Múlt-kor.hu

Futótűz fedte fel az írek üzenetét a II. világháborús bombázók pilótáinak

Futótűz fedte fel az írek üzenetét a II. világháborús bombázók pilótáinak

2018. augusztus 13. 16:47 Múlt-kor

Az augusztusi nagy meleg Írországot sem kímélte, és Portugáliához vagy Görögországhoz hasonlóan a zöld szigeten is kialakultak tűzvészek. Az ország keleti partjainál lévő futótűz különleges, második világháborús üzenetet fedett fel, amelyre az ír hatóság a tűzkár levegőből történő felmérése során bukkant rá a Dublin városához közeli Bray Head nevű domb felett repülve.

A természet és az idő vasfoga által részben már erodálódott szó eredetileg az „ÉIRE” betűit tartalmazta, amely ír-gael nyelven Írországot jelenti. Mint kiderült, a második világháború során több mint nyolcvan ehhez hasonló, a levegőből észrevehető jelet hagytak az ír partoknál a (főként német) bombázók pilótáinak címezve, hogy így adják tudtukra, semleges állam fölé tévedtek, és a támadás szükségtelen.

Az ír hatóságok egykori erőfeszítéseinek jeleit ma már másutt nem nagyon lehet felfedezni, mert a sűrű rekettyés vagy az aljnövényzet egyéb fajai nőtték be teljesen a betűket. Ebben az esetben a tűzvész „szerencsés” volt, ugyanis felfedte a fehérre mosott szót.

A második világháború kitörése előtt Írország kijelentette, hogy nem fog csatlakozni semmilyen fegyveres konfliktushoz, amelyben Nagy-Britannia érintett. Ez nem feltétlenül a britellenességet jelentette, hanem így kívánták megőrizni a viszonylag fiatal állam függetlenségét, amely korábban évszázadokon át a britekhez tartozott. Írország 1541-től perszonálunióval kapcsolódott Angliához, 1801-ben pedig Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának része lett. Az 1919-21-es függetlenségi háború után a sziget nagyobbik részén létrejött az Ír Szabadállam, amely 1937-től a független Ír Köztársaság néven futott már.

Bár Írország valóban nem vett részt a második világháború hadmozdulataiban, azt azért nem engedhette meg, hogy a Brit Birodalom apró szomszédjaként valamiképpen titokban ne támogassa a szövetséges hatalmakat, miután 1939 szeptemberében hadat üzentek a hitleri Németországnak. Az ír hatóságok internálták azokat a német tengerészeket vagy pilótákat, akik véletlenül a partjaikon landoltak, míg a brit csapatoknak lehetővé tették a hazatérést. Nem beszélve arról, hogy 43 ezer ír csatlakozott a brit erőkhöz.

„Egyéb, cseppet sem semleges intézkedések közé tartozik az is, hogy pontosan jelentették Londonnak a partjaikról érzékelhető német repülőgépek és tengeralattjárók mozgását” – írta a The Irish Times 1999-ben. Írország továbbá üzemeltetett egy, víz alatti tevékenységek kiszűrésére alkalmas radarállomást is, valamint megengedte Nagy-Britanniának, hogy a felségvizein támadja meg az ellenséges tengeralattjárókat. Az ír állam azt is lehetővé tette keleti szomszédjának, hogy használja a reptereit és az egyéb logisztikai bázisállomásait.

A háború véres szele 1941 áprilisában és májusában érte el az ír szigetet, amikor a Blitz során a Luftwaffe gépei Dublint is bombázni kezdték. A támadás során az ír fővárosban több mint ezren haltak meg, és több tízezren menekültek el az ország védettebbnek tűnőbb részeire.

A második világháborús írországi felirat nem az egyetlen történelmi-régészeti felfedezés, amelyet az idei nyári hőségnek és a száraz időjárásnak köszönhetünk. A szigetországban tomboló hőhullám révén fedezték fel Plunkett Szent Olivér, 17. századi római katolikus mártír feltételezett otthonát és egy drón segítségével egy 3500 éves ókori sírhalmot is.

Futótűz fedte fel az írek üzenetét a II. világháborús bombázók pilótáinak

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2018. ősz: Legendás apák és fiúk

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra