Múlt-kor.hu

Keresés

Keresési feltételek:
Cimke: Múlt-kor magazin 2016/tél
14 találat
[1]

Régi szakácskönyveink öt rejtélye

[2016.11.01. 10:49] Történelmi Magazin

Paella, nyolckincsmártás, ratatouille, csirkecacciatore, maki sushi – ma már számunkra is ismerősen csengő külföldi ételek ezek, amelyekről a nevük alapján nem is olyan rég azt sem tudtuk, hogy eszik-e vagy isszák. Titokzatos elnevezésekből azonban itthon sincs hiány: olykor egy tájnyelvi kifejezés, egy archaikus vagy idegen eredetű szó, máskor éppen a tudatos sejtelmesség teszi ismeretlenné régi receptjeink főszereplőit.

[2]

Kassai kérdőjelek

[2016.11.01. 10:47] Történelmi Magazin

1941. június 26-án 13 óra után bombatámadás érte Kassát, mintegy fél órával korábban pedig szovjet vadászgép támadt a Rahó és Körösmező között haladó vonatra. A bombázás hatására a Bárdossy László vezette kormány másnap bejelentette, hogy „Magyarország és a Szovjetunió között a hadiállapot beállott”, 28-án pedig a magyar légierő megtorló csapást mért szovjet területekre, és megindultak a szárazföldi egységek is. A Magyar Királyság belépett a második világháborúba. 

[3]

A székesfehérvári királysírok

[2016.11.01. 10:43] Történelmi Magazin

A középkori Magyar Királyság koronázótemplomának romjai 1938 óta tekinthetők meg Székesfehérvár belvárosában, a romkertben. A látogatók zömének mégsem a koronázások fenséges pillanatai ötlenek eszébe, hanem az itt eltemetett királyok sírjainak végzetes sorsa. Mindezzel csupán emlékeztetni kívánjuk az olvasót az egykori templom dicsőségére – például a középkori jogfelfogás csak a Székesfehérváron történt koronázást tekintette legitimnek –, mielőtt a királyi sírok sorsáról és rejtélyeiről szólunk.

[4]

Gillemot Ferenc, a sport megszállottja

[2016.11.01. 10:41] Történelmi Magazin

A testmozgásra a XIX. század végén még úri passzióként tekintettek, úgy, ahogy a Műegyetem dékánja Ilosvay Lajos professzor fogalmazott: „Az ivás, a kártya, a tánc és a sport nem vezethet jóra!” Ebben a társadalmi környezetben kellett megteremteni a szervezett sport alapjait azoknak az úttörő, fanatikus férfiaknak, akik közé Gillemot Ferenc is tartozott, aki a magyar futballválogatott első szövetségi kapitánya lett. A sors fintora, hogy Ilosvay professzor később, közoktatásügyi államtitkárként lelkes támogatójává vált az egyetemi sportnak.

[5]

Menázsi a Nagy Háborúban

[2016.11.01. 10:32] Történelmi Magazin

A soknemzetiségű és vallási megoszlású, földrajzilag rendkívül eltérő adottságú Osztrák–Magyar Monarchia haderejének összetétele igen színes képet mutatott. A sokféleség az élelmezés területén is jelentkezett. Más volt az ízlése, szokása, igénye és lehetősége a magas hegységekben, dombvidéken, alföldön, tanyavilágban, falvakban vagy városokban élőknek, és mindez a társadalmi és gazdasági életben elfoglalt helyük szerint is változott. A hadseregben a katonák békebeli életvitelüktől és táplálkozási szokásaiktól lényegesen eltérő viszonyok közé kerültek. Az egységes kincstári élelmezési rendszer elsősorban a mindennapos bőséges kenyér- és húsfogyasztással tért el a polgári szokásoktól.

[6]

A tóalmási Wahrmann–Andrássy-kastély

[2016.11.01. 10:18] Történelmi Magazin

Réges-régi időkről – ezzel a címmel jelent meg Kánya Emíliának a XIX. században élt írónőnek – a Monarchia első női lapszerkesztőjének, a Családi Kör című szépirodalmi és divatlap elindítójának – visszaemlékezése, meglehetős késéssel, 1998-ban. E kötetből tudható meg talán a legtöbb a Tóalmáson élt Prónay család tagjairól és a tóalmási régi kastélyról, valamint arról a csodálatos kertről, amelyben „tengernyi rózsa nyílott és az égbe növő fák leveleinek susogása nyújtott állandó halk morajlást”. Az írónő gyerekként sokszor nyaralt a birtokon, ahol nagynénje dolgozott Prónay Albert és felesége felolvasó- és társalkodónőjeként. Itt született és kezdte pályáját Brodszky Károly, a magyar romantikus tájképfestészet képviselője, így mondhatjuk, hogy igazi összművészeti paradicsom alakult ki a fák tövében. Ám amikor új földtulajdonos került ide, a nyugodt vidéki idill egy egészen más romantikává változott át.

[7]

Petőfi halála és a túlélés költői

[2016.11.01. 10:11] Történelmi Magazin

A segesvári ütközet egyike volt az erdélyi hadjárat azon összecsapásainak, amelyekben a magyar hadsereg megkísérelte feltartóztatni az országrészt elárasztó orosz intervenciós erők előnyomulását. Bem József tábornok, az erdélyi hadsereg parancsnoka szellemes haditervet dolgozott ki. Ennek értelmében a Dobay József vezette kőhalmi különítményének, Kemény Farkas kolozsvári csapatainak és a Bem által vezetett csapatoknak három oldalról kellett volna megtámadniuk Lüders orosz seregét Segesvárnál. Csakhogy Dobayt időközben megverték az oroszok, Kemény csak augusztus 1–2-re ígérte megérkezését. Bem így körülbelül 3100 emberrel támadta meg Lüders háromszoros, tüzérségét tekintve kétszeres túlerőben lévő csapatait.

[8]

Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése

[2016.11.01. 10:05] Történelmi Magazin

A deportáltak felszabadulása és hazatérése a magyarországi holokauszt históriájának kevésbe feltárt területe, noha ezen időszak eseményei szervesen kapcsolódnak a vészkorszak történetéhez, és a személyes életutak feltárásakor szintén megkerülhetetlenek. Paradox módon az első szelekciók után életben hagyottak és koncentrációs táborokba zsúfoltak túlélési esélyei a felszabadulás közeledtével – és a reménykedés felerősödésével – fordított arányban egyre inkább csökkentek. A szövetséges csapatok előrenyomulásának hatására 1945 elejétől a kibontakozó káosz, az összeomlott központi adminisztráció – az egyébként is silány, csak a lassú éhhalálhoz elegendő – ellátás akadozását vagy teljes megszűnését eredményezte, és felgyorsította az életkörülmények romlását.

[9]

Watteau utolsó képe

[2016.11.01. 10:00] Történelmi Magazin

A rokokóról talán mindenkinek leginkább a könnyedség, a játékosság, a finom, néhol már-már finomkodó elegancia, az élet örömeinek az élvezete jut eszébe. A XVIII. század eleji francia arisztokrácia könnyed életvitelének stiláris „körítéseként” született meg ez a stílus, amely határozottan szembefordult a barokk szigorával, kötöttségeivel. Jean-Antoine Watteau a kagylóról elnevezett korstílus egyik legelső és legismertebb képviselője, akinek művészetére – bármily meglepő is – éppen a barokk festészet flamand óriása, Pieter Paul Rubens volt a legnagyobb hatással. Ő volt ugyanis az, aki elsőként lehelt életet az 1600-as évek végére már fáradt és sápadt barokk művészetbe, a naturalizmus felé fordulva könnyedebbé, kevésbé klasszikussá téve a korábbiakat.

[10]

Főszerkesztői köszöntő

[2016.10.30. 16:35] Történelmi Magazin

[11]

Kádár János és az ő Piroskája

[2016.10.30. 15:57] Történelmi Magazin

Ez az évődős, némiképp feminista beütésű szópárbaj az Asszony a viharban című 1974-ben forgatott tévéfilmben hangzott el a Mihályt alakító Avar István és az Annát megszemélyesítő Piros Ildikó között. „A háború pusztító vihara adja a komor hátteret ahhoz a tragikus kimenetelű szerelemhez, amely két illegális kommunista között szövődött az 1940-es évek elején” – ekként ajánlotta a nézők figyelmébe egy rövid tartalmi ismertető a parádés szereposztású, Málnay Levente rendezte „filmballadát”. Azt feltételezni lehetett, hogy Döme Piroska – aki az 1960-as években a Fény és árnyék című „szépirodalmi eszközökkel megformált” memoárjával lépett úgymond írói pályára – az Asszony a viharban című 1969-es regényének nőalakját, Annát önmagáról mintázta. Azt viszont csak a legbeavatottabbak sejthették, hogy az írónő Mihály figuráját is az illegális kommunista mozgalom hús-vér alakjából, Kádár Jánoséból gyúrta.

[12]

Vita II. Lajos király haláláról

[2016.10.30. 15:45] Történelmi Magazin

II. Lajos magyar és cseh király halálának körülményei, földi maradványainak sorsa közel fél évezrede áll a viták kereszttüzében. Már a mohácsi csatavesztést követő menekülés közepette kérdezgethették egymástól a túlélők: hol van a király, és mi történt vele? A kérdésre máig nem tudunk megnyugtató választ adni.

[13]

Párizs, a bűn fővárosa

[2016.10.30. 15:40] Történelmi Magazin

Párizsban a XIX. század második felében, néhány évtizeddel a mélyreható politikai, gazdasági és társadalmi változásokat hozó francia forradalmat követően egy újabb – ezúttal, mondhatni szexuális – forradalom zajlott le. Költők, írók, festők sorra döntötték meg a testiséggel kapcsolatos tabukat, és egyre több alkalommal helyezték az érzékiséget művészetük középpontjába. Eközben – a második császárság idején, III. Napóleon uralkodása alatt – a francia fővárost elözönlötték a prostituáltak, akik a bordélyházak mellett már az utcán, a kávéházakban, a kocsmákban, az éttermekben és a masszázsszalonokban is megtalálhatók voltak. Tisztes családapák, nagy tekintélyű polgárok, feddhetetlen hivatalnokok tömegei élték ki titkos vágyaikat a kéjhölgyek szolgáltatásainak az igénybevételével. A gazdag külföldiek jelenléte mindennapossá vált, és a leghíresebb luxusbordélyházat még királyi vendég is látogatta.

[14]

Vadászat a helótákra vagy beavatási rítus?

[2016.10.30. 15:24] Történelmi Magazin

A rejtélyességhez két dolog szükséges: a kevés megbízható információ és a nagy érdeklődés. Spárta történelme pedig tele van rejtéllyel. Számtalan olyan görög város akad, amelynek történelméről jóval kevesebbet tudunk, mint Spártáéról, de velük kapcsolatban az olyan kérdés is kevés, amely annyira kitartóan foglalkoztatná a történelem iránt érdeklődők újabb és újabb generációit, mint a különös spártai szokások és intézmények. Spárta már az ókoriak történelemszemléletében és a maiban is per definitionem más volt, mint a többi polisz – és elsősorban más volt, mint Athén.

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2017. tél: Hitler elfeledett szövetségesei

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr
Impresszum

Főszerkesztő: Bartal Csaba
Főszerkesztő-helyettes: Ács Tibor Adrián
Felelős szerkesztő: Kulcsár Ádám
Munkatársak: Báló Edina, Czókos Gergő, Hajdu T. Tibor, Lados Tamás

Kapcsolat

info@mult-kor.hu

 

Váltás az asztali verzióra