentős erők frontra küldésével, Németországgal kötött hátrányos gazdasági megállapodással, 600 ezer magyar zsidó deportálásával, minisztereit a fentiekben való közreműködéssel vádolták. A kivégzéseket - a fellebbezések elutasítása után - 1946. augusztus 24-én hajtották végre.
[24]
1946. március 22.
A Népbíróság halálra ítéli Sztójay Dömét
A népbíróság halálra ítéli Sztójay Döme volt miniszterelnököt. Augusztus 24-én végrehajtják az ítéletet.
Sztójay Döme (1883-1946)
Sztójay eredetileg Stojakovich Demeter, katonatiszt, politikus. Hírszerzőként szolgál az első világháború végén és a Vörös Hadseregben is, de később a Nemzeti Hadsereghez csatlakozik. Vezérkari tisztként előbb katonai attasé Berlinben, rövid minisztériumi szolgálat után 1935-től berlini követ. Lelkes híve a németek melletti elkötelezettségnek. Magyarország megszállása után a németek támogatását maga mögött tudva miniszterelnök és külügyminiszter. Ezen időszak alatt friss erőket küldött ki a frontra, és szorosabbra fűzte a német-magyar gazdasági kapcsolatokat is. 1944. augusztus 24-én Horthy lemondatta, utóda Lakatos Géza lett. A háború után mint háborús bűnöst halálra ítélték és kivégezték.
Horthy, aki 1942 és 1944 között még Hitler nyomására sem volt hajlandó beleegyezni a zsidók deportálásába, a német megszállás után kezét "tisztán" tartva, passzívan a kormányra, az pedig az új, zsidógyűlölő belügyi államtitkárokra, Endre Lászlóra és Baky Lászlóra bízza a "zsidókérdés végső megoldását"... A magyar holokauszt sajátos vonásai
[25]
1951. március 22.
Meghal Almásy László Ede Afrika-kutató, felfedező
Almásy László Ede Borostyánkőn [Bernstein] született, 1895. aug. 22-én. Középiskoláit Kőszegen kezdte, majd 1909 és 1913 között Angliában, egy londoni magániskolában folytatta az érettségiig. Első pilótajogosítványát 1912-ben szerezte, két évvel később itthon, saját összeállítású gépével sikeres repülést hajtott végre. Az első világháborúban pilótaként többször kitüntették. A húszas években neves autóversenyző, az osztrák Steyr Werke kereskedelmi képviselője Szombathelyen.
Nem volt képzett tudós, mindenekelőtt kiváló műszaki érzékével, gyakorlati tudásával tűnt ki kortársai közül, amit rekordjai is bizonyítanak. A Líbiai-sivatag iránti érdeklődését műszaki kérdések, romantikus motívumok keltették fel, összegyűjtött tapasztalatait, ismereteit azonban jelentős elméleti, mindenekelőtt földrajzi és történeti kutatómunkával egészítette ki. A technikai kérdések után egyre inkább a tudományos problémák felé fordult, az általa fiatal sivatagnak tartott Szahara kialakulása, őstörténete érdekelte, melyekhez útjai során értékes információkat gyűjtött. Legsikeresebb expedícióját 1933-ban vezette a sivatagba: újra felfedezte a legendás, elveszett oázis, Zarzura harmadik völgyét, és világhírű sziklafestményeket talált az Uvainat-hegység barlangjában.
Fő művei:
[26]
1972. március 22.
Nagy-Britannia feloszlatja a belfasti parlamentet és átveszi Észak-Írország kormányzását
Brian Faulknert, az észak-ír miniszterelnököt leváltják, hivatalát William Whitelaw konzervatív képviselő veszi át. Az évi eleji zavargások óta - londonderryi "véres vasárnap", január 30-án 13 emberéletet követelt - Edward Heath brit miniszterelnök, aki eddig támogatta a protestánsokat, engedményeket követelt és egy béketervvel állt elő. A protestánsok azonban elzárkóztak az elő, hogy a katolikus kisebbségnek egyenjogúságot biztosítsanak, s felkészültek a radikális tiltakozásra. Erre London beavatkozik.
[27]
1989. március 22.
Létrejön az EKA
Az Ellenzéki Kerekasztal fél év múlva az MSZMP-vel és a Harmadik Oldallal folytat tárgyalást a békés rendszerváltás menetrendjéről. A Fidesz és az SZDSZ végül elzárkózott a megegyezés aláírásától.
[28]
1993. március 22.
Első alkalommal emlékeznek meg Víz Világnapjáról
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 47. közgyűlése a Víz és Környezet Nemzetközi Konferencia, illetve az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája március 22-ét a Víz Világnapjává nyilvánította, amelyről első alkalommal 1993-ban emlékeztek meg. Ezzel a határozattal kifejezésre juttatták annak fontosságát, hogy a vízgazdálkodás a gazdasági termelés és a szociális jólét alapja, és ezek a rendelkezésre álló víz mennyiségétől és minőségétől függnek. Amint a népesség és a gazdasági tevékenység növekszik, sok országban vízhiány áll elő, amely a gazdasági fejlődés korlátja lehet. Ezenkívül a vízkészlet védelme és a fenntartható gazdálkodás igényli a közfigyelmet helyi, országos, regionális és nemzetközi szinten.
[29]
1996. március 22.
Meghal Claude Mauriac író
A nagy francia regényíró és akadémikus Francois Mauriac fia Párizsban született 1914. április 25-én. 1944-49 között de Gaulle magántikáraként dolgozott. Számos tanulmányt, életrajzot írt, újságcikkei is híressé tették. Szépirodalommal is foglalkozott, magyarul is megjelent Felejtés című regénye. Több évtizeden át a Le Monde, Le Figaro, L'Express, Le Matin munkatársa volt. Az 1985-ben megjelent egyik utolsó könyvét édesapjának szentelte.