Múlt-kor.hu

Hét bizarr megszorító intézkedés a két világháború éveiből

Hét bizarr megszorító intézkedés a két világháború éveiből

Hét bizarr megszorító intézkedés a két világháború éveiből

A háborús évek nem csak a frontokon harcolókat, hanem a hátországot is megviselik. A két világháború idején az egyes országok kormányai a legkülönfélébb módokon igyekeztek gondoskodni az élelmiszer- és hadianyag-szükségletek biztosításáról.

A Fehér Ház új kertészei

Nem mindennapi látványban lehetett részük mindazoknak, akik az első világháború idején a Fehér Házba látogattak. Wodroow Wilson amerikai elnök több tucat bárányt vásárolt, amelyek aztán egyszerre nyírták és trágyázták az elnöki rezidencia gyepét. A kertgondozás ilyesfajta megoldásával, a Fehér Ház kertészeinek lehetősége nyílt arra, hogy jelentkezzenek a hadseregbe és ott szolgálják hazájukat, ahol leginkább szükség volt rájuk. A bárányokat évente egyszer megnyírták és az így nyert „fehér házi gyapjút” aukciókon árusították, majd az ebből befolyt összeget (ami egy alkalommal 52,823 dollárt jelentett) a Vöröskereszt számára ajánlották fel.

A bárányok igazi sztárokká váltak az amerikaiak szemében. A legnépszerűbb állat az Old Ike névre keresztelt kos volt, aki azzal híresült el, hogy csillapíthatatlan étvággyal falta az eldobott szivarvégeket. A nyájat végül Wilson ciklusának végéhez közeledve, 1920-ban adták el.

Magazin

Az önmegtartóztató király

Amikor az Egyesült Államok belépett az első világháborúba, a neves Yale egyetem egyik közgazdásza, Irving Fisher drasztikus ötlettel állt elő. Kijelentette, hogy a sörfőzéshez használt árpát a háborús évek alatt sokkal hasznosabb lenne kenyérsütésre fordítani, ezzel élelmezve az Európába küldött katonákat. Mások azzal érveltek, hogy ilyen rendkívüli időkben az alkoholfogyasztás felesleges luxus, és egyébként is csökkenti a munkások termelékenységét.

A szesztilalomért harcoló Nemzeti Prohibicionista Párt plakátja az Egyesült Államokban

A háborús évek így meghozták az akkoriban igen jelentősnek számító, az alkohol teljes betiltásáért küzdő mozgalom első nagy győzelmét: 1917-18-ban korlátozó rendelkezések sora lépett be a szeszfogyasztással kapcsolatban. Megtiltották az alkohol árusítását katonai támaszpontok és hadi üzemek közelében, majd korlátoztak a sörfőzdék által hasznosítható gabona mennyiségét is.

Az európai országokban is találkozhatunk hasonló lépésekkel. Angliában például csökkentették a kocsmák nyitvatartási idejét, míg V. György király, hogy példát mutasson, nyilvánosan megfogadta, hogy a háború végéig egy csepp alkoholt sem iszik majd. A leghatározottabb lépésre azonban II. Miklós orosz cár szánta el magát, amikor teljesen betiltotta a vodka készítését és árusítását.

A first lady példát mutat

A frontokon harcoló katonaság és a hátországban maradt civil lakosság élelmezésének megoldása mindkét világháború idején komoly kihívás elé állította a hadviselő feleket. Számos ország szigorú jegyrendszert vezetett be az éhínségek elkerülése érdekében. Az Egyesült Államokban egy faipari nagyvállalkozó ötletéből kiindulva született meg a „Termeszd magad!” mozgalom, amely arra bíztatta az amerikai állampolgárokat, hogy létesítsenek saját udvaraikban úgynevezett „győzelmi kerteket”, ahol saját maguknak termelhetik meg a létfontosságú vitaminokat tartalmazó zöldségeket és gyümölcsöket.

A kampány mindkét világháború idején nagy sikert ért el és a második világégés végére már 20 millió ilyen győzelmi kert létesült szerte Amerikában, amelyek az ország teljes zöldségtermelésének a felét adták ki. A mozgalomban természetesen a Fehér Ház is élen járt: a First Lady, Eleanor Roosevelt szintén saját kertet ültetett az elnöki rezidencia udvarán.

Nejlonjegy és harisnyagyűjtés

Az élelmiszerek mellett számos más termékre is szigorú korlátozásokat vezettek be a második világháború idején. A hadianyagként is haszosítható gumi, üzemanyag mellett hamarosan a nejlon és a műanyag is ebbe a kategóriába esett, minthogy ebből köteleket és ejtőernyőket lehetett gyártani. Szerencsétlen módon ez pont egybeesett a nejlonharisnyák népszerűségének felfutásával (1940-ben az először piacra dobott 4 millió pár harisnyát alig két nap alatt elkapkodták a boltokból).

1942-re azonban már szinte minden nejlonkészítmény eltűnt a boltokból. Ekkor az amerikai nők tömegével adták le harisnyáikat a kihelyezett gyűjtőpultoknál, hogy ezzel is segítsék a hadigépezet működését.

Amikor Németországban betiltották a Bratwurstot

Kevés dolog jelképezheti jobban a németek háborús eltökéltségét mint az a pillanat, amikor betiltották a kolbászkészítést az első világháború idején. A különös rendelkezésnek meglepő oka volt: a légi felderítéshez és bombázáshoz használt Zeppelin-léghajók hidrogéntartályait jellemzően állati belsőségekből, elsősorban bélből készítették.

A császári kormány ezért szigorúan előírta minden hentes számára, hogy a levágott marhák beleit azonnal át kell adni a hadiüzemek számára.

A nagy házikedvenc-eutanázia

1939-ben, a világháború kitörését követően a brit kormány egy tájékoztató füzetet kezdett terjeszteni a lakosság körében, amelyben azt részletezték, hogyan is kell gondoskodni a háziállatokról a háború ideje alatt. Szerepelt benne, hogyan kell elsősegélyt nyújtani a megsebesült állatoknak, illetve arra kérték a polgárokat, hogy lehetőleg menekítsék vidékre kedvenceiket.

A füzet ugyanakkor drasztikusabb ajánlásokat is megfogalmazott. A kormány – félve egy esetleges éhínségtől és elvadult kóborkutyák falkáitól – arra kérte az angolokat, hogy gondolkodjanak el kedvenceik fájdalommentes elaltatásán is. Sokan meg is fogadták a tanácsot és mindössze egy hét leforgása alatt 750,000 állaton hajtottak végre eutanáziát tulajdonosaik vagy az állatmenhelyek.

A Londoni Állatkertben megölték valamennyi mérgező állatot, nehogy kiszabaduljanak egy esetleges bombatámadás eredményeképpen. Végül különféle jótékonysági szervezetek közbelépése állította le a nagyszabású eutanáziaprogramot, amelyek támogatást nyújtottak a házikedvencek háborús gondozásához és kimenekítéséhez. Egy londoni menhely például 145,000 állatot fogadott be a háborús évek alatt.

A nyári időszámítás

Bár a nyári időszámításhoz kapcsolódó óraátállítás gondolata hosszú múltra tekint vissza, bevezetésére csak az első világháború idején került sor első alkalommal. 1916 áprilisában a németek hajtották végre az első óraátállítást annak érdekében, hogy ezzel elektromosságot spóroljanak és több szént tudjanak a frontra küldeni.

Számos ország követte a példájukat, de a legtöbb helyen a háború végét követően felhagytak az alkalmazásával. Újabb húsz év és még egy világháború kellett ahhoz, hogy a módszer állandósuljon.

Hét bizarr megszorító intézkedés a két világháború éveiből

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2017. tél: Hitler elfeledett szövetségesei

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr
Impresszum

Főszerkesztő: Bartal Csaba
Főszerkesztő-helyettes: Ács Tibor Adrián
Felelős szerkesztő: Kulcsár Ádám
Munkatársak: Báló Edina, Czókos Gergő, Hajdu T. Tibor, Lados Tamás

Kapcsolat

info@mult-kor.hu

 

Váltás az asztali verzióra