Múlt-kor.hu

Így lett semmivé a Senki szigete

Így lett semmivé a Senki szigete

Jókai nem hazudott: létezett a „Senki szigete”. A magyar–román–szerb hármas határ közepén elnyúló Ada-Kaleh szigete jó klímája, vadregényes festői romjai és etnikai egzotikuma miatt turisztikai attrakciónak számított. Negyvenöt éve viszont a Vaskapu I. erőmű építése miatt eltűnt a Duna hullámaiban.

Jókai Mór Aranyember című regényének egyik központi helyszínére, az utópisztikus és idilli életkörülményeket bemutató Senki szigetére talán mindenki emlékezik kötelező iskolai olvasmányaiból. A társadalomtól és az üzleti világtól elzárt dunai ködben megbújó szigetről sokan hitték, hogy azt csak az író fantáziája szülte, holott maga a „nagy mesélő” vallotta be Utóhangok című írásában, hogy a „jogilag sem a magyarokhoz, sem a törökökhöz nem tartozó” szigetről Frivaldszky Imre természettudós mesélt neki egy al-dunai geológiai túráját követően. A szóban forgó sziget ráadásul Európa lakói előtt sem volt ismeretlen. Hérodotosz legendáiban Cyraunis néven említi a Dunába ömlő Cserna folyó torkolatánál elnyúló gránitszigetet, a rómaiak gyakran hívták Yernisnek, Saannak és Cotinusának is, ami a „cserszömörcék földjét” jelentette. A németek nemes egyszerűséggel csak Caroline-Insel névvel illették.

Az 1750 méter hosszú és 4-500 méter széles sziget a folyam kanyarulatának megfelelően ív alakú volt, felső végénél két kisebb kavicszátony terült el. Stratégiai fontosságú helyen (a Vaskaputól 4 km-re, az osztrák–magyar–szerb–román hármas határ közelében) feküdt. Katonai jelentősége abban állt, hogy az al-dunai hajózás, határátkelőként pedig a szárazföldi közlekedés egyik fontos ellenőrzőpontja volt, 1444-ben Hunyadi János ezért is erősítette meg a szigetet egy földvárral, amelyet 1691-ben bővített ki 400 férőhelyes erősségé Veterani császári altábornagy. A törökellenes háborút lezáró, 1699. január 26-án megkötött karlócai béke után a Bánát, így a közeli Orsova városa a szigettel együtt a törökök kezén maradt, akik egy hadikikötőt alakítottak ki a sziklatömb északi részén. A Duna által körülölelt szigetet ekkortól kezdték el Ada-Kaleh-nek hívni, ami magyarul „erődszigetet”, „szigetvárat” jelent.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2015. nyár számában olvasható.

Előfizetek most

vagy

Emlékeztetőt kérek

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2018. ősz: Legendás apák és fiúk

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra