Hét történelmi tévhit, amelyet mára eloszlatott a tudomány
2018. augusztus 10. 13:51 Múlt-kor
A párizsi Bastille a zsarnokság börtöne volt
A 17. századig stratégiai erődként funkcionáló, majd egyszerű börtönné váló Bastille-ba eleinte valóban politikai foglyokat és összeesküvőket zártak, akiket később a szabad szájú írók, a párbajhősök és a köztörvényes bűnözők váltottak le. XVI. Lajos uralma idején átlagosan évente 16 fogoly tartózkodott az erődben, harmaduk politikai pornográfiája miatt hűvösre tett író volt.
A lakók – melyek némelyikét egy párizsi sétára is kiengedték – inast tarthattak, vendégeket fogadhattak, sőt lakomákat rendezhettek az inkább jó hírű szanatóriumra, mint börtönre emlékeztető intézményben. 1788-ban egy biliárdasztal is bekerült a rácsok mögé. A szegényebb foglyok természetesen kevésbé éltek fényűzően, ám ha a fejenkénti napi 10 livre-t nem költötték el, szabadulásukkor átvehették a fennmaradó összeget.
Félelmetes hírnevét az egykori foglyok nagyotmondásainak és titokzatosságának köszönhette, ugyanis a börtönbe csak a király foglyai kerültek be, akik nem tudhatták meg az elfogatás okát és szabadságvesztésük időtartamát.
1789. július 14-én pusztán azért ostromolták meg a Bastille-t, mert a királyi erők időközben nagyszámú puskaporkészleteket halmoztak fel jól védhető raktáraiban, s nem azért, mert a zsarnokság szimbólumát látták a nyolctornyú épületben. Megtámadásakor a felkelők mindössze hét köztörvényes rabot (négy váltóhamisítót, két őrültet és egy perverz nemesembert) találtak az erődben.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
