Mi történt a szülinapomon?
Keresési feltételek:
Hónap: január • Nap: 18
Hónap: január • Nap: 18
54 találat
[1]
1270. január 18.
Meghal Margit, IV. Béla leánya
Margit IV. Béla és Laszkarisz Mária házasságából a dalmáciai Klisszában született 1242-ben. A tatárok pusztítása közepette szülei még születése előtt ajánlották fel őt az ország szabadulásáért. Három és fél évesen a domonkos apácák veszprémi Szent Katalin-monostorába került, ahonnan 1252-ben a Nyulak szigeti kolostorban folytatta apáca-hivatását. Haláláig itt élt, hűségesen kitartva a szerzetesi fogadalma mellett. Ennek feladására még apja sem tudta rávenni, pedig komoly házassági tervei voltak a leányával. Őt szánta ugyanis II. Ottokár cseh király feleségének. Margit már életében is nagy tiszteletnek örvendett, kultusza 1270-ben bekövetkezett halála után egyre nőtt. Szentté avatását X. Gergely pápánál már testvére, V. István kérelmezte. Türje nembeli Fülöp esztergomi érsek, majd Lodomér váradi püspök irányította az első vizsgálatot, amelyet 1276-ban újabb követett. Az 1306-os próbálkozás is kudarcba fulladt. A magyar közvélemény azonban mindig is szentnek tekintette, kultuszát az Anjou uralkodók is erőteljesen támogatták. Végül XII. Pius pápa iktatta a szentek sorába 1943-ban.
[2]
1294. január 18.
III. András felsorolja Vörös Ábrahám érdemeit
III. András oklevelében részletesen felsorolja Vörös Ábrahám ispán érdemeit. 1289-ben a nyugati határszélen lázadás ütötte fel a fejét, ő azonban megőrizte hűségét. IV. (Kun) László halála után a trónt elfoglaló III. András segítségére sietett, Nagyszombat mellett megküzdött az osztrák sereggel, többet elfogott közülük, a győzelem jeleként az ellenség lobogóit a királynak küldte el. Pozsony várának ostromakor is az első sorokban harcolt, ő maga életveszélyes sebeket szerzett, szerviensei közül pedig néhányan meghaltak, többen megsebesültek.
[3]
1348. január 18.
Lajos tarantói herceg elmenekül Nápolyból
[4]
1701. január 18.
I. Frigyes porosz király megkoronázza magát
III. Frigyes brandenburgi választófejedelem, porosz herceg Königsbergben saját kezűleg megkoronázza magát, és I. Frigyes néven Poroszország királya lesz. A Hohenzollern-ház királyi dinasztiává emelése Brandenburg-Poroszország előretörését jelzi: a jelentéktelen őrgrófság a Német-Római Birodalomban belül komoly politikai erővé fejlődik. A koronázási szertartás fényes külsőségek között zajlik. A király és kísérete már 1700. december 17-én elindult a 12 napig tartó königsbergi útra. A királyság kihirdetése a Habsburg-császár jóváhagyásával történhet meg. I. Lipót császár az 1700. november 16-i koronázási iratban adományozta III. Frigyes választófejedelemnek a királyi címet. Ellenszolgáltatásképpen a Hohenzollernek kötelesek a Habsburgokat támogatni a spanyol örökség megszerzésében. Mivel Frigyes a királyi koronát nem kaphatja meg a birodalom részét képező Brandenburg választófejedelmeként, ezért a birodalom területén kívül fekvő porosz Hercegség szuverén uralkodójaként koronázza meg önmagát. A brandenburgi őrgrófság az Askaniak uralkodása idején, 1134-1157 között jött létre. A Hohenzollernek, egykor nürnbergi várgrófok, 1415/1517-ben kapták hűbérként Markot és a választófejedelemséget. A brandenburgi választófejedelmek 1657/1660-ban szerezték meg véglegesen a Porosz Hercegség szuverenitását.
[5]
1778. január 18.
Cook kapitány felfedezi a Szendvics Szigeteket, mai nevén Hawaiit
[6]
1779. január 18.
Megszületett Peter Mark Roget angol lexikoníró
[7]
1849. január 18.
Pálffy János kilép az Országos Honvédelmi bizottmányból
Esterházy Sándor tábornok, a bácskai magyar sereg parancsnoka megtagadja a császári sereg elleni harcot. A hadosztály parancsnokságát Vécsey Károly gr. tábornok veszi át.
[8]
1850. január 18.
A zsandárság működését rendelettel szabályozzák
A csendőrség (akkori nevén: zsandárság) felállítását a császár 1849-ben határozta el, működését egy 1850. január 18-i rendelettel szabályozták. A csendőrség rendfenntartó, de katonai intézmény volt, szemben a rendőrséggel, amely a politikai hatóságok közé tartozott. Maga az uralkodó kívánta, hogy az új igazgatás a hadseregre és a csendőrségre támaszkodjék, mert ő maga és környezete az osztrák polgári kormányzatra is bizalmatlansággal tekintett. A zsandárok kötelessége volt sétányokon, színházakban, különösen pedig fogadókban, kocsmákban, kávéházakban a csendre és az erkölcsre felügyelni. A "jóérzelműeknek" védelmére kelni, a "rosszérzelműeket" megrettenteni. A csendőri ellenőrzés, a hivatásos besúgók tevékenysége a különböző rangú hivatalnokokra is kiterjedt. Bizalmi férfiai miniszterekről és egyházi főméltóságokról is jelentéseket készítettek. Kempen, a csendőrség főfelügyelője, Európa e táján addig ismeretlen rendszert hozott létre. A császári csendőrséget, mint különösen gyűlölt intézményt, az 1867. évi kiegyezés után megszüntették.
[9]
1862. január 18.
Meghal John Tyler, a 10. amerikai elnök
[10]
1868. január 18.
Az uralkodó felmenti tisztségéből Franz John közös hadügyminisztert
utóda Franz Kuhn
[11]
1871. január 18.
I. Vilmos az egységes Német Birodalom császára lesz
Párizs mellett, a versailles-i palota tükörtermében I. Vilmos porosz királyt német császárrá kiáltják ki, s befejeződik a német államok nemzetállammá egyesítése (Ausztria nélkül). A Német Birodalom megalapítását - amely főleg a liberális polgárság törekvése volt - a Franciaország elleni győzelmes hadjárat tette lehetővé (1870. IX. 2.). A siker megtörte a Német Birodalom megteremtésével szembeni külföldi ellenállást és megerősítette a nemzeti érzést Németországban. Az a tény, hogy a császárrá kikiáltás a legyőzött Franciaországban történik, az új birodalom erejét demonstrálja Európának. A délnémet államok csatlakozását az Észak-Német Szövetséghez és beleegyezésüket a porosz vezetésű Német Birodalom megalapításába az 1870 októberében és novemberében folytatott kitartó tárgyalások során érte el Otto von Bismarck porosz miniszterelnök, az Észak-Német Szövetség kancellárja (1867. VII. 1.). Elsősorban Bajorországnak voltak kikötései, Bismarck azonban a gazdasági elszigetelés kilátásba helyezésével és különleges jogok ígéretével elsöpörte azokat.
[12]
1873. január 18.
Meghal Edward George Bulwer-Lytton angol író
Londonban született 1803. május 25-én. Házassága szerencsétlen volt, majd különváltan élő felesége szakadatlanul zsarolta. Anyagi nehézségei miatt termékeny irodalmi munkásságot fejtett ki: életművében regények, drámák, költemények, esszék egyaránt szerepelnek. Romantikus regényei közül a legjelentősebbek a Pompei utolsó napjai és Wagner operájának alapjául szolgáló A diktátor című műve. Az eljövendő faj című alkotása a tudományos fantasztikus irodalom egyik korai előfutárának tekinthető. Közéleti tevékenysége is jelentős volt, két ízben megválasztották a glasgow-i egyetem rektorává. 1858-ban gyarmatügyi miniszter lett, 1866-ban lordi címet kapott. Rendkívüli népszerűségére jellemző volt, hogy Görögország királyi koronáját is felajánlották neki. Halála után a Westminster apátságban temették el.
[13]
1881. január 18.
Meghal Auguste Mariette régész
Ásatásai nyomán - amelyen munkások ezreit foglalkoztatta - számos ókori műemlék került felszínre, amelyek közül az abidoszi és az edfui templom a leghíresebb. Megtisztította a gízai Szfinx körzetét, és felfedezte Khephrén völgytemplomát. Utolsó munkája a Szakkara melletti három piramis feltárása volt, amelyben hat egyiptomi fáraó dinasztia tagjait temették el. Az egyiptomi műkincsek védelmére 1858-ban megalapította az Egyiptomi Régészeti Hivatalt, és az intézmény első igazgatója lett. 1879-ben Egyiptomban pasa rangot kapott. Karióban halt meg.
[14]
1882. január 18.
Megszületett A. A. Milne angol író
[15]
1883. január 18.
Megszületett Dapsy Gizella költőnő
A losonci születésű művész 1901-ben Hódmezővásárhelyen szerzett óvónői oklevelet, s ettől kezdve Szeghalmon tevékenykedett óvónőként. A Tanácsköztársaság idején a községi és járási direktórium tagja volt, majd a román csapatok bevonulása után `kommunista gyanú` vádjával letartóztatták, s fogva is tartották, később állásvesztésre ítélték. 1926-tól Verőcén élt, s korán hírnevet szerzett költőként. Férjével, Rozsnyai Kálmánnal együtt közeli barátságban volt Ady Endrével és az Ady családdal. Költeményeit és elbeszéléseit Nil név alatt jelentette meg - elsősorban korabeli lapokban. Dosztojevszkij és Puskin műveiből fordított is. A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban található emlékkönyve 280 író és költő saját kezű bejegyzését őrzi. Nógrádverőcén hunyt el 1940. április 30-án.
[16]
1892. január 18.
Megszületett Oliver Hardy amerikai komikus
[17]
1900. január 18.
Jan Kubelik cseh hegedűművész Budapesten vendégszerepel
Házassága révén később magyarrá lesz Polgár János néven.
Az uralkodó kinevezi Ernst von Koerbert osztrák miniszterelnökké.
[18]
1901. január 18.
Bemutatják a budapesti Nemzeti Színházban Bródy Sándor Hófehérke című színművét
[19]
1902. január 18.
A budapesti Vígszínházban bemutatják Bródy Sándor A dada című színművét
[20]
1904. január 18.
Megszületett Cary Grant amerikai színész
[21]
1911. január 18.
Az amerikai Eugene Ely - a világon elsőként - egy hajó fedélzetén landol repülőgépével
[22]
1913. január 18.
Megszületett Danny Kaye amerikai színész és komikus
[23]
1914. január 18.
Gróf Tisza István miniszterelnök hivatalosan Zágrábba látogat
[24]
1915. január 18.
Japán védnökséget kíván Kína felett
Japán 21 követelést terjesztett elő Kínának, amelyekben Shantung felett gyakorolt védnökséget, a közép-kínai acélművek feletti ellenőrzést és széles körű kereskedelmi kiváltságokat követel. Emellett Japán közvetlen politikai ellenőrzést akar gyakorolni a kínai kormány felett. Jüan Si-kaj elnök a követelések legnagyobb részét elfogadja, noha Kínában, mindenekelőtt a diákok között, energikus tiltakozásoknak adnak hangot. Japán-brit tárgyalások után Japán visszavonja ugyan ellenőrzését a kínai kormány felett, de kelet-ázsiai hegemóniája elismert marad. Japán a háború kitörésekor elfoglalja Kiaucsou német gyarmatot és ezen túl Shantung tartományt. A terület természeti kincsekben gazdag. Japán egész Mandzsúriát úgy tekinti, mint saját befolyási övezetét. Amikor Kína Shantung visszaadását sürgette, Japán megfogalmazta 21 követelését. Japán, amely jelenleg Koreát ellenőrzi, befolyást akar nyerni egész Kínában is. Nagy-Britannia ellenszegül ennek, mert ott saját érdekeit látja fenyegetve.
[25]
1917. január 18.
A kormány a szénhiány miatt elrendeli a színházak, mozik és műsoros szórakozóhelyek azonnali és további intézkedésig tartó bezárását
[26]
1918. január 18.
Háborúellenes sztrájk kezdődik Budapesten
A hónap közepén az Osztrák-Magyar Monarchiában több százezres tömegeket megmozgató sztrájkokra és tüntetésekre került sor, amelyek fő követelése a háború befejezése volt. Az MSZDP 1918. január 13-án a fővárosban és több városban tüntetéseket szervezett a hódító háború folytatása ellen. Másnap Wiener Neustadtban kezdődött általános politikai sztrájk, amely gyorsan átterjedt Bécsre, egész Ausztriára és Csehországra. Mintegy 700 ezer ember vett részt az ausztriai megmozdulásokban. Január 18-án általános sztrájk kezdődött Budapesten is, az annexió befejezése, és hadisarc nélküli, azonnali békekötés, a választójogi reform és a közélelmezés javítása érdekében. A megmozdulások két napig tartottak, és 20-án Wekerle miniszterelnök ígéretet tett a sztrájkolók egyes követeléseinek teljesítésére. A Monarchia egészét átfogó sztrájkhullám és tüntetések jelezték, hogy a hátország népe is belefáradt a megpróbáltatásokba, nélkülözésekbe, mindennél fontosabbnak tartja a béke gyors megkötését.
[27]
1919. január 18.
Ünnepélyesen megnyitják a békekonferenciát Párizsban
A köztársasági elnök Berinkey Dénest nevezi ki miniszterelnökké. A kormány miniszterei :
- belügy : Nagy Vince;
- külügy: Berinkey Dénes miniszterelnök;
- földművelésügy: Búza Barna;
- hadügy: Böhm Vilmos;
- igazságügy: Berinkey Dénes miniszterelnök,
- kereskedelemügy: Garami Ernő,
- közélelmezés: Baloghy Ernő,
- munkaügy és népjólét: Peidl Gyula,
- pénzügy: Szende Pál,
- ruszkakrajnai ügyek: Szabó Oreszt,
- tárca nélkül: Kunfi Zsigmond, Vass János és Nagyatádi Szabó István.
[28]
1926. január 18.
Meghal a nemzet csalogánya
Blaha Lujza (Reindl Ludovika) Romaszombatban született 1850. szeptember 8-án. Szülei is színészek voltak. Apja, Reindl Sándor huszártisztként részt vett a szabadságharcban. Halála után a gyermeket egy Kölesi nevű színészcsalád vette pártfogásába. Ő maga először gyerekszerepekben lépett fel, Kölesi Lujza néven. 1864-ben a budai Népszínházban játszott, majd Szabadkára szerződött, s 1866-ban férjhez ment Blaha János karmesterhez, akinek nevét - bár még két házasságot kötött - élete végéig viselte. Férje halála után, 1871-ben a Nemzeti, majd 1875-ben a pesti Népszínház szerződtette. Ez utóbbit ő tette a pesti német színház diadalmas vetélytársává. A magyar színjátszás egyik legnagyobb alakja volt. Teltkarcsú termete, bájos arca, csodás énekhangja, elbűvölő csevegése, hol érzelmes, hol pedig dévajkodó kedvessége ellenállhatatlanul vonzó jelenséggé tette, s valósággal predesztinálta a népszínmű-szerepekre. E műfaj, melynek legkiválóbb tolmácsolója volt, az 1870-es évektől az ő stílusához igazodva őrizte meg romantikus, stilizált és irreális jellegét. Legfontosabb szerepeit A falu rosszában, A sárga csikóban, A piros bugyellárisban alakította. Játékos kedvessége jól érvényesült operettekben, vígjátékokban, sőt később egyes némafilmekben is. 1910-ben visszavonult a színpadtól. 1920-ban Életem naplója címmel jelentek meg visszaemlékezései.
[29]
1927. január 18.
Meghal Baumgarten Ferenc
1880. november 6-án született Budapesten. Tizenhárom éves korától a Trefort utcai Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgimnáziumába járt, ahol nagynevű pedagógusok - Négyesy László, Marczali Henrik - oktatták. Érettségi után, 1898-ban történelem szakos lett a pesti egyetem bölcsészeti fakultásán. 1903. október 20-án doktorált a budapesti egyetemen. 1909-ben, alig harmincévesen elhagyta Magyarországot. Berlinben és Münchenben élt, de szinte állandóan vándorúton volt: többször járt Itáliában, Svájcban, Hollandiában, Angliában. A Németországban élő magyar esztéta 1923-ban kelt végrendeletében vagyona jelentős részét anyagilag rászoruló, elveikben meg nem alkuvó magyar írók támogatására szolgáló alapítvány létrehozására hagyja. Az alapítvány kurátora Babits Mihály lett. Ótátrafüreden hunyt el. E szavakkal fogadta a halált: `Korán jött, még lett volna tennivalóm.`
[30]
1928. január 18.
Megszületett Keresztes Attila olimpiai bajnok kardvívó
Gépészmérnöki diplomát szerzett. A Bp. Lokomotív versenyzőjeként rövid hazai sportpályafutása alatt három világversenyen győzött. 1954-ben a főiskolai világbajnokság kard egyéni számában, majd az 1955. évi világbajnokságon a kardcsapatban szerzett aranyérmet. Pályafutásának csúcsát az 1956. évi melbourne-i olimpia jelentette, ahol az aranyérmes magyar kardcsapat tagjaként a dobogó legfelső fokára állhatott. Ezt követően részt vett a Sport Illustrated magazin által a magyar olimpikonok számára szervezett amerikai túrán és az Egyesült Államokban, New York közelében telepedett le. Egy ideig még vívott, 1964-ben amerikai színekben szerepelt a tokiói olimpián, majd Peruban edzősködött. Visszavonulását követően vállalkozóként tevékenykedett, a rendszerváltás után többször is járt Magyarországon. Nyugalomba vonulása után, 1996-ban szélütés érte, s Budapesten is gyógykezelték, majd 2002 januárjában ismét budapesti lakos lett, ahogyan akkor barátainak mondta: hazajött meghalni. Ez 2002. szeptember 27-én be is következett.
[31]
1929. január 18.
Első ízben kerül sor a Baumgarten-díj kiosztására
[32]
1930. január 18.
A rendőrség letartóztatja a Kommunisták Magyarországi Pártja titkárságának tagjait
Egyúttal lefoglalja technikai apparátusát, felszámolja központi nyomdáját is.
[33]
1932. január 18.
Munkanélküliek tüntetnek Budapesten
A rendőrség rátámad a Kommunisták Magyarországi Pártja jelszavaival tüntetőkre, 114 személyt előállítanak.
[34]
1933. január 18.
Megszületett David Bellamy angol botanikus
[35]
1936. január 18.
Bemutatják a budapesti Vígszinházban Szomory Dezső: Bodnár Lujza című színdarabját
[36]
1936. január 18.
Meghal Rudyard Kipling angol író
[37]
1939. január 18.
Kiosztják a Baumgarten-alapítvány 1938. évi díjait
A jutalmazottak között van Illés Endre, Laczkó Géza, Szabó Zoltán, Jankovich Ferenc és Jékely Zoltán.
[38]
1940. január 18.
Bemutatják a Garzonlakás kiadó (rendező: Balogh Béla) és A nőnek mindig sikerül (rendező: Ráthonyi Ákos) című filmeket
[39]
1944. január 18.
A szovjet csapatok áttörik a leningrádi német blokádot
A II. világháborúban a német csapatok Szovjetunió elleni támadása után, 1941. július 10-én megkezdődött Leningrád védelme. A város - óriási áldozatok árán - másfél évig állt ellen a német támadásoknak, a települést körülzáró fenyegetésnek. A szovjet csapatok 1943. január 12-én indultak ellentámadásba a város térségben, és január 18-án áttörték a blokádot.
[40]
1945. január 18.
Szovjet csapatok elfoglalják Pestet
Miközben szovjet csapatok foglalják el Pestet, a menekülő németek felrobbantják a még álló Duna-hidakat.
[41]
1945. január 18.
Felrobbantják a megmaradt két budapesti hidat
A szovjet csapatok gyors előrenyomulása riadalmat okozott a védelemre még felkészületlen német és magyar parancsnokságon, valamint a nyilas vezetők körében. A visszavonulás biztosítására előkészítették a fővárosi Duna-hidak felrobbantását. november 4-én gondatlanság következtében a Margit hídon elhelyezett robbanóanyag a nappali forgalom kellős közepén robbant fel. A szerencsétlenségnek számos halálos áldozata volt. A Horthy Miklós (ma Petőfi) hidat január 14-én, a Ferenc József (ma Szabadság) hidat január 16-án a pesti oldal kiürítésére készülő németek felrobbantották. A német parancsokság a január 17-ről 18-ra virradó éjszakán az Erzsébet és a Lánchídon Budára vonta át az utóvédeket, és január 18-án reggel a még álló két hidat is a levegőbe röpítette.
[42]
1946. január 18.
Átadják a Kossuth-hidat
Budapest II. világháború utáni első állandó Duna-hídja a Kossuth Lajos tér és a Batthyány tér között állt. A II. világháború alatt a visszavonuló német csapatok valamennyi budapesti Duna-hidat felrobbantották. Az ostrom utáni első állandó híd a Kossuth Lajos tér és a Batthyány-tér között épült, a parlamenttől délre. Fél-állandó hídnak mondták, mert csak másodrendű terhelésre és 10 évi időtartamra méretezték. Építését 1945. április 19-én határozta el a minisztertanács, a terveket Mistéth Endre és Hilvert Elek készítette. Eredetileg faszerkezettel tervezték, de nagyobbrészt acélelemekből épült, nemcsak szerkezeti anyagból, hanem csövekből és a roncshidak felhasználható hegesztett kapcsolatokkal. A kilencnyílású, rácsos szerkezetű híd két parti nyílása fából készült 7,0 m-es úttesttel és 2x3,25-es járdaszélességgel valósult meg, hossza 355 m volt, legnagyobb, középső nyílása 80 m. A három középső nyílás alsó-, a többi felsőpályás volt. A hidat gyors tempóban építették fel, a pillérek alapozását 1945. május 16-án kezdték, a nyolc pillért vasbeton köpeny lesüllyesztésével öt és fél hónap alatt készült el. A szerkezetet a Csepeli Vas- és Fémművek és a Győri Vagon- és Gépgyár szállította. Az építés az 1945. szeptember 22-én vízre bocsátott, 100 tonna teherbírású József Attila úszódaru segítségével folyt. A faanyagot a budai kertek fenyőiből, a dunai úszóstrandok anyagából, a romházak maradványaiból nyerték. A hídépítők 16-20 órákat dolgoztak, s néhány nappal azután, hogy a kemény télen a jégzajlás elvitte a Margitszigeten átvezető Manci nevű pontonhidat, 1946. január 15-én megindult a gyalogosforgalom, a járművek pedig január 18-ától kelhettek át - az utolsó náci hídrobbantás első évfordulóján. Pesten egyenes felhajtó létesült a Báthory utca tengelyében, Budán erős ívekkel két rámpa épült északi és déli irányban, a rakpart vonalával párhuzamosan. Az autóbusz-forgalom március 12-én indult meg. A híd építéséről Háy Gyula írt drámát, Az élet hídja címmel. 1954-ben a két faszerkezetű nyílást acélból építették át. A híd teherbírása korlátozott volt, egy idő múlva már csak kisebb autóbuszok közlekedhettek rajta. A Szabadság, Margit, Lánchíd és Petőfi-híd újjáépítése után nélkülözhetővé vált, 1956 tavaszán lezárták, majd 1960-ban lebontották. A meder teljes kitisztítása 1963-ban ért véget. A Kossuth híd gyors megvalósítása a háború utáni újjáépítés jelentős állomása volt, emlékét a hídfők helyén emléktáblák őrzik.
[43]
1954. január 18.
Meghal Sydney Greenstreet brit filmszínész
[44]
1963. január 18.
Meghal Hugh Gaitskell brit államférfi
[45]
1972. január 18.
Házi őrizetbe veszik az országa függetlensége ellen protestáló volt rhodesiai miniszterelnököt, Garfield Todd-ot és lányát
[46]
1976. január 18.
Jim Sillars és John Robertson brit munkáspárti országgyűlési képviselők megalapítják a Skót Munkáspártot, hogy elérjék Skócia nagyobb mértékű autonómiáját
[47]
1977. január 18.
Ausztráliában kisiklik egy Sydney felé tartó vonat
A tragédia 82 ember halálát okozza.
[48]
1978. január 18.
Az Európai Bíróság felmentette a brit hatóságokat a kínzás vádpontja alól, de bűnösnek találta őket az észak-írországi börtönlakókkal szembeni kegyetlen és megalázó bánásmódban.
[49]
1980. január 18.
Meghal Cecil Beaton angol fotográfus
[50]
1988. január 18.
Meghal George Markstein brit író
[51]
1995. január 18.
Kőkori barlangrajzokat fedeznek fel
Dél-Franciországban, közel Vallon-Pont-d'Arc városához felfedezik azt a több tagból álló barlangrendszert, amelynek falait 17 és 20 ezer év közötti barlangfestmények és sziklába vésett művek díszítik.
[52]
1995. január 18.
Meghal Johann Butenandt, német biokémikus
[53]
1997. január 18.
Hutu milicisták civileket ölnek meg
Észak-Nyugat Ruandában, egy éjszakai támadás során hutu milicisták megöltek 3 spanyol katonát és 3 egészségügyi dolgozót és súlyosan megsebesítettek egy amerikai állampolgárt.
[54]
2001. január 18.
Meghal Sinkovits Imre
Sinkovits Imre Budapesten született 1928. szeptember 21. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése (1951) előtt két évvel már a Belvárosi Színházban játszott, majd egy évad után az Ifjúsági Színházhoz szerződött. 1951-ben a Nemzeti Színház tagja lett. Innen 1956-os szerepvállalása miatt került száműzetésbe a József Attila Színházhoz, ahol 1957-1963 között lépett színpadra. Ezt követően visszatért a Nemzeti Színházhoz, amely 1989-ben örökös tagjává fogadta. Pályafutása során számos nagy szerepben nyújtott emlékezetes alakítást. Madách Imre Tragédiájában Ádám szerepén kívül játszotta Lucifert is, illetve a Mózes címszerepét. Emellett szerepelt többek között Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjében Kurrah-ként, majd Moliére Fösvényében Valért, Shakespeare drámái közül a Julius Caesarban Cassust, a Macbeth címszerepét, a Lear királyban Kentet, a Rómeó és Júliában Lőrinc barátot, A Viharban Prosperót, a Szentivánéji álomban Zubolyt, a Tévedések vígjátékában Egeont alakította. Játszotta Katona József Bánk bánjának címszerepét és Tiborcot. Filmszerepei közül kiemelkedett a Fűre lépni szabad, a Két félidő a pokolban, az Egy szerelem három éjszakája, az Egri csillagok, az Isten hozta, őrnagy úr, a Honfoglalás, A tizedes meg a többiek, a Külvárosi legenda, a Szerelmi álmok című játékfilmekben, illetve a Nő a barakkban, a Kegyenc, a Budai Nagy Antal, a Kaviár és lencse című tévéjátékokban. A nagy sikerű Hupikék Törpikék rajzfilmsorozat jóságos Törpapájának kölcsönözte hangját. Munkásságát 1966-ban Kossuth-díjjal ismerték el. Két alkalommal (1955-ben és 1962-ben) részesült Jászai Mari-díjban. 1970-ben érdemes, 1974-ben kiváló művész címet kapott. Tagja volt a Halhatatlanok Társulatának. 2000-ben megkapta a Nemzet Színésze kitüntető címet. A Magyar Művészeti Akadémia szintén 2000-ben választotta tagjai sorába.