Múlt-kor.hu

Kalandos középkor – megjelent a Múlt-kor őszi száma

Kalandos középkor – megjelent a Múlt-kor őszi száma

A lovag, a nő és a pap. A Múlt-kor legfrissebb számának központi témája a kalandos középkor. Vajon hogyan idomították a kutyákat a középkorban? Miért akasztottak fel disznókat és miért száműztek egereket? Mit tettek a lányok az esküvő előtt szüzességük “visszanyerése” érdekében? Milyen vicceken nevettek az itáliai kocsmákban? A Múlt-kor legújabb számában ezekre a kérdésekre is választ talál, de azt is megtudhatja, ki volt a mindent túlélő katona, valamint, hogy hova házasodtak az Árpád-házi királylányok. Az őszi számot keresse a +64 oldalas melléklettel, amely a magyar sport 70 aranypillanatának állít emléket.

Elit alakulatok a harcmezőn: a lovagok. Az ezer évvel ezelőtt élt vitézekre gondolva általában az izgalmas kalandok, a dicsőség és a hírnév jut eszünkbe, a valóságban azonban a felfoghatatlanul brutális csaták és a folytonos életveszély is a lovagi élet kényszerű tartozékát képezték. Nyáron hőgutát kaptak, télen fagyoskodtak, ha pedig megélték az öregkort, a lelkiismeretük mellett a reuma és állandó hátfájás is kínozta őket.

Zaklatott zarándoklatok. Az olykor több ezer kilométeres, oroszlánokkal és megannyi veszéllyel tarkított zarándokút megtétele után a hívők a középkor évszázadaiban a szent ereklyék társaságában sem lelhettek nyugalomra és csendes áhítatra. A középkori zarándokhelyek körül lejátszódó jelenetek – lökdösődés, kiabálás, segítségkérések, buzgó, ám annál hangosabb áhítat – hasonlítanak azokhoz, amelyeket napjainkban a mekkai Kába-kőnél vagy a Gangesz partján láthatunk.

Feldarabolt uralkodók. A középkori Európában az erőszak és a büntetés nem ért véget a halállal. Az írországi Lough Key közelében zajló régészeti feltárások során 137 – a VIII. és a XIV. század között eltemetett – ember maradványaira bukkantak. Az elhantoltak között két férfinak is nagy méretű kövek voltak a szájában; az egyiknél olyan erővel történhetett a kőbehelyezés, hogy az állkapocs kimozdult a helyéről.  A korabeli Európában azonban más okok miatt is többször feldarabolták, „kifilézték” a holttesteket, különösen az otthontól távol elhunyt uralkodók maradványait.

Vágy és vezeklés. A szexuális forradalom korában és azt követően szocializálódott generációknak már nehéz elképzelni, milyen szigorú szabályoknak kellett megfelelnie szexuális téren a középkor emberének. Az egyházi előírások számos napon tiltották a közösülést, és még a házastárssal is csak egyetlen pózban lehetett nemi aktust folytatni. Az elmélet és a gyakorlat azonban már akkor is elvált egymástól.

Múlt-kor 2017. őszÁrpád-házi királylányok messzi földön. Egy királyi dinasztia történelmi beágyazottságát nemcsak az határozza meg, hogy hány évszázadig uralkodott az általa birtokolt területeken, hanem az is, hogy mai szóval élve, milyen nemzetközi kapcsolatokat épített ki. Az Árpád-ház e tekintetben nem panaszkodhat, hiszen a dinasztiából származó királylányok Európa csaknem minden szegletébe eljutottak. De vajon hogy boldogultak az új környezetükben? Milyen szerepet játszottak új otthonuk politikájában?

Az elpusztíthatatlan katona. Sir Adrian Carton de Wiart közel hat évtizedes szolgálati ideje alatt harcolt a búr háborúban, az első és a második világháborúban, repülőgépét lelőtték, volt hadifogolytáborban, ahonnan megszökött, golyót kapott a koponyájába, a csípőjébe, a lábába, a bokájába, de még a fülét is megroncsolta egy lövedék. Az altábornagyi rangig jutó, Viktória-kereszttel kitüntetett férfi csak az első világháborúban nyolc alkalommal sérült meg, társai elmondása szerint a somme-i csatában a gránátok szegét a fogával húzta ki, s megmaradt kezével dobta el. Önéletrajzi kötetében így írt: „Őszintén szólva élveztem a háborút”.

A forradalom ismeretlen festője. Az 1956-os forradalom hírére Magyarországra ugrasztott másfél száz fotóriporter egyike a svéd Anders Engman volt. A 23 éves pályakezdő tudósító négy napot töltött a magyar fővárosban. Több száz fekete-fehér felvételéből azonban lapja keveset használt fel, negatívjai évtizedekig rejtőztek a fiókjában. Amikor a magyar forradalomra Magyarországon is lehetett forradalomként gondolni, a negatívjait rendezgető Engman néhány képének nagyítását a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Az egyik felvétel meglehetősen elütött a „szokványostól”. Valahol a Nagykörúton, a harci törmelék között egyenes derékkal ül egy férfi a horgászszékén, és elmélyülten rajzol. Ki lehetett e titokzatos alak? Kiderül az őszi számból.

A zalai svéd grófné. „Amikor Budapestre költöztünk, saját komornát kaptam, aki úgy viselkedett velem, mintha valami keleti rabszolga volna, én pedig Sába királynője. Otthon, Stockholmban a szobalány kétségtelenül segített a cipőmet befűzni […] de azt hiszem, csak azért, hogy ne késsek el az iskolából.” Andrásy Imréné, született Stella Kuylenstierna visszaemlékezését magyarországi életéről a Múlt-kor legfrissebb számában találja.

Aktuális számunkban olvashat még Neumann Jánosról, a számítógép atyjáról, a vörös fasiszta Pol Potról, a Battyhány-Strattman házaspárról, a kádári médiapolitikáról, az ókori római vízvetetékekről, Le Corbusier mindennapjairól és a történelem hét legnagyobb alfahímjéről is. Az építészet kedvelőit ezúttal a stomfai Pálffy-Károlyi-kastélyban látjuk vendégül, a képzőművészet szerelmeseivel pedig Hieronymus Bosch és idősebb Pieter Bruegel aprólékos részletgazdagsággal megalkotott fesményeit böngésszük.

A Múlt-kor őszi számának +64 oldalas extra melléklete a magyar sport 70 aranypillanatát idézi fel. Ki szerezte meg a 100. magyar olimpiai aranyérmet? Ki lett 14 évesen olimpiai bajnok? Ki törte meg a magyarok olimpiai átkát? A mellékletben most ezekre a kérdésekre is választ talál.

A magazin őszi számát augusztus 31-től keresse az újságárusoknál, vagy fizessen elő kedvezményesen.

Kalandos középkor – megjelent a Múlt-kor őszi száma

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2017. ősz: Kalandos középkor

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr
Impresszum

Főszerkesztő: Bartal Csaba
Felelős szerkesztő: Kulcsár Ádám
Munkatársak: Ács Tibor Adrián, Czókos Gergő, Hajdu Tibor, Tóth Judit

Kapcsolat

info@mult-kor.hu

 

Váltás az asztali verzióra