Ferenc József és Wekerle akarata feszült egymásnak Kossuth temetése ügyében

[2024.04.01. 08:20] Hírek

1894. április 1-én több százezer gyászoló kísérte utolsó útjára a „magyarok Mózesét”, Kossuth Lajost. Hazánk történelmének egyik legnagyobb alakja élete utolsó negyvenöt évét Magyarországtól távol élte le.

Európa politika nagyjaival ült egy asztalnál a halálra ítélt szabadságharcos

[2024.02.18. 15:05] Hírek

134 éve, 1890. február 18-án halt meg Andrássy Gyula gróf, akit az 1848-49-es szabadságharcban játszott szerepéért halálra ítéltek és jelképesen felakasztottak, de az 1850-es évek végén már a megbékélésen fáradozott.

Százharminchárom éve pihenhetünk vasárnap

[2024.01.31. 19:05] Hírek

1891. január 31-én fogadta el az Országgyűlés a vasárnapi munkaszünetről szóló törvényt. A törvény kizárólag az iparban dolgozókat érintette, és közülük is csak azokat, ahol a termelés nem igényelte a folyamatosságot.

Fáradhatatlan munkával harcolta ki Deák Ferenc a kiegyezést

[2024.01.28. 18:05] Hírek

A 1850-es évek leghíresebb szállodai vendége volt, kiegyezett Ferenc Józseffel, a ravatalánál megjelent Erzsébet királyné. A 148 évvel ezelőtt, 1876. január 28-án elhunyt Deák Ferencet már a reformkorban is a legnagyobb politikusok között tartották számon.

Bővelkedett párbajokban és perekben az egyik utolsó magyar lovag élete

[2024.01.13. 17:15] Hírek

Zubovits Fedor (1846–1920) elsősorban katona, azonkívül feltaláló, diplomata, sport- és közéleti ember, nem utolsó sorban publicista és nyelvtalentum volt, ezért már életében minden megnyilvánulására, cselekedetére odafigyeltek az emberek.

Nemzetközi világpostajáték a régi táncmulatságokon

[2023.12.27. 15:50] Hírek

 De mi is volt ez a levelezős játék? Kik és mióta játszották? Hosszas böngészés és kutakodás után régi újságok, folyóiratok mulatságokról szóló beszámolóiból, híreiből rajzolódik ki az 1890-es évekre általánossá vált szórakozási forma története.

Egy ókonzervatív főkancellár – így látták a kortársak gróf Apponyi Györgyöt

[2023.10.28. 17:05] Hírek

Gróf Apponyi György a 19. század magyar történelmének meghatározó alakjai közé tartozott. Több méltóságot is viselt, aktívan részt vett a politikai közéletben a reformkor idején, az abszolutizmus korában és a kiegyezést követő években is.

A „mamelukokat” vezetve kormányzott másfél évtizeden át Tisza Kálmán

[2023.10.20. 18:05] Hírek

148 éve, 1875. október 20-án vette át a kormányfői tisztséget Tisza Kálmán szabadelvű politikus, aki megszakítás nélkül tizenöt éven keresztül volt Magyarország miniszterelnöke, s ezzel ma is ő a leghosszabb ideig hivatalban volt magyar miniszterelnök.

Újra és újra átértékeljük Steindl Imre monumentális Országházát

[2023.10.12. 09:50] Hírek

Az új Országház nemcsak építészeti, hanem elsősorban politikai kérdés volt. Az országgyűlés 1880-ban döntött az építészeti tervpályázat kiírásáról.

Így alakult ki a magyar zálogüzletág modern törvényi környezete

[2023.10.09. 09:50] Hírek

A dualizmus időszaka jelentős fellendülést hozott a Magyar Királyi Zálogház, a BÁV jogelődje számára. Az országgyűlés kiszámítható törvényi környezet kialakításával szabályozta a zálogkölcsönt nyújtó intézetek tevékenységét.

Kossuth oldalán harcolt, végül mégis a dualizmusban futott be karriert Pulszky Ferenc

[2023.09.17. 20:20] Hírek

209 éve, 1814. szeptember 17-én született Pulszky Ferenc politikus, régész, művészettörténész, műgyűjtő, akadémikus, a 19. század második felében negyedszázadon át a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója.

Érdektelenséggel fogadta a közönség Budapest ikonikus útjának megnyitását

[2023.08.20. 20:20] Hírek

Kossuth Lajos álma, a Lánchíd és a Városliget közti sugárút végül Andrássy Gyula és Podmaniczky Frigyes önfeláldozó munkája révén valósulhatott meg: 147 éve, 1876. augusztus 20-án adták át a Sugárutat, amelyet néhány évvel később Andrássy útra kereszteltek.

A haza bölcse vette rá a közügyekben való részvételre a reálpolitikus Széll Kálmánt

[2023.06.08. 19:05] Hírek

180 éve, 1843. június 8-án született Széll Kálmán, a dualizmus kori Magyarország pénzügyminisztere és miniszterelnöke, a kiegyezés után a magyar államháztartás stabilizálója, akinek nevét viseli ma Buda egyik legforgalmasabb tere.

Gazdasági húzóerővé alakította a magyar vasutat Baross Gábor, a vasminiszter

[2023.05.09. 20:20] Hírek

131 éve, 1892. május 9-én halt meg Baross Gábor, a magyar államvasúti rendszer megteremtője, a dualizmus korszakának egyik legkiemelkedőbb gazdaságpolitikusa. A következetességéről és határozottságáról híres Baross Gábor a vasútügy terén elért eredményei miatt joggal kapta a „vasminiszter” jelzőt.

Holtában sem térhetett haza békével a turini remete, Kossuth Lajos

[2023.04.01. 19:05] Hírek

1894. április 1-én több százezer gyászoló kísérte utolsó útjára a „magyarok Mózesét”, Kossuth Lajost. Hazánk történelmének egyik legnagyobb alakja élete utolsó negyvenöt évét Magyarországtól távol élte le.

Humorral fűszerezte beszédeit Jókai Mór a parlamentben

[2023.02.04. 17:05] Hírek

A születése 100. évfordulójára készült kötetben Lengyel Ernő például azt emelte ki, hogy míg 1848-ban Jókainak szívügye volt a politika, addig a kiegyezést követően, de különösen az 1875-ös pártfúzió után már egyre inkább visszahúzódott, és csak távolról figyelte az aktuális csatározásokat.

Ellenszélben egyezett ki a nemzet javára Deák Ferenc

[2023.01.28. 14:50] Hírek

A 1850-es évek leghíresebb szállodai vendége volt, kiegyezett Ferenc Józseffel, a ravatalánál megjelent Erzsébet királyné. A 147 évvel ezelőtt, 1876. január 28-án elhunyt Deák Ferencet már a reformkorban is a legnagyobb politikusok között tartották számon.

Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai

[2022.12.18. 10:35] Hírek

Erzsébet császárné életének izgalmas részleteibe engednek bepillantást a közvetlen környezetének (családtagjainak és udvartartásának) tollából származó feljegyzések. Ezek közül a legvitatottabb forrásértékű, és egyes szövegrészeit tekintve a leginkább megkérdőjelezhető hitelességű emlékiratot Sisi unokahúga, Marie Louise von Wallersee-Larisch írta. Feltételezhető, hogy lejáratás céljából szándékoltan közölt több téves adatot a magyarok szeretett királynéjának mindennapjairól.

Minden korban másképp ítélik meg Steindl Imre monumentális alkotását

[2022.10.12. 19:20] E-folyóirat

Az új Országház nemcsak építészeti, hanem elsősorban politikai kérdés volt. Az országgyűlés 1880-ban döntött az építészeti tervpályázat kiírásáról. 

150 éve söpört végig Magyarországon az utolsó nagy kolerajárvány

[2022.09.14. 10:25] Hírek

150 évvel ezelőtt, 1872. szeptember 14-én ütötte fel a fejét hazánkban az utolsó nagy kolerajárvány. A nagyon magas mortalitással tomboló, két évig elhúzódó pandémia egyes források szerint közel 250 000 halálos áldozatot követelt.

Deák Ferenc biztatására lépett a politika színpadára Széll Kálmán, a császár titkos tanácsosa

[2022.06.08. 14:50] Hírek

179 éve, 1843. június 8-án született Széll Kálmán, a dualizmus kori Magyarország pénzügyminisztere és miniszterelnöke, a kiegyezés után a magyar államháztartás stabilizálója, akinek nevét viseli ma Buda egyik legforgalmasabb tere.

A munka megszállottja és a vasútügy rendíthetetlen harcosa volt Baross Gábor

[2022.05.09. 08:50] Hírek

130 éve, 1892. május 9-én halt meg Baross Gábor, a magyar államvasúti rendszer megteremtője, a dualizmus korszakának egyik legkiemelkedőbb gazdaságpolitikusa. A következetességéről és határozottságáról híres Baross Gábor a vasútügy terén elért eredményei miatt joggal kapta a „vasminiszter” jelzőt.

Még a koporsóból is fenyegette Ferenc József hatalmát Kossuth Lajos

[2022.04.01. 15:50] Hírek

1894. április 1-én több százezer gyászoló kísérte utolsó útjára a „magyarok Mózesét”, Kossuth Lajost. Hazánk történelmének egyik legnagyobb alakja élete utolsó negyvenöt évét Magyarországtól távol élte le.

Egykori hóhéra fejére helyezett koronát „a szép akasztott férfi”, Andrássy Gyula

[2022.02.18. 10:40] Hírek

132 éve, 1890. február 18-án halt meg Andrássy Gyula gróf, akit az 1848-49-es szabadságharcban játszott szerepéért halálra ítéltek és jelképesen felakasztottak, de az 1850-es évek végén már a megbékélésen fáradozott.

Hogyan lett a vasárnapból hivatalosan is munkaszüneti nap?

[2022.01.31. 08:20] Hírek

1891. január 31-én fogadta el az Országgyűlés a vasárnapi munkaszünetről szóló törvényt. A törvény kizárólag az iparban dolgozókat érintette, és közülük is csak azokat, ahol a termelés nem igényelte a folyamatosságot.

A politikai realitás és az elvtelen alkuk között egyensúlyozott a kiegyezésre törekvő Deák Ferenc

[2022.01.28. 15:54] Hírek

A 1850-es évek leghíresebb szállodai vendége volt, kiegyezett Ferenc Józseffel, a ravatalánál megjelent Erzsébet királyné. A 146 évvel ezelőtt, 1876. január 28-án elhunyt Deák Ferencet már a reformkorban is a legnagyobb politikusok között tartották számon.

A hatalomért cserébe „szegre akasztotta a bihari pontokat” Tisza Kálmán

[2021.10.20. 17:20] Hírek

146 éve, 1875. október 20-án vette át a kormányfői tisztséget Tisza Kálmán szabadelvű politikus, aki megszakítás nélkül tizenöt éven keresztül volt Magyarország miniszterelnöke, s ezzel ma is ő a leghosszabb ideig hivatalban volt magyar miniszterelnök.

Ezer ember folyamatos munkájával épült fel 17 év alatt az Országház

[2021.10.12. 12:29] Hírek

Az új Országház nemcsak építészeti, hanem elsősorban politikai kérdés volt. Az országgyűlés 1880-ban döntött az építészeti tervpályázat kiírásáról. A nyertes Steindl Imre hatalmas feladatot vállalt magára. A művészeti megvalósítás a kortársak dicsérét és bírálatát egyaránt kivívta.

Kossuthtal a magyar függetlenségért harcolt, majd a kiegyezés pártjára állt Pulszky Ferenc

[2021.09.17. 14:58] Hírek

209 éve, 1814. szeptember 17-én született Pulszky Ferenc politikus, régész, művészettörténész, műgyűjtő, akadémikus, a 19. század második felében negyedszázadon át a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója.

A betyárok találkozóhelyétől az elegáns palotabérházakig: az Andrássy út születése

[2021.08.20. 10:41] Hírek

Kossuth Lajos álma, a Lánchíd és a Városliget közti sugárút végül Andrássy Gyula és Podmaniczky Frigyes önfeláldozó munkája révén valósulhatott meg: 145 éve, 1876. augusztus 20-án adták át a Sugárutat, amelyet néhány évvel később Andrássy útra kereszteltek.

Hazai jelentkező hiányában lett a „48-as múltú” Xántus János az első magyar állatkert igazgatója

[2021.08.09. 14:16] Hírek

155 éve, 1866. augusztus 9-én nyílt meg Magyarország első állatkertje, a mai Fővárosi Állat- és Növénykert. A pesti állatkert létrehozásának gondolatát komoly formában a világutazó néprajzkutató, egykori 48-as honvédtiszt Xántus János vetette fel.

Az írás mellett a sakkban is remekelt a „kivonuló alkotó”, Gárdonyi Géza

[2021.08.03. 14:27] Hírek

158 éve, 1863. augusztus 3-án született Gárdonyi Géza író, az Egri csillagok szerzője. Magát „kövek alatt nőtt fűnek” mondta, világnézetében keveredett a misztikus vallásosság az ateizmussal, a racionalizmus az irracionalizmussal.

A „törvény, jog és igazság” programjával vállalta a kormány vezetését Széll Kálmán

[2021.06.08. 14:32] Hírek

178 éve, 1843. június 8-án született Széll Kálmán, a dualizmus kori Magyarország pénzügyminisztere és miniszterelnöke, a Kiegyezés után a magyar államháztartás stabilizálója, akinek nevét viseli ma Buda egyik legforgalmasabb tere.

Örök ellenzékben harcolt az elsőrangú szónok, Trianon „visszhangja”, Apponyi Albert

[2021.05.29. 16:14] Hírek

Udvarhű arisztokrata család sarjaként évtizedekig küzdött, hogy nevét ne Béccsel kössék össze. A dualizmus során szinte végig ellenzékben politizált, de Apponyi Albert mindenekelőtt az 1920. január 16-án elmondott védőbeszédével írta be magát a történelemkönyvekbe.

Kossuth már a Cassandra-levélben megjósolta az Osztrák-Magyar Monarchia bukását

[2021.05.29. 11:47] Hírek

154 éve, 1867. május 29-én fogadta el a magyar országgyűlés a „közösügyi törvényt”, amivel létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia. A kiegyezéstől az első világháború végéig tartó dualizmus időszaka robbanásszerű fejlődést hozott, s ma már csak boldog békeidőkként emlegetik.

Létrákra mászva nézték, amint Ferenc József megérkezik a millenniumi ünnepségek megnyitójára

[2021.05.02. 09:59] Hírek

„Milyen más volt ma az utczák képe! Az egész város jókedvűen ébredt s nemcsak ünneplő ruhában jártak-keltek az emberek, de ünneplő arczzal is; jókedvűen, boldogan, hogy megérhették ezt a nagy napot” – számolt be a Fővárosi Lapok című kiadvány 1896. május 2. reggeléről.

A halott Kossuth Lajostól is féltek Ausztriában, éjszaka haladt át a koporsóját vivő vonat

[2021.04.01. 12:40] Hírek

1894. április 1-én többszázezer gyászoló kísérte utolsó útjára a „Magyarok Mózesét”, Kossuth Lajost. A magyar történelem egyik legnagyobb alakja élete utolsó negyvenöt évét szeretett hazájától távol élte le. Ám a temetés kérdése nem volt problémamentes.

A dualizmuskori munkásság hosszú küzdelme előzte meg a szabad vasárnap bevezetését

[2021.01.31. 10:40] Hírek

130 éve, 1891. január 31-én fogadta el az Országgyűlés a vasárnapi munkaszünetről szóló törvényt. A törvény kizárólag az iparban dolgozókat érintette, és közülük is csak azokat, ahol a termelés nem igényelte a folyamatosságot.

Mindig elszámolt minden forinttal a dualizmus különc bankára, Lánczy Leó

[2020.11.17. 08:42] Hírek

Kétségtelenül a dualizmus korának egyik legegyedülállóbb személyisége volt Lánczy Leó, aki negyven éven át vezette az első országos hitelintézetet, a politikában is a modernizálást képviselte, és a főváros fejlesztéséből is tevékenyen kivette részét. Szokatlan, a korban többek által botrányosnak is ítélt magánéletéből igyekezett kizárni a nyilvánosságot.

A modern magyar közigazgatás kiépülését kísérte végig Tisza Kálmán miniszterelnöksége

[2020.10.20. 13:57] Hírek

145 éve, 1875. október 20-án vette át a kormányfői tisztséget Tisza Kálmán szabadelvű politikus, aki megszakítás nélkül tizenöt éven keresztül volt Magyarország miniszterelnöke, s ezzel ma is ő a leghosszabb ideig hivatalban volt magyar miniszterelnök.

Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”

[2020.09.17. 09:54] Hírek

206 éve, 1814. szeptember 17-én született Pulszky Ferenc politikus, régész, művészettörténész, műgyűjtő, akadémikus, a 19. század második felében negyedszázadon át a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója.

Izgalmas versenyek, mindennapi sétalovaglás – a magyar lósport gyökerei a Városligetben indultak növekedésnek

[2020.09.08. 12:44] Hírek

A lovak több mint egy évszázadon át hozzátartoztak a Városliget mindennapi képéhez. Az 1800-as években az emberek valamilyen formában lóval közlekedtek a belváros és a Liget között. A 19. században kibontakozó hazai lósport is ezer szállal kötődik a főváros legnagyobb múltú parkjához.

Ilyen volt a zenepavilonok fénykora a Városligetben

[2020.08.24. 13:49] Hírek

A 19. századi parkok legtöbb látogatót vonzó programja a térzene volt. Többnyire katonazenekarok játszottak, alkalmi helyszíneken, a forgalmas sétautak közelében vagy egy-egy nagyobb, táncra is alkalmas tisztáson. Az állandó helyre épített zenepavilonok először az angol parképítészetben jelentek meg.

Saját és az állam gazdaságát is felelősségteljesen irányította Széll Kálmán

[2020.06.08. 08:34] Hírek

177 éve, 1843. június 8-án született Széll Kálmán, a dualizmus kori Magyarország pénzügyminisztere és miniszterelnöke, a Kiegyezés után a magyar államháztartás stabilizálója, akinek nevét viseli Buda egyik legforgalmasabb tere.

Fél évszázad után megreformálhatatlannak bizonyult a dualista rendszer

[2020.05.29. 10:54] Hírek

153 éve, 1867. május 29-én fogadta el a magyar országgyűlés a „közösügyi törvényt”, amivel létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia. A kiegyezéstől az első világháború végéig tartó dualizmus időszaka robbanásszerű fejlődést hozott, s ma már csak boldog békeidőkként emlegetik.

Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"

[2019.09.17. 13:08] Hírek

205 éve, 1814. szeptember 17-én született Pulszky Ferenc politikus, régész, művészettörténész, műgyűjtő, akadémikus, a 19. század második felében negyedszázadon át a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója.

Így élt és alkotott Schulek Frigyes

[2018.11.19. 09:45] Hírek

177 éve, 1841. november 19-én született Schulek Frigyes, a magyar eklektikus építészet kiemelkedő alakja, a Halászbástya és a János-hegyi kilátó tervezője. Fia, Schulek János maga is építészmérnök lett, ő tárta fel Mátyás király visegrádi palotáját.

Több mint fél évszázadig épült a Szent István-bazilika

[2018.11.09. 09:36] Hírek

113 éve, 1905. november 9-én szentelték fel Budapesten a Lipótvárosi plébániatemplomot, a Szent István-bazilikát. A zárókövet (amelyben elhelyezték a templom építését leíró okmányt) 1906. december 8-án Ferenc József jelenlétében helyezték el.

Már a szabadságharc idején is ontotta magából az ágyúkat Ganz Ábrahám műhelye

[2018.11.06. 10:53] Hírek

204 éve, 1814. november 6-án született a svájci Unter-Embrachban Ganz Ábrahám vasöntőmester, gyáros, a magyar nehézipar egyik megteremtője. Gyártmányaival az 1855-ös és 1867-es párizsi, és az 1862-es londoni világkiállításon bronzérmet, az 1867-es svájci iparmű-kiállításon ezüstérmet nyert.

Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?

[2018.10.31. 19:57] Hírek

100 éve, 1918. október 31-én lőtték le otthonában Tisza Istvánt, Magyarország korábbi miniszterelnökét. Ebből az alkalomból került sor az Országház Főrendiházi üléstermében az 1918 – A nagy összeomlás című emlékkonferenciára. A téma elismert kutatói nyolc előadás keretében járták körül a dualizmuskori magyar történelem emblematikus alakja körül felmerülő kérdéseket.