Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Mi történt a szülinapomon?

Keresési feltételek:
Hónap: január  •  Nap: 12
42 találat
[1]

i.e. 29. január 12.

Bezárják a Ianus-templom kapuit

Rómában a Forum Romanumon álló Ianus-templom ajtajainak (két egymással összeerősített kapuív) bezárása azt hirdeti, hogy a Római Birodalomban általános béke honol. Az ajtók bezárásának szertartása régi római hagyomány szerint zajlik. A kapukat kizárólag békeidőben szabad becsukni. Ez a harmadik alkalom a Római Köztársaság történetében, hogy a senatus utasítására bezárják a templomot. Ianus - őt tartják a legrégibb itáliai királynak - a kapu római istene, és a bejáraté. Ezt a tulajdonságát úgy fejezik ki, hogy az istent két arccal ábrázolják. A "kétarcú" Ianus egyik arca előre, a másik hátra néz. Róla, minden kezdet istenéről, nevezték el az év első hónapját is januárnak. Minden hónap első napja is szent a számára. Régi hagyományt követve Ianust szólítják elsőként az istenek közül az imákban is. A rómaiak minden nagyobb és veszélyesebb vállalkozásuk megkezdése előtt szintén az ő segítségéért könyörögnek.

[2]

1284. január 12.

IV. (Kun) László megemlékezik a cseh háború két sebesültjéről

Az oklevélben említett Miklós ispán és Mihály valószínűleg az 1278-as morvamezei ütközetben harcoltak, ahol Habsburg Rudolf a magyar csapatok segítségével legyőzte II. Ottokár cseh király hadseregét. Miklós ispánt lándzsaszúrás érte az arcán, míg Mihályt egy lándzsa döntött le lováról. Utóbbi olyan súlyosan megsebesült, hogy mások menekítették ki, mivel saját erejéből erre nem volt képes.

[3]

1458. január 12.

A Szilágyiak egyezséget kötnek

Szilágyi Mihály és Erzsébet, Hunyadi János özvegye egyezséget köt Garai László nádorral és feleségével, Alexandra tescheni hrcegnővel, Hunyadi Mátyás királlyá választása és Garai Annával kötendő házassága ügyében. A tervezett házasságot Hunyadi Mátyás és Podjebrád Katalin eljegyzése meghiúsítja.

[4]

1479. január 12.

Mátyás a pénzét követeli III. Frigyestől

Mátyás király felszólította III. Frigyes német-római császárt, hogy az 1477. évi békeszerződés értelmében fizesse ki a 100 ezer aranyforintot, mivel a titkos záradékban kikötött feltételt nem teljesítette. (A titkos záradék tartalma éltelmében, a császárnak be kellett volna iktatnia Ferdinánd nápolyi király fiát, Frigyest, Milánó birtokába, és el kellett volna jegyeznie vele leányát, Kunigundát.)

[5]

1628. január 12.

Megszületett Charles Perrault francia költő

A francia klasszicizmus jelentős alakja Párizsban látta meg a napvilágot. 1671-ben a Francia Akadémia tagjává választották, részt vett a társaság szabályzatának kidolgozásában. XIV. Lajos százada című költeményével (1687) megindította a Régiek és a Modernek, azaz az újabb kori írók híveinek nagy vitáját (1688-1698). Tanait A régiek és a modernek összehasonlítása és A XVII. század folyamán feltűnt híres emberek Franciaországban című munkáiban fejtette ki. Hírnevét azonban a gyerekek mulattatására összegyűjtött meséinek köszönheti, melyek Lúdanyó meséi (1697) címmel jelentek meg. A versben és prózában írt történetek nagy része népi eredetű (Szamárbőr, Csipkerózsika, Piroska és a farkas, Kékszakáll, Csizmás kandúr, Hüvelyk Matyi). A francia fővárosban hunyt el 1703. május 16-án. Meséi magyarul 1965-ben jelentek meg. Az ő meséjéből született Bartók A kékszakállú herceg vára című műve is.

[6]

1665. január 12.

Meghal Pierre de Fermat francia matematikus

[7]

1682. január 12.

III. Fjodor cár létrehozza a központi hivatalokat

III. Fjodor cár központosítja a közigazgatást, hogy biztosítsa a cár korlátlan hatalmát. A közigazgatási feladatokat, melyeket eddig születés és hagyományos rangsor alapján a bojárarisztokrácia látott el, az újonnan létrehozott központi hivatalok (prizákok) veszik át. Elégetik a régi nemzetségi jegyzékeket is. A XV. század óta a nemesi családok származásuk, rangjuk és hivatali állásuk alapján biztos helyet élveztek a cári udvar hierarchiájában. A nemesség minden tagját a cár szolgálatára kötelezték, de mindenkinek joga volt a családja rangjának megfelelő állás betöltésére. A jövőben a nemesi tisztségviselőket alkalmasságuk és teljesítményük alapján választják ki.

[8]

1685. január 12.

XIV. Lajos feleségül veszi Madame Maintenon-t

Madame Maintenon, leánykori nevén Françoise d'Aubigné 1635-ben született Niort-ban. Katolikusként látta meg a napvilágot, de gyermekkorát hugenotta nagynénjénél töltötte. Szüleivel Martinique-ra ment, ahol megkapta a Belle Indienne (szép indiánleány) nevet. 1652-ben férjhez ment a 42 éves Paul Scarron költőhöz. 25 évesen özvegy lett, A Napkirállyal való kapcsolata 1675-ben kezdődött, a találkozás eseményét az uralkodó naplójában is megörökítette. Ebben az évben Lajos kinevezte Maintenon márkinőjévé. A francia uralkodóval teljes titokban házasodott össze. Lajos halála után visszavonult Saint-Cyr-i birtokára, ahol 1719-ben érte a halál.

[9]

1749. január 12.

Megszületett Pestalozzi, a pedagógia egyik jelentős alakja

Johann Heinrich Pestalozzi olasz eredetű kereskedőcsalád tagjaként Zürichben született. Édesapját korán elvesztette, így édesanyja nevelte. Az elemi iskola és a színvonalas latin középiskola után Pestalozzi a híres zürichi Collegium Carolinum hallgatója lett. A filológiai-teológiai képzést nyújtó főiskola európai színvonalat képviselt. Különösen nagy hatást gyakorolt a fiatalember gondolkodására Johann Jakob Bodmer, a felvilágosodás szellemiségének képviselője. Pestalozzi hamarosan tagja lett a Bodmer alapította szűk körű irodalmi egyesületnek, a Helvét Társaságnak. Összejöveteleket, felolvasásokat, vitákat rendeztek, sőt `Emlékező` (Der Erinnerer) címen folyóiratot adtak ki. Végül megszakította tanulmányait, és a földművelést választotta. 1769 februárjában gazdálkodni kezdett a jórészt kölcsönpénzen vett birrfeldi birtokán. Ugyanazon év őszén feleségül vette Anna Schultess-t, egy gazdag kereskedőcsalád rendkívül művelt és szép leányát, aki szintén híve volt a felvilágosult tanoknak. Hamarosan megszületett egyetlen gyermekük Hans Jakob, akinek nevelésében a rousseau-i elvek követésére törekedtek.
Vállalkozása azonban csődbe ment, így gyapjúfonással kezdett foglalkozni. Ehhez azonban munkaerőre volt szüksége, ezért magához vette a környékbeli szegénysorsú gyerekeket, akiket inkább nevelni akart. Munkáiban a pedagógiával kapcsolatos eredményeit foglalta össze. Gondolatait szélesebb körben kívánta ismertté tenni, ezért egyszerű nyelven fogalmazott (Egy remete esti órája, Lénárd és Gertrúd, Vizsgálódásaim a természet menetéről az emberi nem fejlődésében). Elkülönítette az ember etikai fejlődésének fokozatait. 1798-ban árvaházat létesített Stans-ban, ahol minden energiájával a szervezésen munkálkodott. Később máshol (Burgdorf, Yverdon-les-Bains) is próbálkozott a gyermekek nevelésével, de itt kudarcok érték. 1827. február 27-én halt meg.

[10]

1807. január 12.

A hollandiai Leidenben felrobban egy lőport szállító hajó, 150 ember halálát okozva

[11]

1833. január 12.

Megszületett Karl Eugen Dühring német filozófus

1863-tól a filozófia, később a nemzetgazdaság magántanára volt Berlinben. Ernst Mach és Richard Avenarius mellett a pozitivizmus jelentős képviselőjének számított. A `határozott sokaság törvényének` ismeretelméleti alapjait képviselte, valamint egyfajta materializmust. Az etika és a társadalomfilozófia területén a teleológiai optimizmus talaján állt. A darwinizmus `létért való küzdelmét` szembeállította az igazi szabadság társadalmával, amelytől minden kényszer és hatalmi viszony eltávolít, akárcsak a gazdaság változásai. Friedrich Engels Anti-Dühring című művében élesen bírálta ezeket, az általa mechanikus és vulgáris materialistának, s idealistának tartott nézeteket. Ezeket az eszméket a korabeli szocialista mozgalmak éppúgy egy szabadabb társadalom akadályának tekintették, mint a keresztény és a zsidó vallás. Dühring magát tartotta az antiszemitizmus tényleges megalapítójának. 1921. szeptember 21-én hunyt el Berlinben. Tanait az 1924-ben alapított Dühring-Szövetségben terjesztették. Irodalmi műve A modern irodalom nagyságai.

[12]

1849. január 12.

Az esztergomi érsek körlevélben utasítja egyházmegyéje papságát, hogy támogassák a Habsburgokat

Hám János esztergomi érsek körlevélben utasítja egyházmegyéje papságát, hogy támogassák a császári csapatok tevékenységét, a császári kiáltványokat pedig a templomi szószékekről hirdessék ki.

Kossuth elrendeli a pesti fegyvergyár Debrecenbe szállított gépeinek Nagyváradon való felállítását. (Az üzem január 20-a körül indul meg.)

[13]

1856. január 12.

Megszüetett John Singer Sargent amerikai festő

[14]

1866. január 12.

Londonban megalakul a Királyi Repüléstani Társaság

[15]

1875. január 12.

Kwang-sút Kínában császárrá emelik

[16]

1876. január 12.

Megszületett Jack London amerikai író

[17]

1878. január 12.

Megszületett Molnár Ferenc író

Molnár Ferenc (Neumann Ferenc) Budapesten született. Apja katonaorvos volt, a gimnáziumot a fővárosban végezte. 1896-tól Genfben tanult jogot, majd visszatért Magyaroroszágra. Elhelyezkedett a Budapesti Naplónál, és emellett színházi darabokat is írt. 1901-ben változtatta nevét Molnárra. 1906-ban feleségül vette Vészi Margitot. 1909-ben írta egyik leghíresebb darabját, a Liliomot. 1910-ben vette papírra Pál utcai fiúkat, amelyet számos nyelvre is lefordítottak, és mind a mai napig nagy népszerűségnek örvend. Ekkor kezdett publikálni a Pester Lloyd-ban. Az első világháború alatt haditudósító volt. 1922-ben feleségül vette Fedák Sárit. Ekkoriban főként könnyed darabokat írt, amelyek cinikus formában az álom és a valóság közötti állapotokat tükrözték. 1937-ben távozott el Magyarországról, Svájc érintésével New York-ban telepedett le. Harmadik házasságát Darvas Lili színésznővel kötötte. New York-ban halt meg 1952. április 1-jén. Egyéb jelentős művei: A Doktor úr (1902), A Testőr (1910), A vörös malom (1923), Egy, kettő, három (1929), Nagy szerelem (1935), Delila (1937), Panoptikum (1949).

[18]

1893. január 12.

Megszületett Hermann Goering náci vezető

A hitleri Harmadik Birodalom második számú vezetője Rosenheim városában látta meg a napvilágot. Katonaiskolába járt, 1912-ben végzett. Az I. világháborúban a légierőnél szolgált, 1918-ban a híres Richthofen század parancsnoka, a fegyverletétel után Svédországban és Dániában berepülő pilóta lett. 1921-ben megismerkedett Adolf Hitlerrel, s 1922 végén belépett az NSDAP-ba, a náci pártba. Az SA, a párt rohamosztagának parancsnoka lett, részt vett a kudarcba fulladt, 1923. novemberi müncheni sörpuccsban, ekkor meg is sebesült, s külföldre menekült. 1927-ben hazatért, s 1928-ban a 12 náci parlamenti képviselő egyike, majd a frakció vezetője lett. Az 1932-es választások után őt választották a Reichstag elnökévé. Hitler 1933 eleji kormányfői kinevezése után Göring vezetésével elfogadták azt a törvényt, amely Hitlert diktátori hatalommal ruházta fel. Ezután porosz belügyminiszter, majd miniszterelnök lett, s pozícióját a rendőrség átállítására és a Gestapo, a titkosrendőrség felállítására használta fel. Az ellenzékiek `átnevelésére` koncentrációs táborokat (KZ) hozott létre. A kommunista, majd a szociáldemokrata képviselők letartóztatásával minden parlamenti ellenállást megsemmisített. Hitler leglojálisabb támogatójaként halmozta az állami hivatalokat, birodalmi légügyi biztos, légi közlekedési miniszter, a Luftwaffe, a légierő parancsnoka, fővadász- és főerdőmester is volt. 1934-ben Himmlernek adta át a Gestapo és a KZ-lágerek felügyeletét. 1937-ben gazdasági miniszter, 1936-tól a hadigazdaság négyéves tervének biztosa lett. Jelentős szerepe volt az 1938-as Kristályéjszaka zsidóellenes atrocitásainak szervezésében. Ő irányította Németországban és a meghódított területeken a zsidó vagyonok elrablását. Vadászszenvedélyétől hajtva hatalmas erdőket szerzett, ahol főúri birtokot alakított ki, rengeteg műkinccsel. Hitler 1939-ben a birodalmi védelmi tanács elnökévé és utódává nevezte ki, 1940-ben pedig birodalmi marsall lett. 1945 tavaszán Göring - mivel úgy tudta, Hitlert bekerítették Berlinben - megpróbálta átvenni annak hatáskörét, ezért 1945. április 23-án Hitler megfosztotta minden párt- és állami tisztségétől, árulónak nyilvánította, elrendelte őrizetbe vételét, majd kizárta a pártból. Göring arra számított, hogy ő lesz a teljhatalom letéteményese, ha megadja magát az amerikaiaknak. Ehelyett háborús főbűnösként Nürnbergbe vitték, ahol a Nemzetközi Katonai Bíróság halálra ítélte, kérelmét, hogy ne kötél, hanem golyó által végezzék ki, elutasították - ekkor mérget vett be és cellájában 1946. október 15-én meghalt.

[19]

1897. január 12.

Meghal Isaack Pitman angol tanár, a gyorsírás megalapítója

[20]

1903. január 12.

Megszületett Igor Kurcsatov szovjet-orosz atomfizikus

A szimferopoli Krími Egyetem matematika és fizika fakultásán diplomázott 1923-ban, s a pavlovszki meteorológiai obszervatóriumban dolgozott, majd tagja lett a Leningrádi Tudományos Akadémia Műszaki-Technológiai Intézetének. Eleinte a fémek elektromos természetét kutatta, 1933-tól figyelmét az atomfizikára összpontosította, ő vezette a nukleáris fizikai osztályt. 1934-ben doktorált, az atomfizikai laboratórium vezetőjeként ő felügyelte az első szovjet részecskegyorsító építését. Ő fedezte fel Ruszinovval és Miszorgszkijjal a magizoméria jelenségét a mesterséges radioaktív brómnál, s megteremtették a vizsgálathoz szükséges kísérleti alapokat. 1939-ben munkatársaival tanulmányokat publikált a láncreakciókkal kapcsolatban, 1940-ben pedig bejelentette a neutronokkal bombázott uránium bomlásának észlelését, amelyet először egy évvel korábban fedezett fel Németországban Otto Hahn és Fritz Strassmann. A II. világháború idején felfüggesztették a nukleáris kutatásokat, Kurcsatov a hadihajók mágneses aknák elleni védelmén dolgozott. 1944-ben ő irányította az első szovjet ciklotron építését, majd az első európai atomreaktor létrehozását. Az ő csoportja állította elő 1949-ben, négy évvel az Egyesült Államok után a szovjet atombombát. 1953-ban robbantottak hidrogénbombát, mindössze fél évvel maradva le az amerikaiak mögött. Az atomenergia békés felhasználásának kísérleteit is ő vezette, az első atomerőművet Blohincevvel együtt 1954-ben helyezték üzembe, a Lenin atomjégtörő 1957-ben készült el. Kurcsatov irányította a `végső energiaforrás`, a fúziós energia alkalmazására irányuló kutatásokat is. Személyét sokáig titok övezte, volt idő, amikor csak hátulnézetből készülhetett róla fénykép. Csak 1956-ban jelentették be, hogy ő a Szovjet Tudományos Akadémia Atomenergia Intézetének igazgatója. Négyszer kapott Állami díjat. 1959-ben átvehette a Joliot-Curie Arany Medált. 1960. február 7-én hunyt el Moszkvában. Az intézmény 1960-ban az ő nevét vette fel. Emlékére Kurcsatov-érdemrendet is alapítottak az atomfizikusok kitüntetésére. Szovjet tudósok a 104-ik elemet kurcsatoviumnak nevezték el, az amerikaiak viszont rutherfordiumnak. Mivel egymás eredményeit nem ismerhették meg, mind a név, mind az elsőbbség ma is vitatott.

[21]

1906. január 12.

Megalakul a koalíció vezérlő bizottságának nagybizottsága a vármegyék egységes ellenállásának biztosítására

[22]

1906. január 12.

Miután a liberálisok megbuktak az országos választáson Nagy-Britanniában, sir Henry Campbell-Bannerman kabinetje megkezdi mélyreható társadalmi reformjai megvalósítását

[23]

1908. január 12.

Létrejön a Kisgazdák Egyesülete

A Független Kisgazdapárt a legújabb kutatások szerint 1908. január 12-én alakult meg: a `Nagyatádi` előnevét még nem használó Szabó István arra a napra hívta össze Somogy megye vezető kisgazda személyiségeit, akik létrehozták a vármegyei Kisgazdák Egyesületét. A párt 1922-ben egyesült Bethlen István pártjával, s így története megszakadt. 1930. október 12-én Békés községben 11 vármegye küldöttei népgyűlésen mondták ki a Független Kisgazdapárt megalakulását, vezetőjévé Szijj Bálintot választották. December 10-én a párt egyesült Gaál Gaszton Agrárpártjával. Az FKGP a világháború után, 1945 őszén nagy választási győzelmet aratott. Ezután ők alakíthattak kormányt, majd 1946-ban Tildy Zoltán személyében kisgazda köztársasági elnököt választottak. A kommunista párt azonban fokozatosan felmorzsolta, s végül 1948-ban szovjet nyomásra `megfojtották` a pártot, de meg nem szűnt, majd 1988. november 18-án újjáalakult. A párt az 1990. évi szabad választásokon 44 mandátummal az MDF-FKGP-KDNP kormány tagja lett. 1994-ben 26, majd 1998-ban 48 mandátumot szerzett, s a Fidesz-FKGP-MDF koalíciós kormányban négy miniszteri tárcát kapott. 2002-ben a választásokon a párt egy százalékot sem ért el, s így - 12 év után - nem került be a parlamentbe. 2006-ban listát sem tudott állítani.

[24]

1915. január 12.

Az amerikai törvényhozás képviselőháza elutasítja a nők választójogára irányuló törvényjavaslatot

[25]

1916. január 12.

Megszületik P.W. Botha dél-afrikai politikus

[26]

1918. január 12.

Háború-ellenes röpiratai miatt a belügyminiszter feloszlatja a Galilei-kört

[27]

1919. január 12.

A csehszlovák csapatok bevonulnak Ungvárra

[28]

1920. január 12.

Elrendelik a budapesti közgazdaságtudományi kar megszervezését

Közzéteszik a 272/1920. számú miniszterelnöki rendeletet, a budapesti közgazdaságtudományi kar megszervezéséről. A kar az 1920/21 tanévben kezdi meg működését.

[29]

1925. január 12.

Az Országos Demokratikus Szövetség intézőbizottsága úgy dönt, hogy képviselői, megfelel alkotmányos biztosítékok hiányában, nem vesznek részt a nemzetgyűlés munkájában

[30]

1926. január 12.

Megalakul Budapesten a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt

Elnökigazgatója Kozma Miklós.

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra