Hét történelmi tévhit, amelyet mára eloszlatott a tudomány
2018. augusztus 10. 13:51 Múlt-kor
Medici Katalin veszedelmes méregkeverő volt
Már a 18. században is, de főként a 19-20. századi művekben – a korabeli ellenséges legendák alapján – jelenik meg Katalin, mint machiavellista szörnyeteg és méregkeverő boszorkány, akinek átkos politikai tevékenységének csúcspontja a Szent Bertalan éjszakai mészárlás (1572) volt.
Az asszony a francia vallásháborúk időszakában a különböző felekezetek kibékítésén fáradozott, s ennek érdekében valóban szerepeket kellett játszania, azonban ritkán folyamodott erőszakhoz. Katalin négy trónváltozást és számtalan szerencsétlenséget ért meg. Franciaország legnagyobb családjai hányódtak ide-oda a katolikusok és hugenották közti harcokban, egyedül ő tartotta meg változatlanul a maga helyét és a Valois-házat a trónon. Vezető szerepet játszott abban, hogy a 16. század utolsó négy évtizedének nyolc polgárháborúja nem erodálta a Francia Királyság erejét és megszerzett hatalmát.
A csúnyácska, de igen művelt Katalin férje, II. Henrik francia király halála után gyermekei mellett régensi szerepet töltött be, majd tanácsadójuk maradt. A béke megőrzése érdekében házasságkötéseket, politikai gyűléseket, de ha kellett merényleteket is felhasznált. A francia-spanyol háború kitörésének megakadályozása érdekében valóban elrendelte Coligny admirális megöletését, de nem sikerült tökéletesen kivitelezni azt: ebből a bakiból kerekedett a Szent Bertalan éjszakai mészárlás, amely teljesen kicsúszott a kormányzat irányítása alól, s országszerte 10 ezer hugenotta halálát okozta.
Azonban józan gondolkodású kortársai mind nagyra becsülték az asszonyt. Halála után IV. Henrik nem engedte, hogy anyósát szidalmazzák a jelenlétében. Temetésén a nép állítólag ezt suttogta: „Nincs már anyakirálynénk, aki békét teremthetne.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
