Hitler és a nők – megjelent a Múlt-kor őszi különszáma
2018. október 19. 12:00
Miért értek véget legtöbbször tragédiával Hitler szerelmi kalandjai? Vajon ki volt az, aki „egyetlen paraszttal” sakkban tartotta Romániát? Melyik zeneszerző kezdte minden egyes reggelét fejenállással? Miként adták hírül a magyar lapok 1971-ben a „gyógykezelésre” száműzött Rákosi Mátyás halálát? Ki volt valójában Tamáska Mária, Kádár János felesége? Kiderül a Múlt-kor 4. különszámából, amely válogatás az eddig megjelent legjobb cikkeinkből.
Hitler és a nők. Adolf Hitler szexuális életéről rengeteg szenzációhajhász elmélet látott napvilágot, ezek javarészének köze sincs a valósághoz. A Führer kínosan ügyelt arra, hogy a német nép mindvégig a hazájáért elkötelezett, nemzetének boldogságáért önmagát is feláldozó államférfit lássa benne. Többször hangoztatta, hogy csak Németországgal jegyezte el magát, kapcsolatait ezért mindig igyekezett titokban tartani. Vajon sikerült neki? Őszi különszámunkból kiderül.
A száműzött Rákosi. Cím nélküli, mínuszos hírben közölhették csak a napilapok 1971 februárjában, hogy 79 esztendős korában meghalt Rákosi Mátyás. A közzétett öt sorba jutott egy vaskos hazugság is, nevezetesen az, hogy az ötvenes években agyonhozsannázott kommunista diktátor úgymond „gyógykezelés céljából tartózkodott a Szovjetunióban”. A tizenhét évig tartó gyógykezelés valódi neve száműzetés volt. A részleteket keresse a magazinban.
Az „Öreg” felesége. Tamáska Mária és Kádár János több, mint negyven éven át éltek együtt, 1949-ben kötöttek házasságot. Kádár ekkor belügyminiszter volt, Mária pedig az államvédelem kötelékében mint „levélfelbontó” tevékenykedett. Az asszony 1944-ben ismerte meg a kommunista mozgalmárt, aki albérlőként költözött Róna Ottóhoz – Tamáska Mária az ő felesége volt ekkor. Hogyan alakítottak ki Kádárék luxust a szocializmusban? Most a Múlt-korból kiderül.
Tífusszal befecskendezett zsemlék, pestises gabonával ellátott lakosság és kolerával fertőzött kutyák. A kínai nép a második világháború során efféle borzalmak sorozatát élte át. A japán hadsereg már 1937 decemberében, a Nanking elfoglalásakor véghezvitt könyörtelen mészárlással jelezte, hogy nem ismer kegyelmet, ha a hatalmas ország alsóbbrendűnek tekintett lakosainak a megszégyenítéséről és félreállításáról van szó. A kínaiak szenvedéseit tetézte, hogy az 1941-42-ben pusztító aszály miatt éhínség söpört végig az országon, és mintha ez sem lett volna elég, a császári csapatok biológiai fegyvereket is bevetettek ellenük. A borzalmakról most a Múlt-kor hasábjain olvashat.
„Aki egyetlen paraszttal sakkban tartotta az országot”. A román kommunista pártvezető, Nicolae Ceauşescu felesége sokak szerint megtestesítette az 1989-ben megdöntött rendszer összes negatív vonását. Egyes visszaemlékezők és elemzők neki tulajdonítják a személyi kultusz csúcsra futtatását, a tudományos élet erkölcsi rombolását, a katasztrofális politikai és gazdasági döntések sorozatát: egyszóval a Ceauşescu-rendszer végzetes eltávolodását a szovjet típusú egypártrendszertől e szultanisztikus módon működő családi diktatúra felé. A kishíján analfabéta asszonyról frissen megjelent különszámunkban olvashat bővebben.
Negyedik különszámunkban olvashatnak még különös halálesetekről, híres emberek bizarr szokásairól, a történelmi Magyarország megszállásának első heteiről (1918-1919), a Nagy Háború osztrák-magyar tábori bordélyairól, magyar deportáltak felaszabadulásáról és hazaréréséről, valamint budapestiek a Szovjetúnióba való elhurcolásáról és Kádár egyik szerelmi liezonjáról is.
A különszám nem az előfizetés része, előfizetőink is az újságárusoknál tudják megvásárolni.
A Múlt-kor őszi különszámát október 19-től keresse az újságárusoknál!
Támogasd a 
szerkesztőségét!
