Múlt-kor.hu

Fészek a fotográfiának

Az 1896-ban átadott Ferenc József híd és az 1903-ra elkészült, eredetileg Eskü téri, majd az időközben Genfben meggyilkolt királynéról elnevezett Erzsébet híd megépülte mágnesként vonzotta a budapesti pénzarisztokrácia befektetni vágyó bérházépítőit. Egyik szépség épült a másik után végig a pesti Duna-parton. A múlt század elején még nem menekültek a koszos pesti levegőtől, a teraszokat használatra tervezték. Most megcsodálandó házunkon van minden emeleten három, kovácsoltvas, illetve kőkorláttal keretezett, pont belakható, hívogató balkon. 

A (mai nevén) Belgrád rakpart 17. számú épület tervezője Balázs Ernő, az építtető bizonyos báró Hammerstein Richárd, az építés éve 1907. (Balázs Ernő ismertebb épületei Budapesten a Terézvárosi Telefonközpont a Nagymező utcában, a meseszép Elemi Iskola a zordon Lehel út és Dózsa György út sarkán, valamint a pécsi Postapalota.)

A teljesen alápincézett, jó helyi szokás szerint két utcára nyíló Hammerstein-ingatlan pincéjébe raktárak, műhelyek és kazánház került. Az U alakú homlokzat előterében, a gyönyörű kovácsoltvas kerítés mögött ma porosodó betonplacc helyén régen előkert volt, ide a földszintről lodzsa nyílt. Ez a szint két lakásból állt: egy ötszobás, Duna felé nézőből és egy kétszobás, Molnár utcára nézőből. Az elsőtől a negyedik emeletekig ezen terek egy-egy lakást foglaltak magukban: a nyolcszobás lakásokhoz cseléd- és inasszoba, konyha, kamra, fürdő, gardrób, 3 terasz, illetve személylift tartozott.

Építészetileg a legizgalmasabb a padlástér volt. Itt az eredeti tervek egy csodálatos műteremlakásról mesélnek: középen, a homlokzat felé hatalmas ablakkal egy majd’ 60 négyzetméteres, 5,5 méteres belmagasságú „kiállításterem” ablakai nyíltak a Dunára, oldalt egy „dolgozó” és egy „titkári szoba” a prosperáló művész úr kényelmére, s azok előtt egy-egy csodás panorámájú terasz. Hátul, az udvar felé még egy másik, 50 négyzetméteres „felvételi műtermet” is kiépítettek. A műtermekhez két sötétkamra is tartozott.

A szándék mégsem egy fotóművész luxusműtermének a kialakítása volt, hanem az, hogy helyet kaphasson az éppen megalakuló „Photo-Club”, vagyis a Magyar Amateur Fényképezők Országos Egyesülete, melyet az épülettulajdonos báró elnökölt.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2015. tavasz számában olvasható.

Előfizetek most

vagy

Emlékeztetőt kérek

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2018. tél: 7 végzetes pillanat

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra