Múlt-kor.hu

Hamis esküjének évfordulóján, 36 órás haláltusa után hunyt el V. László

Hamis esküjének évfordulóján, 36 órás haláltusa után hunyt el V. László

Hamis esküjének évfordulóján, 36 órás haláltusa után hunyt el V. László

Ötszázötvenkilenc éve, 1457. november 23-án halt meg Prágában V. (Utószülött) László Habsburg-házi magyar és cseh király, akinek neve leginkább Arany János balladája révén él a köztudatban. Mint kiderült, a uralkodót nem megmérgezték, hanem leukémiához hasonló rákos megbetegedésben halt meg.

1440. február 22-én született, négy hónappal apja, az első Habsburg-házi király, Albert halála után. Ekkor már a lengyel Ulászlót választották királlyá, ám a fia örökösödési jogához ragaszkodó özvegy királyné ellopatta a Szent Koronát és királlyá koronáztatta a csecsemőt. Ezt a rendek néhány héttel később érvénytelenítették és a Szent István-fej ereklyetartójáról levett koronával Ulászlót koronázták meg. Erzsébet ezután fiát és a koronát III. Frigyes német-római császárra bízta.

Ulászló 1444-ben elesett a várnai csatában, s Lászlót választották királlyá. Mivel Frigyes nem adta ki sem őt, sem a koronát, a magyar és cseh rendek 1452-ben fegyverrel szabadították ki a fogoly gyermekkirályt. A gyenge és befolyásolható László Cillei Ulrik gróf hatása alá került, s addig példátlan módon Bécsbe hívta össze azt az országgyűlést, ahol 1453. január 1-jén koronázás nélkül elismerték királynak. Az addigi kormányzó Hunyadi János tisztsége formálisan megszűnt, de főkapitányként továbbra is ő maradt Magyarország tényleges ura. Lászlót ugyanis októberben cseh királlyá is koronázták, de ettől kezdve Prágában Pogyebrád György felügyelete alatt élt. Magyar királyként semmit sem tett a török veszedelem ellen, az országba is csak 1455-ben látogatott először.

Hunyadi 1456. augusztus 11-én bekövetkezett halála után László Cillei Ulrikot tette meg főkapitánynak. Hunyadi nagyobbik fia, László ígéretet tett Nándorfehérvár átadására, de az ide érkező királyt foglyul ejtette, majd Cilleit egy szóváltás után megölte. A rémült és kiszolgáltatott V. László Hunyadit nevezte ki főkapitánnyá, s megesküdött, hogy Cillei halálát nem bosszulja meg. Esküjét azonban megszegte: a megerősített Budára rendelt Hunyadi Lászlót, Mátyást és pártjuk vezetőit 1457. márciusában elfogatta és Lászlót le is fejeztette.

A kivégzést követő felháborodás elől 1457 júniusában Prágába menekült és magával vitte Mátyást is. A tizenhét éves király menyasszonya, a francia Margit hercegnő fogadására készült, amikor megbetegedett és 36 órás görcsös vonaglás után meghalt. Történt mindez 1457. november 23-án, épp annak az eskünek az első évfordulóján, amikor megígérte Hunyadi László mentességét. A közvélemény Isten bubópestis vagy szifilisz képében jelentkező büntetéséről beszélt, a legelterjedtebb vélekedés szerint azonban Pogyebrád György mérgeztette meg, hogy helyébe léphessen. Nemrégiben aztán kiemelték és megvizsgálták a prágai Szent Vitus-székesegyházban eltemetett csontvázat, s arra az eredményre jutottak: V. Lászlót nem megmérgezték, hanem leukémiához hasonló rákos megbetegedésben halt meg. A szaknyelven blasztomatózisnak nevezett betegség sajátossága, hogy áldozata teljesen egészségesnek tűnik, de az első tünetek fellépte után 1-2 napon belül meghal.

Hamis esküjének évfordulóján, 36 órás haláltusa után hunyt el V. László

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2017. tél: Hitler elfeledett szövetségesei

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr
Impresszum

Főszerkesztő: Bartal Csaba
Főszerkesztő-helyettes: Ács Tibor Adrián
Felelős szerkesztő: Kulcsár Ádám
Munkatársak: Báló Edina, Czókos Gergő, Hajdu T. Tibor, Lados Tamás

Kapcsolat

info@mult-kor.hu

 

Váltás az asztali verzióra