Hitler elfeledett szövetségesei – megjelent a Múlt-kor téli száma

2017. november 30. 08:21

A sokarcú Wehrmacht. A második világháború alatt a náci rezsim totalitárius és rasszista ideológiája ellenére muzulmán vallású és színes bőrű katonák is harcoltak Németország hadseregében. Európa népeinek nacionalizmusát kihasználva Hitler a Wehrmacht mészárosainak sorát igyekezett nem árja „hússal” is feltölteni. A szovjetek által körülzárt Berlin utolsó védői például franciák, skandinávok és lettek voltak.

A kettészakított Franciaország. Hitler maga sem számított rá, hogy Európa egyik legerősebb hadserege ilyen könnyen megadja magát. A náci Németország sikere Franciaország számára az ország kettészakítását jelentette. Míg a fejlettebb, iparosodottabb északi régiókat megszállta a Wehrmacht, a déli, mezőgazdasági területek a 84 éves Henri Philippe Pétain marsall vezetésével, Vichy központtal működő, névleg szuverén Francia Állam irányítása alá kerültek. A vichyi rezsim vezetőinek többsége úgy gondolta, a bolsevik megszálláshoz képest a náci függőség a kisebbik rossz.

Közel a halálhoz. A leghíresebb, az 1944-es von Stauffenberg-féle Hitler elleni merényletről sokan hallottak, arról azonban keveseknek van tudomása, hogy valójában lényegesen több alkalommal próbálkoztak a Führer likvidálásával. Egy szakértő szerint legalább 42-szer. Volt, hogy a szerencsés Führer azért mulasztotta el a robbanást, mert beszorult a WC-be, máskor az időjárásnak köszönhette életét, míg több alkalommal egyszerűen nem lépett működésbe az álcázott pokolgép.

Ha szükséges, az arab is árja. „[…] kötelességetek megvédeni életeteket, ami csak a zsidók kiirtásával lehetséges. Ez a legjobb lehetőség arra, hogy megszabaduljatok ettől a mocskos fajtól!” Bármennyire is meglepő, az idézet nem valamelyik véresszájú náci vezető szájából hangzott el. A nem túl barátságos sorok a Joseph Goebbelset is lenyűgöző Hadzs Amin al-Huszeini főmufti nevéhez fűződnek, aki 1941-től a náci propagandát szolgálva rádióüzenetek százaiban szólította fel a muszlim tömegeket a zsidóság elleni harcra. Hitleréknek sikerült elkenniük a fajelméleti problémát, és „bebizonyították”, hogy valójában a főmufti is árja.

A kamikaze tárcája. Egy összetört, megégett test a roncsok között és egy épen maradt levéltárca, amelynek gazdája után nyomozva Wilson Bartlett és fia, Randolph fellebbentette a fátylat az anyahajóba repült öngyilkos pilótáról, megmutatván az embert az arctalan „gép” mögött. Egy rendhagyó történet a második világháború poklából, amely során egy japán kamikaze bevégzi küldetését, kis híján elpusztít egy amerikai anyahajót, ám az ellenség parancsnoka megőrzi hagyatékát, és évtizedekkel később egy vegyes házasságnak köszönhetően kiderül, ki is volt a titokzatos pilóta.

A Szent Korona amerikai kalandja és hazatérése. A Szent Korona hazánk egyik legikonikusabb nemzeti szimbóluma. Végigkíséri nemzeti históriánkat első királyunktól a mai napig. Az elmúlt közel ezer év során a Szent Korona többször is idegen földre került, de csak egy ízben töltött folyamatosan hosszabb időt, több évtizedet Magyarországon kívül, az amerikai „kalandja” alkalmából. Az amerikai belpolitikai vihart is kavaró korona hazahozataláért cserébe a magyar kommunista vezetésnek számos békát le kellett nyelnie.

Vakmerő nő a frontvonalban. Sokan hallottak már Robert Capáról, de Dickey Chapelle nevét hallva a legtöbben csak találgatnak. Pedig Dickey háborús fotós-újságíróként legalább olyan bátran ment a frontvonalba, mint a világ talán leghíresebb fényképésze. Mindketten tudósítottak a második világháborúról és a világégés után Délkelet-Ázsiában fellángoló harcokról, és mindketten a mai Vietnám területén lelték halálukat. Két nagy különbség azonban mindenképpen volt köztük: nemük és hírnevük tekintetében. Dickey Chapelle nem mindennapi történetét csak kevesen ismerik.

Aktuális, téli számunkban olvashat még Henry Ford egyik legkedveltebb munkatársáról, a T-modell atyjáról, Galamb Józsefről, továbbá Fekete-Afrika Nerójáról, azaz Amin Dada ugandai diktátorról, valamint hét olyan anyósról, akit kevesen kívántak volna maguknak. Továbbá középkori spanyol uralkodók halálukat követő viszontagságairól és egy különös, XXI. századi utazásról a mai El Dorado titokzatos indiánjaihoz. Az építészet kedvelőit ezúttal a magyarózdi Radák-Pekry-Teleky kastélyban látjuk vendégül, a képzőművészet szerelmeseivel pedig Lucas Cranach A fiatalság forrása című festményének rejtett mondanivalóit böngésszük.

A magazin téli számát november 30-tól keresse az újságárusoknál, vagy fizessen elő kedvezményesen. Örömmel tudatjuk kedves Olvasóinkkal, hogy a Múlt-kor történelmi magazin a nyomtatott változat mellett mostantól digitálisan is elérhető.