Múlt-kor.hu

Hild Józsefnek köszönhetjük Budapest jellegzetes, belső udvaros bérházait

Hild Józsefnek köszönhetjük Budapest jellegzetes, belső udvaros bérházait

2018. március 6. 10:55 MTI

Hild József építész, aki meghatározó szerepet játszott a magyar főváros építészeti arculatának kialakításában 151 éve, 1867. március 6-án halt meg. Pesten még ma is lépten-nyomon találkozni magánmegbízásokból épült Hild-bérházakkal, mint amilyen a Szép utcai Cziráky-palota, a Marczibányi-palota az Október 6. utcában vagy a Tanzer-ház az Akadémia utcában.

Pesten látta meg a napvilágot. Apja Hild János építész, Pest első városrendezési tervének készítője volt, így már gyerekkorában megismerkedett az építészet alapfogalmaival. A bécsi akadémián tanult, majd az Esterházyak építésze, Charles (Karl) Moreau mellett dolgozott. A gyakorlati ismereteket apja építkezésein sajátította el, akinek vállalkozásaiban már 1809-től részt vett. Apja 1811-ben bekövetkezett halálakor félbeszakította tanulmányait, és építőmesteri engedélyért folyamodott a Helytartótanácshoz, amely azonban építőipari gyakorlata elmélyítéséhez kötötte az engedély kiadását. 1816-ban ezért Itáliába utazott, és három éven át kiegészítő tanulmányokat végzett Nápolyban, Rómában, Firenzében és Milánóban, megismerkedett a reneszánsz építészet szerkezeti megoldásaival, az ókeresztény oszlopos-gerendás templomok egyszerűségével.

Hazatérését követően, az 1820-as évektől hosszú ideig ő lett a legtöbbet foglalkoztatott hazai építész, legjelentősebb alkotásai az 1838-as pesti árvíz után születtek. Egyedül Pesten megközelítően 900 tervre kapott engedélyt, és tekintélyes részük meg is valósult. Sok száz megbízatása, jelentős közfeladatai mellett arra sem jutott ideje, hogy a mestermunka-feladatot elkészítse. Így, bár 1836-tól a bécsi Képzőművészeti Akadémia tagja, 1842-től Pest díszpolgára volt, csak 1844-ben kapta meg - mestermunka nélkül – az építőmesteri címet. 1854-ben nevezték ki „Pest város architektor-építészévé”.

Hild József teremtette meg azt a belső udvaros, függőfolyosós bérháztípust, amely ma is jellemzi a város belső kerületeit. Az ő épületei sorakoztak a Kirakodó (később Roosevelt, ma Széchenyi) téren körben: a Diana-fürdő, a Libaschinszky-Koburg-palota, a Lloyd-palota, a Nákó-palota, az Ullmann- és a Wieser-ház (a későbbi Európa szálló) - ma már egyikük sem áll. Ő tervezte a régi pesti Városházát, az olaszos, tornyos épületet az Erzsébet-híd építésekor, a Belváros rendezése során bontották le. Egy-két emeletes lakóháza, városi palotája belső kiképzésüket tekintve nem annyira reprezentatív, mint a korszak másik nagy mesterének, Pollack Mihálynak az építményei, klasszicizmusa egyszerűbb.

Pesten még ma is lépten-nyomon találkozni magánmegbízásokból épült Hild-bérházakkal, mint amilyen a Szép utcai Cziráky-palota, a Marczibányi-palota az Október 6. utcában, a Tanzer-ház az Akadémia utcában, a József Attila utcai Derra-ház, a József nádor téri Gross-ház, vagy a Petőfi Sándor utcai Károlyi-Trattner-átjáróház, amely két udvarával akkoriban a belváros legnagyobb lakóháza volt. Híressé váltak budai nyaralói: a Budakeszi úti Hild-villa és a Csendilla, továbbá a XII. kerületben a Diana úti villa, illetve a Libaschinszky-villa. Ő tervezte az Üllői út - Nagykörút sarkán álló Mária Terézia laktanyát, a Császár-fürdő klasszicista belső udvarát, a Tigrishez, a Hét választófejedelemhez és az Angol királynőhöz címzett, ma már nem létező szállodákat, valamint a zuglói Hermina-kápolnát is.

A 19. század első felében működése rányomta bélyegét Magyarország, de elsősorban Pest-Buda építészeti arculatára. Élete utolsó évtizedében a romantikus historizmus felé fordult, de életművére a klasszicista megoldás a jellemző, a paloták és bérházak mellett meghatározóak e stílusú monumentális egyházi épületei: az esztergomi bazilika, az egri székesegyház, a ceglédi, a szatmárnémeti, a lovasberényi templom, valamint a kunhegyesi református templom („az Alföld katedrálisa”). Az ő elgondolása szerint kezdték el építeni a pesti Szent István-bazilikát is, de a terveket utóbb Ybl Miklós átrajzolta. Hild tervezte a Deák téri evangélikus templom főhomlokzatát, valamint a Kálvin téri templom oszlopos timpanonnal zárt előcsarnokát is. Vidéki épületei közül említésre méltó a csákvári, a gyömrői, a bajnai és a tápiószentmártoni kastély, továbbá Esztergomban a Takarékpénztár, a Bibliotheka és a Papnevelde épülete.

Nagyszabású életműve ellenére utolsó évei magányban és visszavonultságban teltek: 1861-ben 1000 forintos építészi fizetését megvonták, és hetvenen felül már alig kapott munkát (ekkortájt egyetlen jelentősebb alkotása született, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épülete, a későbbi Gerbaud-ház a mai Vörösmarty téren). A közvélemény számára szinte észrevétlenül, 79 éves korában halt meg tüdőgyulladásban 1867. március 6-án Pesten a Fő (ma Arany János) utcai lakásában. A magyarországi klasszicista építészet egyik legnagyobb alakjának földi maradványait két nappal később a Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Nevét Budapesten egy tér és egy általános iskola, Dunaújvárosban és Győrben szakközépiskola őrzi.

Hild Józsefnek köszönhetjük Budapest jellegzetes, belső udvaros bérházait

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2018. nyár: Szerelmes uralkodók

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra