Mi történt a szülinapomon?
Hónap: július • Nap: 12
1260. július 12.
A magyar hadsereg vereség szenved
Az Ausztria és Stájerország fölötti uralom kérdése miatt kitört magyar-cseh háborúban a Morva folyó mellett, Kroissenbrunn-nál II. Ottokár cseh király hadai legyőzik a halicsi és lengyel erőktől támogatott magyar királyi sereget. Az ütközetben IV. Béla és István ifjabb király is részt vett. Utóbbi a kunokat vezetve, a portyázó taktikának köszönhetően komoly zavart okozott a cseh táborban, végül azonban belefutott II. Ottokár király lovasságába. Nagyban befolyásolta a csata kimenetelét, hogy a magyar hadvezetés szervezetlenül hajtotta végre a Morva folyón való átkelést. A vereség következtében IV. Béla lemondott nyugati expanziós törekvéseiről.
1277. július 12.
Megújul a német-magyar szövetség
I. Rudolf német király és IV. Kun László követei Bécsben megújítják szövetségüket
1461. július 12.
Meghal Tamás István boszniai király, utóda fia István lesz
1536. július 12.
Meghal Erasmus
66 éves korában, Bázelban meghal Rotterdami Erasmus, németalföldi teológus, akit az európai humanizmus legjelentősebb képviselőjének tartanak. Bár az egyházhoz hű maradt, bírálta a pápaságot és az egyház visszaéléseit. Szembefordult a nemesség gőgjével és a háborúval, és türelmes, igazi kereszténységet hirdetett. Hírnevéhez hozzájárultak az ókori irodalom emlékeihez írott filológiai munkái is.
1542. július 12.
I. Ferenc francia király ismét hadat üzen V. Károly császárnak
1679. július 12.
Új állami alaptörvény biztosítja az angol polgárok személyes szabadságát
II. Károly angol király 1679. július 12-én hagyta jóvá a `Habeas-Corpus-Amendment-Act` elnevezésű törvényt. Az új állami alaptörvény biztosítja a polgárok személyes szabadságát. Ezentúl az okok megnevezése nélkül senki sem tartóztatható le és senki sem zárható bírósági vizsgálat nélkül börtönbe. A "Habeas-Corpus"-törvény a korona és a nemesség között korábban kötött jogi egyezségek hagyományait követi, melyek az önkényes büntetőeljárással szemben igyekeztek megvédeni a polgárokat. Az elfogatási parancsok hagyományos kezdő szavairól ("Habeas Coprus") elnevezett törvény szabályozza a letartóztatás során követendő eljárást: amennyiben a bűnüldöző szervek elfogatási parancsot kapnak, a keresett személyt elfogása után három napon belül, az illetékes bíró elé kell vezetni, aki felülvizsgálja az elfogatás okait és dönt a további eljárás módjáról. Kivételt a törvény csak olyan esetekben tesz, ha az elfogatási parancsban árulás vagy főbenjáró bűn vádja miatt kifejezetten hosszabb vizsgálati fogságot rendeltek el. Amennyiben hivatali személy megsérti a törvény rendelkezéseit, első alkalommal 100, második alkalommal 200 font pénzbírságot kell fizetnie, végül pedig elbocsátják hivatalából. A "Habeas Corpus" meghozatalára a parlament és a király között a külpolitikáról (Hollandia elleni háború, 1677. XI. 17.) és a trónöröklésről (1680. XI. 15.) folytatott vita adott alkalmat. Mivel a király az ellenzékkel vívott harcok során önkényes intézkedéseket is alkalmazott, az alsóház, melyben a király politikájának bírálói voltak többségben, a polgári szabadságjogok rögzítésével védekezett a jogtalan és igazságtalan letartóztatások ellen. A parlament jóváhagyásával azonban a "Habeas Corpus" - törvény a közbiztonság és a közrend veszélyeztetése esetén időlegesen felfüggeszthető. Két korábbi jogi egyezség, a "Magna Charta" (1215. VI. 15-18.) és a "Petition of Rights" (1629) célja ugyancsak a személyes szabadság biztosítása volt. A "Magna Charta Libertatum" elnevezésű törvényben Földnélküli János király számos bel- és külpolitikai nehézség miatt kénytelen volt megerősíteni az angol bárók hűbérúri előjogait. A szabadok számára biztosította az önkényes elfogatással szembeni védelmet, ítélethozatalra csak az ország törvényei alapján, rendi részvétellel kerülhetett sor. A nemességhez nem tartozók jogbiztonsága is növekedett, a városok kiváltságai megerősítést nyertek. 1628-ban a nemesség és a király összetűzése újabb egyezséghez, a "Jogok nyilatkozatához" ("Petition of Rights") vezetett. Az okot olyan vezető személyiségek önkényes letartóztatása szolgáltatta, akik szembeszálltak az adókkal, melyeket I. Károly király a parlament megkérdezése nélkül vetett ki. Bár bírósági tárgyalás során, melyet az elfogottak kényszerítettek ki, az illetékes bíróság tagadta, hogy királyi elfogatási parancsot felül lehet vizsgálni, a Franciaországgal és Spanyolországgal folyó háború miatt I. Károly rászorult az alsóház támogatására és jóvá kellett hagynia a polgári szabadságjogok egyik úttörő alapokmányát, a "Petition of Rights"-ot. Az angol állam második alaptörvényének lényeges rendelkezései: a parlament jóváhagyása nélkül nem vethető ki adó, a polgárok személyes szabadságának sérthetetlensége, önkényes elfogatás tiltása, a kormány felelős a parlamentnek, a király és hivatalnokai is kötelesek az érvényben lévő törvények szerint eljárni. I. Károly azonban nem akarta betartani ígéreteit és a háború befejezése után feloszlatta az alsóházat, majd 1629 és 1640 között parlamenti támogatás nélkül uralkodott.
1700. július 12.
Konstantinápolyban 30 évre szóló békét köt a Porta és Oroszország
1790. július 12.
Megreformálják a francia egyházat
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés új egyházalkotmányt bocsát ki. Ennek értelmében a francia egyház elszakad Rómától és a jövőben a papokat állami alkalmazottakként kezelik. Az intézkedés eredményeképp a püspökségek számát 83-ra csökkentik, és azokat az új közigazgatási egységekhez igazítják. Minden départment egy püspökséget alkot, és összesen 10 érsekséget hoznak létre. A jövőben a püspököt, akárcsak a papot, az államalkotó nép választja, az állam fizeti, és mindegyikük állami alkalmazottnak számít. Az új egyházalkotmány elismeri ugyan a pápa primátusát, de a papok fölötti bíráskodás jogát nem. Az egész rendelkezés annyira radikális és annyira szemben áll a katolikus egyház lényegével, hogy VI. Pius pápa azt semmiképp sem fogadhatja el. A pápa ellenállása viszont lelkiismereti válságba sodorja az egyház tagjait. Novemberben a papok megtagadják, hogy letegyék az esküt az alkotmányra, illetve az egyházalkotmányra. Nyílt konfliktus támad: dekrétumot bocsátanak ki az esküt megtagadó papok ellen, ami sokakat szembefordít a forradalommal.
1795. július 12.
Meghal Sándor Lipót főherceg
1806. július 12.
Megalakul a Rajnai Szövetség
16 délnémet fejedelem I. Napóleon császár protekturátusa alatt megalakítja a Rajnai Szövetséget
1848. július 12.
A radikális képviselők tanácskozásán elhatározzák, hogy törvényjavaslatot nyújtanak be a szőlődézsma eltörléséről s a majorsági jobbágyok állami kárpótlásal történő felszabadításáról.
1851. július 12.
Letartóztatják Leövey Klárát
1863. július 12.
Az erdélyi képviselők feliratot küldenek az uralkodóhoz
Az erdélyi országgyűlés magyar képviselői az uralkodóhoz intézett feliratukban a Nagyszebenbe egybehívott országgyűlést törvénytelennek minősítik, s közlik, hogy azon nem vesznek részt.
1896. július 12.
Megalakul a Budapesti Újságírók Egyesülete
Megalakul az újságírók első hazai szervezete, a Budapesti Újságírók Egyesülete. Első elnöke: Mikszáth Kálmán.
1905. július 12.
Fejérváry Géza br. miniszterelnök körrendeletet intéz a megyei tisztviselőkhöz.
`Intő szózat`, hogy a `nemzeti ellenállást` hagyják abba.
1919. július 12.
Ellenforradalmi kormány alakul Szegeden
Szegeden P. Ábrahám Dezső miniszterelnöksége alatt új ellenforradalmi kormány alakul.
1937. július 12.
Befejeződnek a román-magyar tárgyalások
Bukarestben befejeződnek a Magyarország és Románia közötti áru- és fizetési forgalom szabályozását célzó tárgyalások.
1940. július 12.
Bevezetik az iskolakötelezettséget
Kihirdetik az 1940:XX.törvénycikket az iskolázási kötelezettségről és a nyolcosztályos népiskoláról.
1941. július 12.
Szovjet-brit szövetség alakul
A Szovjetunió és Nagy-Britannia kölcsönös segélynyújtási szerződést köt Moszkvában. A szerződés kimondja, hogy nem kötnek különbékét.
1944. július 12.
Felszámolják Birkenaut
A németek felszámolják a birkenaui tábort.