Múlt-kor.hu

Hét híres történelmi személy, akinek holttestét még ma is keresik

Hét híres történelmi személy, akinek holttestét még ma is keresik

2017. december 28. 08:53

2012-ben régészek egy leicesteri parkolóban megtalálták III. Richárd régen elveszettnek hitt holttestét, lezárva ezzel a világ egyik legjobban keresett sírhelye utáni kutatást. Számos nagy hatású történelmi személy végső nyughelyének pontos helye azonban még mindig felfedezésre vár.

Sírját 10 ezer ló patája taposta

Habár a mongol uralkodó hadjáratai során nagyobb területet hódított meg, mint bárki más a történelem folyamán, Dzsingisz kán életének végéről szinte semmit sem tudunk. Nem tudjuk, hogyan nézett ki, nem ismerjük halálának körülményeit és azt sem, hogy hol temették el. Egy legenda szerint, a nagy kán utolsó kívánsága az volt, hogy leendő sírjának helyét tartsák a legnagyobb titokban. Így miután 1227-ben meghalt és eltemették, hű testőrei lemészároltak mindenkit, aki jelen volt a temetésen, majd magukkal is végeztek. Egy másik történet szerint a mongol katonák 10 ezer ló patájával gyalulták simára a talajt a sírhely környékén, örökre elrejtve azt a kíváncsi szemek elől. Fennmaradt továbbá egy olyan elmélet is, miszerint egy folyó eltérítésével igyekeztek megvédeni a sírt a későbbi korok rablóitól. Dzsingisz kán nyughelyének megtalálása azóta is a régészek egyik legnagyobb álmának számít. A History cikke szerint több kutató is azt valószínűsíti, hogy a sírhelyet a mai Mongólia egyik észak-keleti tartományában kell keresni, de mindezidáig sem a radaros, sem a műholdas, sem a helyszíni vizsgálatok nem vezettek eredményre.

A zseni feje

Amikor 1791-ben az egykori csodagyerek zeneszerző Mozart mindössze 35 éves korában meghalt, holttestét egy fakoporsóba helyezték és egy jelöletlen sírba temették a bécsi Szent Márk temetőben. Néhány évvel később – a korabeli szokásoknak megfelelően – a holttestet kiásták, elhamvasztották és szétszórták, hogy biztosítsák a helyet az új temetésekhez. A temető egyik sírásója azt állította, hogy 1801-ben, amikor kiásták a régi sírokat, magához vette Mozart koponyáját, amit még a zeneszerző temetésekor egy fém dróttal jelölt meg. A koponya 1902-ben a salzburgi Nemzetközi Mozarteum Alapítványhoz került, de az azóta elvégzett DNS vizsgálatok nem tudták teljes bizonyossággal meghatározni, hogy valóban Mozarthoz tartozott vagy sem.

Kleopátra a tenger mélyén

Nem sokkal azután, hogy Octavianus – a későbbi Augustus császár – légiói Kr. e. 30-ban megszállták Egyiptomot, Kleopátra öngyilkosságot követett el, a sokak által megkérdőjelezett legenda szerint egy mérges kígyó segítségével. Plutarkhosz beszámolója szerint, halálát követően szeretőjével, a nem sokkal korábban ugyancsak öngyilkosságot elkövető Marcus Antoniusszal együtt királyoknak kijáró pompával temették el Alexandria közelében. A helyszínt azonban máig nem sikerült pontosan meghatározniuk a régészeknek. Egy elmélet szerint a holttesteket őrző mauzóleumot a tenger mélyén kell már keresni, mivel a 4. és 8. századi földrengések teljesen átalakították Alexandria fekvését. Mások viszont úgy gondolják, hogy a Taposiris Magna elnevezésű templom környékén lehetnek, ahonnan már több tucat sírhely és múmia is előkerült.

Újságíró pincéjében porosodó csontok

Az 1770-es évek elején Thomas Paine elévülhetetlen érdemet szerzett az amerikai függetlenségi háború idején, amikor a Józan ész és a Krízis című politikai röpirataival tüzelte fel a lakosságot az angolok elleni háborúban. Habár sokáig hősnek tartották, népszerűsége gyorsan lehanyatlott miután az Értelem kora című művében élesen támadta az egyházat. 1809-ben szinte elfeledve halt meg, mindössze egy tucatnyi ember jelent meg a temetésén. Hogy orvosolja ezt a méltatlan állapotot, William Cobet angol újságíró exhumáltatta Paine holttestét visszaszállította angliai szülőhelyére, ahol egy emlékművet szeretett volna állítatni neki. Cobbet azonban kudarcot vallott, hiszen nem sikerült elegendő támogatást összegyűjtenie a tervezett emlékhely felállítására, így Paine maradványai évekig az újságíró pincéjében porosodtak. Az amerikai politikus testének későbbi sorsa ismeretlen. Egyesek szerint a csontokat egyszerűen kidobták a szemétbe, míg mások szerint ruhagombokat faragtak belőlük, de nem kizárt az sem, hogy darabonként árverésre bocsátották őket. Az azóta eltelt kétszáz év alatt számos műgyűjtő állította, hogy birtokában van Paine koponyája, keze vagy éppen állcsontja.

Nagykirály az Alföldön

Az Isten ostoraként is ismert hun nagykirály meglehetősen dicstelen halált halt 453-ban, amikor saját mennyegzői lakomáján, az alkoholtól elájulva megfulladt saját vérében. Attila harcosai egész napos gyásszal és ünnepi játékokkal tisztelték meg uralkodójukat, mielőtt három – egy arany, egy ezüst és egy vas – koporsóba helyezve eltemették. Hasonlóan Dzsingisz kán esetéhez, a szertartást a legnagyobb titokban folytatták le és a sírt kiásó szerencsétlen rabokat lemészárolták, hogy megakadályozzák a sírhely későbbi kirablását. A mai napig vita tárgyát képezi, hogy a körültekintő biztonsági intézkedések működtek-e végül. Ugyan a széles közvélekedés szerint Attila maradványait valahol Magyarországon kell keresnünk, mindeddig még nem sikerült nyomára bukkanni a legendás hármas koporsónak, így nem kizárt, hogy a temetést követő években mégis sírrablók martalékává lett a hun uralkodó temetkezési helye.

Kalóz az óceán fenekén

I. Erzsébet angol királynő legkedvesebb kalózát 1596-ban érte utol a végzete. Miután körbehajózta a Földet és két évtizedet töltött az amerikai spanyol kikötők és hajók fosztogatásával, végül Panamában vérhasban hunyt el. Holttestét teljes páncélba öltöztették, majd egy lezárt ólomkoporósba helyezve a tenger mélyére süllyesztették mintegy 14 mérföldnyire Portobelo partjaitól. Maradványait azóta már búvárok, régészek és kincsvadászok tucatjai igyekeztek megtalálni. Bár 2011-ben egy amerikai expedíció megtalálta Drake két elsüllyedt hajójának a roncsait, a kapitány koporsójának felbukkanása továbbra is várat magára.

A feledés homályába váló látványosság

Nagy Sándor Kr. e. 323-ban Babilon városában halt meg, miután makedón seregeivel meghódította az akkor ismert világ nagy részét Hellásztól Indiáig. Az ókor egyik legnagyobb hadvezérét arany szarkofágba és koporsóba helyezték, amelyet előbb egy alexandriai sírkamrába helyeztek, majd később egy mauzóleumban állítottak ki. Sírhelye rövid időn belül valóságos turistalátványossággá vált az antik világ embere számára. Julius Caesar és Augustus is felkereste, hogy lerója tiszteletét a nagy harcos emléke előtt, míg Caligula állítólag magával vitte Nagy Sándor mellpáncélját, amikor egyszer Alexandriába látogatott. Végül 199-ben Septimus Severus császár döntött a sír lezárása mellett, amelynek pontos helyét ezután fokozatosan elfeledték. Több mint 150 expedíció indult már a makedón uralkodó maradványainak felkutatására, de mindeddig sikertelennek bizonyultak. A legtöbb kutató szerint a sírhelyet valahol a mai Alexandria területén kell keresnünk, de vannak, akik szerint a holttestet valamikor átszállították Velencébe, Görögországba vagy egy másik egyiptomi helyszínre.

Hét híres történelmi személy, akinek holttestét még ma is keresik

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2018. ősz: Legendás apák és fiúk

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra